Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-07-03 / 13. (268.) szám

2003. július 3. ■HU ■P-j r „Életműve az egész emberiségé” (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepély dr. Pecze Károly főorvos Semmel­weis Ignácról szóló, nagy ívű megemlékezésé­vel kezdődött. A szónok elöljáróban arról be­szélt, hogy a WHO - az ENSZ egészségügyi szervezete - felmérése szerint a gyermekágyi láz a világ számos fejlődő országában ma is évente több százezer nő halálának okozója. Semmelweis Ignác módszerével többségük megmenthető lenne. Kevesen tudják, hogy az „anyák megmentője” kezdetben jogi tanulmányokat folytatott. Az 1818. július 1-jén született fiatalember apja ta­nácsára a bécsi jogi egyetemre iratkozott be. Pályamódosítását orvostanhallgató barátai ösz­tönözték. 1844-ben vette kézhez diplomáját, és nyomban lehetőséget kapott arra, hogy a bécsi I. számú szülészeti klinikán dolgozhasson. Hamarosan feltűnt számára, hogy nagyon mag­as a szülő nők halálozási aránya. Különösen szembetűnő volt, hogy ahol bába segítette a szülést, ott alig fordult elő haláleset, ahol azon­ban orvos végezte az ellátást, ott megugrott a gyermekágyi lázban elhunytak aránya. A jelen­séget számos szakmai bizottság vizsgálta, de a valóságos okra nem találtak rá. A 19. század derekán a sebészorvosok maguk végezték az elhunyt betegek boncolását. Sem­melweis Ignác megfigyelése és következtetése szerint a gyermekágyi lázat az okozza, hogy a szülő nő szervezetébe a boncolásokból szár­mazó, bomlásban lévő anyagok jutnak. Feltéte­lezte, hogy amennyiben megfigyelése helyes, a gyermekágyi láz klóros vízzel való kézmosással megakadályozható. Semmelweis a bakteriális fertőzésekről még nem tudhatott, csak észlelte azt - mondta beszédében Pecze Károly a magyar orvos halála után e tudo­mányos területet Pasteur fedezte fel. Bár Semmelweis intézke­dései nyomán a bécsi szü­lészeti klinikán szinte tel­jesen megszűnt a gyer­mekágyi láz, 1849-ben Semmelweis kinevezését nem hosszabbították meg. A következő évben a pesti Szent Rókus Kórház szü­lészeti osztályán helyez­kedett el, amelyet átszer­vezett, és függetlenítette a sebészettől. A következő esztendők az osztályon jelentős eredményeket hoztak. 1861-ben tudományos eredményeit német nyelvű kötetben publikálta, de szakmai körökben nem sikerült feltűnést keltenie. Az 1860-as évek elején egészségi állapota ro­hamosan romlott. Halálát 1865-ben szepszis, azaz olyan fertőzés okozta, amely ellen egész tudományos pályáján harcolt. Módszere, elmé­lete csak az 1890-es évek elejére terjedt el. Ünnepi beszédének végén dr. Pecze Károly fő­orvos arról beszélt, hogy milyen tanulságot hordoz Semmelweis Ignác munkássága korunk orvosnemzedéke számára. A kiemelkedő sze­mélyiséghez számos összetevőre, tehetségre, elszántságra, szerencsére, pozitív külső körül­ményekre, elhivatottságra és kitartó szorgalom­ra van szükség. Semmelweis esetében mindezt csak jóval a halála után értékelte a szakmai és a civil társadalom. Kései jóvátétel, hogy nevét ma már egyetem és múzeum viseli. „Életműve az egész emberiségé” - zárta ünnepi beszédét a szónok. A megemlékezés dr. Oberfrank Ferenc szavaival folytatódott: Semmelweis Ignác életútja a hűség, bátorság és állhatatosság példázata - mondta. Mindez együtt feltétele annak, hogy érték te­remjen a közösségben. Bár a legkiválóbbakról tudható, hogy igen „nehéz emberek”, az