Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-02-07 / 3. (234.) szám

ÚJPEST 2002. február 7. fyfátfflctd fauá&ak (faóyqítá 6móAo& tfyáyyítá úa&áM, A télvégi időszak hagyományosan az influenza szezon csúcspontja Magyarországon. Évről évre támadnak a vírusok és felmerül a kérdés, hogy elegendő-e vitaminnal védekeznünk, szedjünk-e gyógyszert vagy inkább - megelőzésképpen - oltassuk be magunkat. Hogy vírus és vírus között is van különbség, s hogy mi a megfelelő véde­kezési forma, arról szól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sorozata. Az ember leghűségesebb társa a kutya ugyancsak hordozhat betegségeket. A gazdák okulása és a négylábúak gyógyulása érdekében közöljük a szakértő állatorvos írását. A fertőzések megelőzhetők Az influenzáról Mit tehetünk, ha még egészségesek vagyunk, és szeretnénk, ha elkerülne minket a légúti fertőzés? Elsősorban próbáljunk meg minden­napi bevált életritmusunk szerint, de nem túl­feszített tempóban teljesíteni. Ne zárkózzunk be a lakásba, naponta többször is szellőztes­sünk! Ha ellustulunk, a szervezetünk és az im­munrendszerünk is veszít éberségéből. Lehető­ségeinkhez mérten naponta sétáljunk a szabad levegőn, és dolgoztassuk meg izomzatúnkat, lélegeztessük át a tüdőnket! Az őszi-téli hónapokban az egyik leggyakrab­ban előforduló légúti megbetegedés a járvá­nyosán előforduló vírusos influenzafertőzés. A tüneteket, amelyek közül legjellemzőbbek a fejfájás, az izom- és hátfájás, a magas láz bor­zongással és hidegrázással, az általános gyen­geség, melyekhez a későbbiekben köhögés, nátha és tüsszögés csatlakozik - többféle vírus is okozhatja. Ilyenek például az influenzavíru­sok is, melyek közül megkülönböztetünk A, B és C influenzavírusokat. A nagy járványokért - mint pl. az ázsiai vagy hongkongi influenza ­(2. rész) az „A” vírus a felelős, mely a többiektől eltérően igen változékony vírus. A legtöbb ember szerint az influenza nem sú­lyos betegség. Az influenzajárványok idején azonban több ezertől több millióig terjedhet a betegek száma. A járványos előfordulás leggyakrabban az is­kolások között jelentkezik először, majd átter­jed a felnőttekre, főleg az idősekre. A fertőzés az egyik emberről a másikra a megbetegedettek által teleköhögött és -prüszkölt, kórokozókkal teli levegő belégzésével terjed. A lappangási idő 18-72 óra. A szövődmények egyik oka, hogy az influenza által legyengített szervezetben egyes baktéri­umok könnyen okozhatnak súlyos fertőzése­ket. Az influenzafertőzésben elhunyt betegek halálát leggyakrabban nem az influenzavírus, hanem a bakteriális felülfertőzés miatt létrejött tüdőgyulladás okozza. Az esetek nagy részé­ben ezért a pneumococcus baktérium a felelős. Ez a baktérium a véráramba kerülve (a tüdő- gyulladáson kívül) vérmérgezést és agyhártya­gyulladást okozhat. A szövődmények miatt ma­gas a halálozási arány különösen az idősebbek Dióhéjban a kutyák bélférgességéről Sok ebtulajdonos nem is sejti, hogy kedvence bélcsatornájában milyen veszélyes élősködők lehetnek. A kutyákban galand-, fonál- és orsó­férgek számos faja előfordulhat. Ezek a parazi­ták nemcsak a kutyát, hanem az embert is meg- betegíthetik. Az állattartók figyelme gyakran el- siklik ezen kórokozók felett. Korábban a tulaj­donosok ingyenesen leadhatták ebük bélsarát parazitológiai vizsgálatra. Ma már ezért fizetni kell, de mindenképpen ajánlatos pár száz forin­tot rászánni évente egyszer erre a vizsgálatra. Gondolni kell férgességre szűnni nem akaró hasmenés, hányás, lesoványodás, körte alakú telt has esetén. A székletben különböző gyanús képletek láttán (melyek rizsszemhez, hosz- szúkás tésztához, esetleg műanyag darab­kákhoz hasonlítanak) biztosak lehetünk ab­ban, hogy kedvencünknek kiadós féregte- lenítésre van szüksége. Nagyon fontos a kölyökkutyák mielőbbi keze­lése féregellenes szerrel. Ezt féregtelenítőpasz- tával már a születés utáni 14. napon el kell kez­deni, és kéthetente