Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-09-11 / 18. (273.) szám
2003. szeptember 18. ÚJPEST 7 A hónap témái: Parlagfűpollen, gázrobbanás, lakásgazdálkodás Parlagfűről, gázrobbanás eredményeként megsérült ház lakóiról, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és bérbeadásának módjáról szóló rendelet módosításáról lesz szó az alábbiakban. Dr. Tóth Krisztina alpolgármestert a hónap e témáival kerestük fel.- Kezdjük beszélgetésünket a parlagfűvel, amely Újpesten is sok ezer ember életét keseríti meg azáltal, hogy allergiás panaszokat okoz. Szerkesztőségünkbe is sok hívás érkezik ez ügyben. Mit tehet, tesz az újpesti önkormányzat eme egészségkárosító növénnyel szemben?- Újpest Önkormányzata minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy városrészünkben csökkenjen a parlagfű mennyisége. Ám jól tudom, pusztán ez a mondatom nem fogja megnyugtatni azokat, akik hónapokon át - engedjen meg egy személyes megjegyzést, velem egyetemben- szenvedő alanyai a virágpollennek és főként a nyár végi, őszi virágzását élő növénynek. Pár évvel ezelőtt Újpest a parlagfű által legfertőzöttebb területek közé tartozott a fővárosban, most ugyan már nem vagyunk „listavezetők”, de városrészünk földrajzi helyzeténél fogva is évről évre szembesül e növény jelenlétével. Ráadásul a virágpollen nem ismer közigazgatási határokat, a szomszédos kerületek és az agglomeráció levegőjében lévő pollen is hat ránk. Önkormányzatunk kétféle módon veszi fel a harcot a parlagfűvel: közbeszerzési eljárás keretében szerződést kötöttünk egy betéti társasággal a parlagfű irtására. Évente háromszor kaszálják az újpesti önkormányzat tulajdonában lévő területeket, és a munka elvégzését a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája ellenőrzi is.- Kinek a feladata a parlagfű irtása?- A közterületek fenntartása, rendben tartása a tulajdonos feladata, így önkormányzati területen a tulajdonos önkormányzat feladata. Meg kell jegyeznem, elsősorban Káposztásmegyer területén sok a fővárosi önkormányzattal közös tulajdonban lévő területünk, az irtást azonban ott is elvégezzük a saját költségünkön. Mert hiába veszi fel hangzatosán a fővárosi önkormányzat a harcot a parlagfű ellen, és ösztönöz az irtásra, saját magára nézve ezt nem tartja kötelezőnek. A másik dolog, amit tehetünk: a lakosság egyedi bejelentéseinek is utánajárunk, és soron kívül elvégezzük a növény irtását. A már említett bt.-vei való szerződésünk értelmében a másodvirágzását élő növény kaszálása szeptemberben is folyik. Munkatársaim is ellenőzik a helyszíneket, és parlagfűügyben a városüzemeltetési iroda telefonszámán lehet bejelentést tenni (231-3101).- Újpesten azonban nemcsak önkormányzati tulajdonban lévő területek vannak. Miként tud fellépni az önkormányzat azokkal a tulajdonosokkal szemben, akik a saját telkükön hagyják virulni a növényt?- Ezek a lakótársaink vélhetően nem allergiások, mert különben gyökerestől tépnék ki a növényt. Ám a kérdést nem megkerülve: a zártkerti ingatlanok tulajdonosait - a tulajdoni lapon lévő adatok alapján - felszólítjuk a rájuk nézve kötelező feladat elvégzésére, majd ameny- nyiben nem történik meg a parlagfű irtása, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. A kiszabható bírság összege maximálisan 100 000 forint lehet. Hivatalunk egyébként előző évben bírságolt. A lakoság mellett felszólítjuk továbbá a BKV, a MÁV illetékeseit is, ha a villamos-, illetve vonatsínek mentén nem végzik el a növény irtását. A