egymásra utaltság sokszor sorsdöntő. Az ünnepség mai résztvevői - Újpest egészségügyi dolgozói - Semmelweis Ignác szellemi, erkölcsi örökségének letéteményesei, ők a mindennapok hősei. A rendezvényen ezt követően Nyári István előadóművész Karinthy Frigyes: Ki kérdezett? című költeményét szavalta el. Újpest Önkormányzata nevében Nagy István alpolgármester köszönetét mondott mindazok­nak, akik segítették a Semmelweis-nap méltó megünneplését. Úgy vélte, ha valaki értékelné a jelen rendezvényt, az maga Semmelweis lenne, hiszen ő egész életében az elismertség hiányá­val küszködött. Pályának üzenete az elhiva­tottság, a belső késztetés és a küzdelem. A mindennapi életben az orvosokkal akkor találkozunk, ha nagy a baj - folytatta beszédét a szónok. Bízunk benne, hogy lesz, aki meg­gyógyít. A gyógyítást ősidőktől fogva misz­tikum veszi körül. Ma is létezik egység a kettősségben, a test és lélek közös kezelése. Mi, betegek hiszünk a csodákban! Jelen ünnepség résztvevői valamennyien rá­szolgáltak a betegek bizalmára. A kórházban, a rendelőben adni tudtak: megszüntették a fáj­dalmat. És mindezt - mindannyian tudjuk - egyáltalán nem a legkorszerűbb körülmények között tették. Újpesten a Semmelweis-nap ha­gyományosan a köszönetnyilvánítás napja is. Kell a dicséret, kell a jó szó, hogy megköszön­jük az újpesti lakosok egészsége érdekében végzett munkát. Az idén immár harmadik ala­kalommal kerül sor az Újpest Önkormányzata által alapított és odaítélt Újpest Egészségéért dí­jak átadására. Újpest Egészségéért díjban részesült: Dr. Boga Bálint osztályvezető főorvos 1962-ben végzett a Budapesti Orvosi Egye­tem Általános Orvostudományi Karán. A diploma megszerzése után 1980-ig az Újpesti Kórház II. belgyógyászati osztá­lyán, dr. Újszászi László főorvos mellett dolgozott. Végigjárta a kórházi orvosi rang­létrát. 1980-ban pályázat útján elnyerte a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyá­szati osztály osztályvezetői beosztását. 1990-ben rehabilitációs szakvizsgát tett. 1992-ben osztályvezető főorvosként visz- szatért a Károlyi Sándor Kórház III. bel­gyógyászati osztályára. Folyamatosan ké­pezte magát, 1998-ban klinikai onkológiából, 2000-ben geriátriából szakvizs­gázott. Magas színvonalú munkát végzett a kórház gyógyszerterápiás, majd onkológiai bizottságának elnökeként. Tudományos munkásságát számos- publikáció, előadás igazolja. Tagja a haematológiai, gerontológiai, onkológiai társaságnak. 41 éve dolgozik az egészségügyben, amelyből több mint 30 évet fáradozott az újpesti lakosság egészségéért. Horváth Tamásné főműtősnő 1962-től - több mint másfél évtize­den át - nővérként, majd műtős­nőként dolgozott a Károlyi Sándor Kórház sebészetén, majd 1978-tól ugyanebben a munkakörben im­már az urológiai osztály szak­embere. Veleszületett empátiás készsége mellé a műtősnői hivatáshoz szükséges mesterségbeli tudást és ismereteket Újpesten tanulta. Évtizedeken át főműtősnői beosz­tásban, az orovosok és betegek megelégedésére vezette az urológiai műtőt. Egyénisége kiegyensúlyozott, a kórházi kollektíva tagjai kedvelik és becsülik. Szakmai munkáját több mint négy évtizede előbbre helyezi magánéleténél. Mindig eleget tett a szakmai kihívásoknak, elsajátította a legkorszerűbb műtéti eljárásokat. Egészségügyi tevékenysége mellett segítette és nevelte kollégáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom