Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-07-03 / 13. (268.) szám
2003. július 3. ■HU ■P-j r „Életműve az egész emberiségé” (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepély dr. Pecze Károly főorvos Semmelweis Ignácról szóló, nagy ívű megemlékezésével kezdődött. A szónok elöljáróban arról beszélt, hogy a WHO - az ENSZ egészségügyi szervezete - felmérése szerint a gyermekágyi láz a világ számos fejlődő országában ma is évente több százezer nő halálának okozója. Semmelweis Ignác módszerével többségük megmenthető lenne. Kevesen tudják, hogy az „anyák megmentője” kezdetben jogi tanulmányokat folytatott. Az 1818. július 1-jén született fiatalember apja tanácsára a bécsi jogi egyetemre iratkozott be. Pályamódosítását orvostanhallgató barátai ösztönözték. 1844-ben vette kézhez diplomáját, és nyomban lehetőséget kapott arra, hogy a bécsi I. számú szülészeti klinikán dolgozhasson. Hamarosan feltűnt számára, hogy nagyon magas a szülő nők halálozási aránya. Különösen szembetűnő volt, hogy ahol bába segítette a szülést, ott alig fordult elő haláleset, ahol azonban orvos végezte az ellátást, ott megugrott a gyermekágyi lázban elhunytak aránya. A jelenséget számos szakmai bizottság vizsgálta, de a valóságos okra nem találtak rá. A 19. század derekán a sebészorvosok maguk végezték az elhunyt betegek boncolását. Semmelweis Ignác megfigyelése és következtetése szerint a gyermekágyi lázat az okozza, hogy a szülő nő szervezetébe a boncolásokból származó, bomlásban lévő anyagok jutnak. Feltételezte, hogy amennyiben megfigyelése helyes, a gyermekágyi láz klóros vízzel való kézmosással megakadályozható. Semmelweis a bakteriális fertőzésekről még nem tudhatott, csak észlelte azt - mondta beszédében Pecze Károly a magyar orvos halála után e tudományos területet Pasteur fedezte fel. Bár Semmelweis intézkedései nyomán a bécsi szülészeti klinikán szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz, 1849-ben Semmelweis kinevezését nem hosszabbították meg. A következő évben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályán helyezkedett el, amelyet átszervezett, és függetlenítette a sebészettől. A következő esztendők az osztályon jelentős eredményeket hoztak. 1861-ben tudományos eredményeit német nyelvű kötetben publikálta, de szakmai körökben nem sikerült feltűnést keltenie. Az 1860-as évek elején egészségi állapota rohamosan romlott. Halálát 1865-ben szepszis, azaz olyan fertőzés okozta, amely ellen egész tudományos pályáján harcolt. Módszere, elmélete csak az 1890-es évek elejére terjedt el. Ünnepi beszédének végén dr. Pecze Károly főorvos arról beszélt, hogy milyen tanulságot hordoz Semmelweis Ignác munkássága korunk orvosnemzedéke számára. A kiemelkedő személyiséghez számos összetevőre, tehetségre, elszántságra, szerencsére, pozitív külső körülményekre, elhivatottságra és kitartó szorgalomra van szükség. Semmelweis esetében mindezt csak jóval a halála után értékelte a szakmai és a civil társadalom. Kései jóvátétel, hogy nevét ma már egyetem és múzeum viseli. „Életműve az egész emberiségé” - zárta ünnepi beszédét a szónok. A megemlékezés dr. Oberfrank Ferenc szavaival folytatódott: Semmelweis Ignác életútja a hűség, bátorság és állhatatosság példázata - mondta. Mindez együtt feltétele annak, hogy érték teremjen a közösségben. Bár a legkiválóbbakról tudható, hogy igen „nehéz emberek”, az egymásra utaltság sokszor sorsdöntő. Az ünnepség mai résztvevői - Újpest egészségügyi dolgozói - Semmelweis Ignác szellemi, erkölcsi örökségének letéteményesei, ők a mindennapok hősei. A rendezvényen ezt követően Nyári István előadóművész Karinthy Frigyes: Ki kérdezett? című költeményét szavalta el. Újpest Önkormányzata nevében Nagy István alpolgármester köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették a Semmelweis-nap méltó megünneplését. Úgy vélte, ha valaki értékelné a jelen rendezvényt, az maga Semmelweis lenne, hiszen ő egész életében az elismertség hiányával küszködött. Pályának üzenete az elhivatottság, a belső késztetés és a küzdelem. A mindennapi életben az orvosokkal akkor találkozunk, ha nagy a baj - folytatta beszédét a szónok. Bízunk benne, hogy lesz, aki meggyógyít. A gyógyítást ősidőktől fogva misztikum veszi körül. Ma is létezik egység a kettősségben, a test és lélek közös kezelése. Mi, betegek hiszünk a csodákban! Jelen ünnepség résztvevői valamennyien rászolgáltak a betegek bizalmára. A kórházban, a rendelőben adni tudtak: megszüntették a fájdalmat. És mindezt - mindannyian tudjuk - egyáltalán nem a legkorszerűbb körülmények között tették. Újpesten a Semmelweis-nap hagyományosan a köszönetnyilvánítás napja is. Kell a dicséret, kell a jó szó, hogy megköszönjük az újpesti lakosok egészsége érdekében végzett munkát. Az idén immár harmadik alakalommal kerül sor az Újpest Önkormányzata által alapított és odaítélt Újpest Egészségéért díjak átadására. Újpest Egészségéért díjban részesült: Dr. Boga Bálint osztályvezető főorvos 1962-ben végzett a Budapesti Orvosi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A diploma megszerzése után 1980-ig az Újpesti Kórház II. belgyógyászati osztályán, dr. Újszászi László főorvos mellett dolgozott. Végigjárta a kórházi orvosi ranglétrát. 1980-ban pályázat útján elnyerte a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztály osztályvezetői beosztását. 1990-ben rehabilitációs szakvizsgát tett. 1992-ben osztályvezető főorvosként visz- szatért a Károlyi Sándor Kórház III. belgyógyászati osztályára. Folyamatosan képezte magát, 1998-ban klinikai onkológiából, 2000-ben geriátriából szakvizsgázott. Magas színvonalú munkát végzett a kórház gyógyszerterápiás, majd onkológiai bizottságának elnökeként. Tudományos munkásságát számos- publikáció, előadás igazolja. Tagja a haematológiai, gerontológiai, onkológiai társaságnak. 41 éve dolgozik az egészségügyben, amelyből több mint 30 évet fáradozott az újpesti lakosság egészségéért. Horváth Tamásné főműtősnő 1962-től - több mint másfél évtizeden át - nővérként, majd műtősnőként dolgozott a Károlyi Sándor Kórház sebészetén, majd 1978-tól ugyanebben a munkakörben immár az urológiai osztály szakembere. Veleszületett empátiás készsége mellé a műtősnői hivatáshoz szükséges mesterségbeli tudást és ismereteket Újpesten tanulta. Évtizedeken át főműtősnői beosztásban, az orovosok és betegek megelégedésére vezette az urológiai műtőt. Egyénisége kiegyensúlyozott, a kórházi kollektíva tagjai kedvelik és becsülik. Szakmai munkáját több mint négy évtizede előbbre helyezi magánéleténél. Mindig eleget tett a szakmai kihívásoknak, elsajátította a legkorszerűbb műtéti eljárásokat. Egészségügyi tevékenysége mellett segítette és nevelte kollégáit.