megismételni. Ennek az a magyarázata, hogy a kölykök már a megszüle­tésük előtt fertőződnek anyjuktól orsóféreggel, sőt világrajövete­lük után az anya­tejjel is felvehetik a lárvákat. Akkor já­runk el helyesen, ha az anyakutyát a fedeztetéskor, illet­ve szoptatáskor a kölykökkel együtt kezeljük. Ha a kölyköket nem fé- regtelenítjük helye­sen, akkor fejlődé­sük zavart szen­ved, és a később beadott oltások sem védenek megfelelően. A három hónaposnál idősebb ebeket célszerű 3 havonta féregellenes szerrel kezelni, és olyan készítményeket használni, melyek a galand- férgekre és a fonálférgekre egyaránt hatnak. Fontos tudni, hogy a kutyákon élősködő bolhák galandférgek köztigazdái lehetnek! Ezért mind az állatokat, mind környezetüket bolhátlanítani kell. Mivel ezen férgek nagy része az emberben is megtelepedhet, sőt komolyabb gondokat is okozhat, ezért igen nagy hangsúlyt kell fektetni a személyi higiéniára. A kutya simogatása után mindig mossunk kezet! Ifj. dr. Horváth László állatorvos és az idült tüdő-, illetve szívbetegek körében. Viszonylag magas a csecsemők halálozási aránya is. Ilyenkor felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy érdemes-e oltani magunkat? A válasz igen, mert a téli légúti fertőzések közül átlago­san minden ötödik fertőzést az influenzavírus okozza. Egészséges felnőttek körében végzett vizsgálatok az influenza elleni védőoltást 70-90 százalékban találták hatékonynak a megbete­gedések kivédésében. Bár az idősek körében az a hatékonyság alacsonyabb, mégis a súlyos fertőzések előfordulási gyakoriságát csökkenti. Ma már biztonságos és hatékony vakcinák áll­nak rendelkezésre, melyeknek több fajtáját kü­lönböztetjük meg. Vannak úgynevezett teljes- vírus-vakcinák, hasított vakcinák és alegység­vakcinák. Az utóbbi kettőt kedvezőbb mel­lékhatásprofilja következtében már 1 éves kor­tól lehet alkalmazni. A védőoltások az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait figye­lembe véve minimum kétféle A vírus és egy B vírus ellen alakítanak ki védelmet. Ez a véde­lem legalább fél éven át fennmarad, de a víru­sok változékonysága miatt a következő évben csak új oltóanyag biztosíthatja a védelmet. A vakcina a szervezet védelmét biztosító ellen­anyag-termelést indítja be. A mellékhatásaik enyhék és nem túl gyakoriak. Ezek néhány na­pon belül, kezelés nélkül is elmúlnak. Az évenkénti influenza elleni védőoltás külö­nösen ajánlott az időseknek, életkortól függet­lenül: az idült tüdő-, illetőleg szívbetegeknek és a cukorbetegeknek. Bizonyos mennyiségű vak­cina ingyenes a magas rizikófaktorú csoportba tartozó személyek részére. Orvosi vényre, térítés ellenében a gyógyszer- tárakban többféle, de azonos hatású vakcina kapható. Azokat az idős embereket, akik közösségben élnek, vagy közösségeket látogatnak, vagy idült betegségekben szenvednek, javasolt a téli hó­napokban oltani. Influenza ellen azokat a fer­tőzésnek kitett személyeket, akik fertőzése má­sokat veszélyeztet, védőoltásban kell részesí­teni. Gyakran a családtagok viszik haza a fertő­zést az otthonról ki sem lépő idős embernek vagy az oltatlan kisgyermeknek. A felnőttkori védőoltások között kiemelkedő jelentőségű az influenza és a pneumococcus el­leni védőoltás. Azok a személyek, akik influenzafertőzés szempontjából veszélyeztetettek, a pneumo- coccusfertőzéssel szemben is a kockázati cso­portba tartoznak. Védőoltásuk feltétlenül in­dokolt. A pnecumococcus és az influenza elleni oltások ugyanazon a napon is beadhatóak. Ebben az esetben a „beteg” mindkét felkarjába kap egy-egy oltást. Az oltott személynek nem kell több mellékhatástól tartania. Fontos megje­gyezni, hogy míg az influenza ellen minden évben új oltás javasolt, addig a pneumococcu- sok elleni védőoltás általában 3-10 évre szóló védelmet nyújt. A védőoltásokkal kapcsolatban kérje orvosa tanácsát és segítségét! Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete

Next

/
Oldalképek
Tartalom