Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-06-05 / 11. (266.) szám

12 2003. június 5. □ vj n 0Mi Q — „Ki mit tud?" a Bajzában Költészet napja a Könyves Kálmán Gimnáziumban I skolánk hagyományainak egyike a kétévente megrendezésre kerülő „Ki mit tud?”. Idén, iskolánk fennállásá­nak 50. évfordulója alkalmából ezt a rendezvényünket is meghirdettük a kerület iskolái felé. Örömünkre szolgált, hogy a Langlet | Valdemár Általános Iskola, a Német Ta­Í gozatos Általános Iskola és a Bőrfestő Utcai Általános Iskola jelentkezett hat műsorszámmal a május 12-én, az Új­pesti Gyérmek- és Ifjúsági Házban | megtartott döntőre, melyet lelkes, gon­dos tervező- és szervezőmunka előzött i me8­Az iskolai selejtezőt követően hat kate­góriában 28 produkciót nézett végig a zsűri és a lelkes nézőközönség. A zsűritagok nevében Póka Éva szín- művésznő értékelte a teljesítményeket, és értékes díjakat nyújtott át a helye­zetteknek. Díjazottak: Próza: I. Keszthelyi Veronika (1. a), II. Ádám András (3. b), III. Andrejszki Tamás (8. a). Vers: I. Palkó Fruzsina (4. b), II. Mar­ton Tibor (6. a) (Német Tagozatos Álta- j lános Iskola), III. Kovács Patrícia (2. b). Hangszer: I. Kiss Domokos (4. b) zon- J gora, II. Lukács Ingrid (5. a) zongora, I III. Vásárhelyi Kinga (4. b) fuvola. Ének: I. Andrejszki Zsófia (6. a), II. And- J rejszki Tamás-Zsófia-Dóra, III. 8. b ősz- j tály. Tánc: I. Andrejszki Zsófia-László Esz­ter (6. a), II. Kispéter Viola (8. c), III. Langlet Valdemár Általános Iskola 4. osztály. Egyéb: I. 1. c osztály, II. 1. a osztály, III. j 3. b osztály. Köszönjük a felkészítők munkáját, és szívből gratulálunk minden résztvevő- nek és díjazottnak! a bajzások nevében L egjobb hagyományainkhoz híven április 11-én ismét meg­emlékeztünk a költészet napjáról. A gimnázium díszter­mét zsúfolásig megtöltő közönség egy órán keresztül hall­gathatta a magyar és a világirodalom remekeiből készült válo­gatást. Az összeállítás Szabóné Winkler Ágnes tanárnő - az iro­dalmi színpad vezetője - irányításával készült. Tizennyolc diák és tizenegy tanár tolmácsolta a verseket. József Attila nyolc költeménye mellett Petőfi Sándor, Zelk Zoltán, Szabó Lőrinc, Váci Mihály, Ady Endre, Kányádi Sándor, Radnóti Mik­lós és Leskovits Gábor versei képviselték a magyar irodalmat. Demeter Viktor tizedik osztályos tanuló saját versét adta elő. Shakespeare, Franz Werfel, Villon, Camillo Sbarbaro, Borisz Paszternák és Eino Leino verseit angolul, németül, franciául, olaszul és oroszul hallhattuk. Paszternák verse hegedűkíséret­tel hangzott el. A jelen lévő hallgatóság köszönetének és elismerésének jele­ként ismerje meg a tisztelt Olvasó is a szereplők nevét. Tanárok közül: Balogh Andrea, Berecz Andrea, Csikós Judit, Estókné dr. Baranyi Beatrix, Handbauerné Kishonti Emília, Kovács Csaba, Pusztai Ágnes, Szabóné Winkler Ágnes, Tóth Marina és Tóth Tibor szabadidő-szervező. Diák előadók: Mohári Bettina, Sebestyén Dóra, Veréb Viktória, Erdész Rita, Gecse Brigitta, Zalányi Viktória, Müller Ágnes, Bőle Réka, Tóth Viktória, Horváth Adrienn, Merksz Katalin, Horváth Luca, Ádám Péter, Takács Orsolya, Demeter Viktor, Horváth Tamás, Szalai Katalin és Hollós Bence. Nyelvgyakorló tábor s~t Német Tagozatos Általános Iskola 34 diák- CÍÍ ja 2 tanárával 2003. március 30-tól április C/ L4-ig egyhetes nyelvgyakorló táborban vett részt az ausztriai Mariazellben. A tábor célja a gyerekek beszédkészségének fejlesztése anya­nyelvi tanárok segítségével, az Ausztriával kap­csolatos ismereteik bővítése, betekintés az oszt­rák kultúrába, ismerkedés a helyi hagyomá­nyokkal és a természet adta lehetőségekkel. A tábor 6 napjából 4 délelőtt intenzív tanulással telt, ahol a gyerekek koruknak és nyelvtudásuk­nak megfelelően 2 csoportban dolgoztak. A né­met szövegértésen és beszédgyakorlaton kívül érdekes feladatokat, keresztrejtvényeket oldot­tak meg gyermekeink, és szép német dalokat sajátíthattak el. Ezenkívül kisebb csoportokban városi