Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-02-21 / 4. (235.) szám
2002. február 21. Berda Józsefre emlékeztek Virággal, borral Manapság, amikor sorra érkeznek a hírek újpesti polgárok századik születésnapjáról, nem lenne rendkívüli, ha Berda József költő, jubileumi születésnapját ünnepelve, itt lenne közöttünk. Ha a maga valóságában nem is, gondolatban mindazokkal együtt volt február elsején, akik költészetével, személyes emlékek sorával eme péntek délutánon megidézték közénk. Elsőként az újpesti Berda szobornál, az Aradi és a költőről elnevezett utca találkozásánál, tízemeletes lakóház tövében emlékeztek rá Újpest Önkormányzata, az Újpesti Közművelődési Kör, valamint a Bródy Imre Gimnázium Berda Színpadának tagjai, akik koszorút helyeztek el az évforduló apropóján. Majd az Öreghalász Étteremben, a Hagyományos és Mai Magyar Konyha gasztronómiai szaklap által rendezett estebéden folytatódott a költő élet- rekeltése. Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere a szobornál méltatta a költőt, s elsősorban nem költészete nyomán. Hanem azt az életigenlést és életörömet idézte fel és tette a sok szempontból követendővé a ma polgárának, amely Berda sajátja volt, s amely mára már ódivatúvá vált. Hiszen manapság az a divat, hogy panaszkodjon az ember, még akkor is, ha vannak életében örömteli pillanatok... Berda József megtalálta az élet apró örömeit, ez költészetén is érződik, és így emlékeznek rá a kortársak is. Szőke István egy idős kortárs, például nem virággal, hanem egy üveg borral jött, s mint egykoron Berda sírját, most a szobrát locsolta meg az üveg tartalmával. Mert talán a költő is ezt szerette volna látni... Születésnapi pörkölt „Nevezték költészetünk Szent Ferencének, magyar Villonnak, újpesti Rabelais-nek, poéta Kakuk Marcinak, terített asztalok áldozópapjának, haspókok védőszentjének, ludak főpásztorának.” A fenti méltató sorokkal indul az a többoldalas összeállítás, amellyel a Hagyományos és Mai Magyar Konyha magazin Berda József emléke előtt tiszteleg. A gasztronómiai lap januári számának ízemlékek című rovatában dr. Tasnádi Gábor hangulatos életrajzi írásával és dokumentumértékű felvételekkel idézi fel a száz esztendeje született költő alakját. Az Olvasnivaló rovat hat „étvágygerjesztő” Berda- verset közöl a népszerű karikaturista: Sajdik Ferenc illusztrációival. Az Újpest szerkesztősége különleges meghívásnak tett eleget, amikor február 1-jén - a költő születésnapján - csatlakozott a Hagyományos és Mai Magyar Konyha által szerevezett baráti hangulatú megemlékezéshez. Az estebédre eredetileg a Berda által is gyakran látogatott Nádor utcai Kakukk vendéglőben került volna sor, a helyzet azonban úgy hozta, hogy végül az Öreghalász étterem vendégszeretetét élvezhetAz emlékezők gyűrűjében Hock Zoltán alpolgármester méltatta a költőt Tóth Auguszta, dr. Tasnádi István és Csukás István Az emlékezés asztala az Öreghalászban Fotók: Zalka István tűk. A különszárnyban megterített ünnepi asztalt a költő néhány régi barátja, mai kollégái és tisztelői ülték körül. Az asztalfő Berda József tiszteletére üresen maradt. A születésnap ürügyén a jelenlévők versekkel, visszaemlékezésekkel, sztorikkal idézték fel az élet örömeit élvező és megéneklő újpesti mester alakját. Bevezetőben Tóth Auguszta és Kolovratnik Krisztián színművészek „saját szájíz szerint” válogattak a kulináris örömökről szóló versek közül, majd Csukás István emlékezett költőtársáról. Elmondta, hogy Berdát egykor Kosztolányi Dezső vette a szárnyai alá: verseit nagyra tartotta, segítette kiadásukat. A Nyugat neves alakja Berdát anyagilag is támogatta, sőt alig viselt öltönyökkel, cipőkkel „öltöztette” is. Csukás - az egykori fiatal költő - az 1950-es évek közepén a New York (Hungária) Kávéházban látta először Berdát, aki rövidnadrágban és kihajtott gallérú ingben jelent meg az elegáns étteremben. A frakkos föpincér szó nélkül kiszolgálta a kissé lerongyolódott külsejű versírót, aki a bicskája mellett a kenyeret és a fűszereket is komótosan előpakolta zsebeiből. Őrzik emlékét A hajdani barátok közül Szőke István emlékezett a bohém költőre. A ma már idős korban járó egykori „harcostárs” féltve őrzött fényképeket, leveleket adott körbe az asztaltársaság tagjainak, és minden emlékről egy-egy kedves történetet mesélt. A születésnapi rendezvény emlékére Szőke úr emléksorokat íraÖreg cimborák: Szőke István és Berda József tott alá a megjelentekkel. A Berda Józsefre emlékezők sorában Sipos Áron anekdotákkal és néhány ritkaságnak számító személyes tárggyal, dokumentummal idézte fel az Újpesten élt versíró alakját. Az est fénypontjaként Berda József kedvenc „kövér” pörköltjét tálalták a vendégeknek. A négyféle húsból - sertésből, birkából, libából és ökörből - készített étket négyféle - kétfajta vörös, és kétfajta fehérborban, sok hagymával, erős pirospaprikával külön-külön főzték puhára. Végül a négyféle pörköltet összekeverték és átforralták. Az estebéd puha fehér kenyérrel és házi savanyúsággal került az asztalra. Az Öreghalász konyháján a gasztronómiai szaklap leírása lapján készült a kitűnő pörkölt, míg a jobbnál jobb házi borokról és a békebeli szódás palackokról az étterem vezetője - Haász Tamás úr - gondoskodott. BK-RA