Farkas-erdő területe a Pilisi Parkerdőgazdasághoz tartozik, akik sajnálatos módon nem végeznek parlagfűirtást. Erre a sziszifuszi munkára egyébként több mint 40 millió forintot költ az újpesti önkormányzat, amely összeg jelentős részét a levágott növény elszállítási költségei teszik ki. Ez az összeg a városrész költségvetéséhez viszonyítva is nagyon nagy összeg. A lakosság felháborodása jogos, de az önkormányzat személyi, tárgyi és költségvetési feltételei mellett ennél többet nem tehetünk. Ráadásul a növényt fizikailag is képtelenség kiirtani. A jelenlegi helyzeten csak a törvényi szabályozás és annak következetes végrehajtása segíthet. A parlament ugyanis törvényt készül módosítani a parlagfű irtásáról. A javaslat kidolgozásán jelenleg egy ad hoc bizottság tagjai dolgoznak.- Más téma: Nemrégiben az Irányi Dániel utca 1-3. szám alatti házban sajnálatos módon emberéletet is követelő gázrobbanás történt, amelynek nyomán több családot ki kellett költöztetni. Mi történt valójában, miben tudott segíteni az önkormányzat?- Az Irányi utca 1-3. szám alatti 64 lakásos, vegyes tulajdonú társasházban két lakóingatlan van az újpesti önkormányzat tulajdonában. Máig is ismeretlen okból történt gázrobbanás a ház második, egyben legfelső emeletén lévő egyik lakásban. A lakás bérlője, egy idős hölgy, súlyos égési sérüléseket szenvedett, és néhány nappal ezelőtt értesültünk róla: sajnos testfelülete olyan mértékben megégett, hogy nem lehetett az életét megmenteni. Önkormányzatunk akkor is körültekintően kíván eljárni, és gyors segítséget nyújtani a károsultaknak, ha nem alapfeladata és nem kötelessége, hogy biztosítsa saját tulajdonú lakásait, illetve hajlékot adni annak, aki a nélkül maradt. így jártunk el ebben az esetben is. A mérnöki ügyelet 8 lakást nyilvánított életveszélyesnek. A családok mindegyikének azonnali elhelyezést ajánlottunk fel. Ezzel a lehetőséggel két család élt, a többiek rokonoknál, ismerősöknél nyertek befogadást. A gázrobbanást követő nap reggelén pedig azonnali, egyenként 50 000 forintos gyorssegélyben részesítettük azokat, akik lakásuk elhagyására kényszerültek. A megrongálódott házat azóta is az önkormányzat által felfogadott vagyonvédelmi cég őrzi.- A harmadik téma: A képviselő-testület legutóbbi ülésén módosították az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletet. Milyen elképzeléssel?- Rendeletünk módosítása a nyugdíjasházba költözés során követendő eljárást szabályozza a tulajdonos (avagy a bérlő) és az önkormányzat oldaláról. Az újpesti önkormányzat által fenntartott nyugdíjasházba (a Király utcai és a Tungsram utcai házak a helyi önkormányzatéi) költözésre továbbra is pályázat elnyerése után kerülhet sor, és a pályázat elnyerésének alapfeltétele, hogy a jelentkező önmaga ellátására képes legyen, és minden esetben csereingatlant ajánljon fel. Változás azonban, hogy amennyiben az önkormányzatra átruházandó lakóingatlan forgalmi értéke alacsonyabb, mint a nyugdíjasházi lakás bérleti jogának ellenértéke, abban az esetben a leendő bérlőnek a különbözetet meg kell fizetnie. A nyugdíjasházi elhelyezés azonban csak addig indokolt, ameddig a bérlő olyan egészségi állapotban van, hogy önmaga ellátására képes. A nyugdíjasházi lakás bérleti jogviszonyának megszüntetése - mindkét fél oldaláról - kezdeményezhető. Amennyiben a bérlő cserelakást vagy lakástulajdont adott le, úgy az önkormányzatnak legalább komfortos, de egyszobásnál nem nagyobb cserelakást avagy pénzbeli térítést kell biztosítania.