feladatokat kaptak, melyeket önállóan kellett megoldaniuk, ezáltal is gyakorolva az élethű szituációkat. Délutánonként az általunk szervezett programokon vettek részt a diákok, így megismerhették a városka legendáját, ezáltal a bazilika történelmét, kiemelve annak magyar vonatkozásait. A Mariazelltől 20 km-re fekvő nemzeti parkban túravezető által irányított kiránduláson is részt vettünk. Minden este a helyi sportpályán mérhették össze a fiúk velünk, lányokkal a kosárlabdatudásukat. Ez olyan jól sikerült, hogy terveink szerint hetente egyszer itt­hon is találkozni fogunk a sportpályán. Az utol­só este megrendezett vetélkedő nagyon vidám hangulatban telt, az öt nyolcfős csoporttól elő­ször német nyelvű előadásokat láthattunk, majd minden csapat bemutatott egy dalt, mint például a Tavaszi szél vizet áraszt címűt vagy a Micimac­kót, rap stílusban. Megtörtént az általunk megis­mert városok látnivalóiból összeállított 20 kér­désből álló totó és a mariazelli szituációs felada­tok értékelése is. A verseny végén minden részt­vevő az elért eredményének megfelelően emlék­lapot és kisebb ajándékot kapott, majd követke­zett a táncmulatság, ahol fiaink a tánc terén kicsit félénknek bizonyultak - legalábbis akadt néhány (10 éves!) hölgy, akik ezt sérelmezték. Az utazásaink során több városban is megáll­tunk, így megismertük Eisenstadtot, vagyis Kis­martont, a bécsi schönnbrunni kastélyt és St. Pölten belvárosát. Az első délelőttünkön Kismarton városát láto­gattuk meg. A séta során megcsodálhattuk a barokk stílusú Esterházy-kastélyt, melynek egyik jellegzetessége a Haydn-terem, ahol a híres zeneszerző számos művét vezényelte. Ezek közül meghallgathattuk az Óraszimfóniát. A kastély parkja egyike Európa legszebb kert­jeinek, ahol több tó vize csillog, és az osztrák hercegi családok szobrai állnak. Innen csak né­hány lépésre van a városháza, melyét 1650-ben, reneszánsz stílusban építettek, majd később barokkosították. Utunk innen a ferences rendi templomhoz vezetett, melyet 1629-ben építet­tek. A templomhoz tartozó kolostor kertjében található az Esterházyak családi kriptája. E mel­lett áll a Haydn-ház, ahol a zeneszerző 1766-tól 1790-ig élt. A hazafelé vezető úton első állomásuk St. Pölten városa volt, aminek jellegzetessége, hogy egyirá­nyú utcákból áll. Ennek következtében sikerült is eltévednünk kőrútunk során. Mivel már dél­Sömjén Gábor igazgató előtt 10 órakor megérkeztünk, kis csapatunk za­jára ébredhettek a város lakói. Utunkat folytatva Bécs volt a következő megálló, ahol a schön- brunni kastély szépségeit csodálhattuk meg. 1918-ig Schönbrunn volt a bécsi Hofburg mellett a német-római, majd az osztrák császárok ál­landó rezidenciája. A kastély a barokk stílus je­gyeit viseli magán, termeit rokokó stílusban ren­dezték be. Homlokzata 200 méter hosszú, jobb- ról-balról szárnyépületek csatlakoznak hozzá. A lakosztályok az északi és a nyugati oldalon most is úgy vannak berendezve, ahogy Ferenc József idejében voltak. A hatalmas kiterjedésű park a kastélytól délre terül el, és felkúszik a környező dombokra is. A park legmagasabb pontján épült a Gloriette, ahová diákjainkkal az ösvények nyo­mán jutottunk fel, amelyet szépsége mellett az éppen akkor ránk zúduló jégeső tett még em­lékezetesebbé. Kitartásunk jutalmául a domb tetejéről Bécs városát láthattuk szivárvány alatt pompázni. Miután átléptük a határt, zenei kívánságműsort rendeztünk gyerekeinknek, melyben ők aktívan és boldogan részt vettek. Mindenképpen említést érdemel a mindig segítőkész és türelmes Laci bá­csi, a buszsofőrünk, akinek még a hazaérkezé­sünkkor is volt energiája 'megtréfálni - velünk együtt - a már türelmetlenül ránk várakozó szü­lőket. Bízunk benne, hogy a következő tanév nyelvi tábora is ugyanilyen eredményes lesz, és, hasonlóan az idei évhez, mind tudásban, mind élményekben gazdagon érkezünk haza - gyere­kek és tanárok egyaránt... Tóth Márta-Turi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom