Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-09-11 / 18. (273.) szám

Testületi ülésen A féléves költségvetésről 2003.szeptember 18. __________________ ÚJPEST (f olytatás az 1. oldalról) Mielőtt az első napirendi pont tárgyalására rátértek volna, Hock Zoltán alpolgármester arra emlékeztette a testület tagjait, hogy az önkormányzat bizottságaiba a legutóbbi ülésen új tagokat választottak, akiknek a törvény szerint esküt kell tenniük. így Szűcs Sándor, a Budapesti Német Iskolaegylet Egye­sület-Szocialista Romák képviselőcsoportja ál­tal a Káposztásmegyeri Településrészi Önkor­mányzatba delegált tag és Marsall Gézáné, a független képviselőcsoport által a népjóléti és lakásügyi bizottságba delegált tag eskütételére került sor. Ezt követően került sor az első napirendi pont keretében Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében a IV. kerületi önkormányzat és a polgármesteri hivatal 2003. évi költség- vetésének I. félévi teljesítéséről készült tájékoz­tatóra. Nagy nehézségek árán Bevezetőjében az alpolgármester jelezte, hogy az írásos anyag mellékleteként csatolták a képviselők számára a könyvvizsgálói véle­ményt is. Az alpolgármester utalt arra, nagy nehézségek árán kezdett neki az önkor­mányzat a 2003-as esztendőnek és a költség- vetési rendelet összeállításának, a kormány, illetve a parlament 2002. évi intézkedései miatt. A költségvetés tervezésekor Újpest Önkormányzata 1 milliárd forintos hiánnyal szembesült. A tervezéskor számot kellett vetni azzal, hogy ilyen feltételrendszer mellett, ilyen feladatnagysággal és alkalmazotti létszámmal a város tovább nem működtethető. A testület által elfogadott, két évre prognosztizált kon­szolidációs program befejezése 2004 végére várható. A testület - mint ismeretes - két lépcsőben döntött a közalkalmazotti létszám csökkentéséről. A létszámleépítés 7-8 száza­lékos csökkenést mutat, de mintegy 7-10 százalékos létszámleépítésre van szükség a város működésének finanszírozásához. Az előterjesztő kiemelte: mivel a forrásmegosztás ebben az évben is viharos körülmények között történt a főváros és a kerületek között, ennek megfelelően az időarányos teljesítéseket, a költségvetés likviditását nem lehetett folya­matosan biztosítani. Szerény mértékűnek nevezte az iparűzési adóból származó - a kor­rekciós alappal és a bevételi többlettel korrigált féléves szintű - mintegy 32 százalékos bevételi eredményt. Mivel a költségvetés bevételének 26-27 százaléka származik az iparűzési adóból, az első félév vizsgálatánál jelentős az elmaradás. A bevételek további része azonban teljesült, az összkép 51,3 százalékot mutat, ami nem rossz arány, különösen egy önkor­mányzat esetében, amikor is több előre nem tervezhető körülmény is alakítja a bevételeket. Az iparűzési adó áprilisban, októberben és de­cemberben folyik be a kasszába, így a többi adónemmel együtt várható a második félévi teljesítés is. Az önkormányzat túlteljesítette a gépjárműadóból származó bevételeket, sokan ugyanis egy összegben fizették be egész évi adójukat. A kiadásokról szólva az alpolgármester el­mondta, e tekintetben némi túllépés mutatko­zik, az eredmény 54 százalék. A személyi jut­tatásoknál a bér jellegű kiadások 60 százalékra teljesültek félévkor, amelynek oka, hogy a köz- alkalmazottak 13. havi juttatását januárban fi­zették ki, és ez a mintegy 360 millió forintot kitevő pénzösszeg az intézményeknél nem sze­repel előirányzatként. Ha ezt az összeget nem számítjuk, akkor a személyi juttatások körül­belül 51 százalékra teljesültek. Az időará­nyosan várthoz képest 71 százalékos pénzesz­közátadás oka, hogy az önkormányzat tábo­rozási és sportalapjának kifizetései az első félévben történnek meg, így a kiegyenlítődés a második félév végére várható. Szintén az első félévre esedékes és az első féléves költségvetést terheli a városházi lízingdíj is, ennek követ­keztében jelentkezik például túllépés a felhal­mozási kiadások esetében. Összefoglalásként az előterjesztő úgy értékelt: a kiadások és be­vételek, bár igen feszesen, de teljesültek, és az önkormányzat a maga elé kitűzött célokat tel­jesíteni tudta. Rendkívül nehéz félévet tud ma­ga mögött az önkormányzat, de bízik benne, hogy a hátralévő három hónap során a bevételi tervek teljesülni fognak. A napirendi pont második részeként a költ­ségvetési rendelet módosítására tett javaslatot az előterjesztő. Javasolta, hogy a féléves ered­mény tükrében 50 millió forinttal módosítsák a felhalmozási típusú bevételek előirányzatát, mégpedig két cél megjelölésével. Javaslata sze­rint a testület szánjon 20 millió forintot az ipa­rosított technológiával épült lakóházak felújí­tásának támogatására, 30 millió forintot pedig az általános céltartalék emelésére, melyből - lehetőség szerint - a jóléti, szociális juttatá­sokat egészítenék ki. Mindezek részleteire no­vemberben térnének vissza. A hozzászólások sorát Daróczi Lajos (Fidesz Magyar Polgári Szövetség) nyitotta meg, aki a pénzügyi bizottság elnökeként arról tájékoztat­ta a jelenlévőket, hogy a bizottság megtárgyalta a tájékoztatót és a rendeleti javaslatot, és egy­hangúlag elfogadásra javasolta a képviselő- testületnek. Dicséret és számonkérés Trippon Norbert a Magyar Szocialista Párt frakciója nevében pozitívumként értékelte, hogy a feszített helyzet ellenére sikerült meg­őrizni a költségvetés egyensúlyát, majd hoz­zászólásának további részében a szocialisták várospolitikai programjának elemeire tért ki, melyet, mint mondotta, kisebbségben poli­tizálva is kötelességüknek tartanak megvalósí­tani, továbbá, utalt a kormány által elhatáro­zott jóléti rendszerváltásra. Véleménye szerint a rossz tervezésnek köszönhető a kamatbe­vételek 37 millió forintos tervvel szembeni 63 millió forintnyi kifizetése, úgy vélte, a gép­járműadót is alultervezték, mivel a tájékoztató 65 százalékos bevételt mutat. Véleménye sze­rint a tájékoztató igazolta azon véleményüket, hogy a panelházak felújítására, a lakbéreme­lést követő szociális kompenzációra, a köztisz­taságra, parkfenntartásra nagyobb összeget kell szánni. Hiányolta, hogy nem helyezett ki az önkormányzat virágkosarakat. Javasolta, hogy 30 millió forinttal emeljék meg a szociális célirányzatot, alkosson rendeletet az önkor­mányzat a számítógépes vizsga díjának visszatérítéséről. További kérdésként vetette fel, hogy van-e lehetőség az elmaradt virágko­sarak kihelyezésére, facsemeték ültetésére, van-e nyitottság az önkormányzat részéről a szociális kompenzációra? Javasolta, hogy az önkormányzat szánjon nagyobb hangsúlyt a jövőben a felújításokra, a szociális dimen­ziókra. Kiss Sándor (Európai Újpestért Társaság) többek között úgy vélte, a költségvetés ter­vezésekor a városvezetés túl óvatos volt, és nehezményezte, hogy az ÚV Rt. és az ÉPÍT Rt. beszámolójának, üzleti terve nem lelhető fel a beszámolóban. Mivel a költségvetés egyen­súlya a beszámoló alapján biztosított, vé­leménye szerint elfogadható a szóbeli tájé­koztató is. Úgy vélte, az éves költségvetési beszámolónál sem fog felborulni az egyen­súly. Elfogadásra javasolták Dr. Derce Tamás polgármester és Simonfi Sándor (Magyar Demokrata Fórum) frakciója nevében elsősorban a Trippon Norbert által el­mondottakra reagáltak. Úgy vélték, nem ter­vezési hiba, ha például az energia-áremelés a költségvetés készítésekor nem volt betervezhe­tő. Simonfi Sándor képviselő kiemelte: a ka­matbevétel emelkedő összege, amely kor­mányzati intézkedések kamatváltozásainak hatásaként értékelendő, mintegy 5 ezrelékét teszi ki a költségvetésnek, és az infláció vár­ható emelkedésével várható a kamatemelkedés is, és igazából emiatt sem lehet előre kamatot tervezni. Utalt arra is, az önkormányzat költ­ségvetésében a kiadásait megkísérli jól megter­vezni, bár vannak bizonytalansági tényezők, valamint számba veszi a biztos bevételeket, és igyekszik ezen a mezsgyén haladva a kiadást és a bevételt egyensúlyba hozni. A 2003. évi költségvetés óvatos és megfontolt tervezéssel készült, a bevételeket kizárólag a biztos meg­valósulás alapján tervezték. Az, hogy idő­közben pozitív a mérleg a bevételeknél, igen örvendetes dolog, és arra ad lehetőséget, hogy a költségvetés menet közbeni módosításával más fontos célra lehessen a többletet fordítani. Utalt arra is, hogy Trippon Norbert véleményé­vel ellentétben nem gondolja, hogy a jóléti rendszerváltozást az önkormányzatoknak kel­lene finanszírozni, hanem kormányzati szin­ten kellene folytatni azt. Hangsúlyozta: az új­pesti önkormányzat számos feladatot önként (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom