Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-09-19 / 18. (249.) szám
2002. szeptember i npF-;r . £-íí -Y..'7 11 Jl Egy nehéz hét krónikája - pozsonyis vízi túra 2002 Szép, derűs, de kissé hűvös reggelre ébredtünk augusztus 3-án. Kissé álmosan, ám annál lelkesebben készültünk a Nyugatiba, hogy elérjük a 6 óra 40 perces nyíregyházi IC-t. Hatalmas hátizsákjainkkal és háztartási hordóinkkal felnyomultunk a vonatra, és az ismételt létszámellenőrzés után megállapítottuk, hogy teljes a csapat az idei tiszai vízi túrára. A kényelmes vonatot Nyíregyházán felcseréltük a záhonyi személyre, amely lassúbb is, melegebb is volt, mint az előző, ráadásul a dohányzást tiltó táblát semmibe vevő útitársaink is akadtak. Délben megérkeztünk vonatozásunk utolsó, vízi túránk első állomására, Tuzsérra. Kb. 2-3 km séta a tűző déli napon (szerencsére csomagok nélkül), és már ott is voltunk a Tisza-parton. Végre, belecsobbanhattunk a vízbe! A vidám lubickolás, napozás feledtette eddigi fáradalmainkat. Aztán sátorállítás, vacsorafőzés. Az alvás kicsit nehezen ment, mivel a szomszéd üdülőben hajnalig szólt a lakodalmas és egyéb pop, rock. Aztán elérkezett a várva várt nap, amikor végre hajóba szánhattunk! Gyors reggeli, sátorbontás, majd csodálatos tájon hosszú-hosszú utazás következett. Szerencsére találtunk fürdőzésre alkalmas helyeket, ahol elviselhetőbbé tehettük a forróságot. Estefelé érkeztünk meg Dombrádra. Csomag- és hajócipelés, táborverés, vacsora az étteremben, hajnalig szóló zene volt ismét a program. Másnap irány Tiszabercel! Vadregényes helyek, forró hőmérséklet és hangulat jellemezte ezt a napot is. Este kellemes, kulturált kis táborhely várt, ahol csendben, zeneszó nélkül térhettünk nyugovóra. Utunk végállomása Tokaj volt. Hogy ide elérjünk, néhány kilométerrel többet kellett eveznünk, mint az előző napokon. A nap, ha lehet, még melegebben sütött, de valahogy a hőmérséklettel a jókedvünk is emelkedett. Vidám nevetések, viccelődések tették könnyebbé az evezést. Kempingünk eléréséhez az utolsó kilométereket - nagy hajrában - a Tiszába ömlő Bodrogon folyásiránnyal szemben tettük meg. Megint egy erőnket próbára tevő, de remek nap állt mögöttünk. És persze ismét hajnalig szólt a zene! Itt aztán „tartósan” letáboroztunk, s a későbbiekben cuccok nélkül, könnyedén indultunk a Bodrogra, valamint annak árterére, ahol romantikus, ügyességünket próbára tevő kis csatornák vártak ránk. A legnagyobb élmény talán Táborhely a Tisza mentén mégis a hajók átemelése volt. Bokáig érő sárban, közös erővel emeltük ki és tettük ismét vízre a kenut. Akadt hely, ahol több száz métert is cipekedtünk, amíg végre folyóvízhez értünk. Vidám csínytevések, hatalmas nevetések, közös főzések, éjszakába nyúló beszélgetések, na meg a vízen megtett kb. 90 km, mind-mind felejthetetlenné teszik ezt a hetet. Reméljük, jövőre is folytatódik ez a hagyomány, és ismét együtt tölthetünk a vízen néhány nehéz, ám gyönyörű napot. Mikó Judit Német Tagozatos Általános Iskola Búcsú az erdei iskolától Idén ballagott nyolcadikosként sok szép nyári élményt mondhatok már magaménak, voltam szüleimmel, testvéremmel hazánk szép tájain, és minden évben 2-3 héten át élveztem a falusi életet az Alföldön élő nagyszüleimnél is. Iskolámmal is eljutottam már csodás helyekre, városokba, többször voltam Velencén, Balatonon, részt vettem vízi túrán és sítáborban is. Azonban az idei erdei iskolai hét minden eddigit felülmúlt. Ősszel az igazgatóhelyettesek kikérték véleményünket, hova szeretnénk utazni, a most már 8. éve szervezett erdei iskolába, s mi Debrecen és környékét választottuk, és nem bántuk meg. Egész éves előtakarékoskodás után június 3-án nagy izgalommal gyülekeztünk a Nyugatiban, és 3 órás út után megérkeztünk a Hajdúság fővárosába. A szálláshelyre való megérkezésünk csak fokozta az izgalmakat, hiszen szuper, vadonatúj gerendaházakban foglalhattuk el 2-4 ágyas szobáinkat. Az 5 nap pillanatok alatt elrepült, hiszen jobbnál jobb programokon vehettünk részt, melyekből kiemelkedett a hortobágyi szekeres program, ahol többek közt láthattuk a szürkemarhákat, a csikósok lovasbemutatóját és az egyedülálló magyar lovasszámot, „pusztaötöst” is. Debrecen szépsége, Hortobágy különlegessége mellett az igazi élményt a hajdúszoboszlói csúsz- dázás adta. ■jrrrumm-rrw ílVt' í i. .cmi»*»!.«;. =*» » Ilii I— Az ott töltött 2 óra alatt csak a mi csoportunk vehette birtokba a park összes csúszdáját. A félelmetes, de mégoly vonzó csúszdák között futkosva, nevetve invitáltuk egymást a nagy csúszásokra. Nem akartunk hinni a szemünknek, amikor az igazgatóhelyettes nénik is valóra váltották ígéretüket, és maguk is kipróbálták a csúszdázást. Fényképek tömege igazolja, hogy milyen egyedi és csodálatos élmény volt az itt töltött 2 óra mindannyiunknak. Sajnálom, hogy jövőre nem vehetek részt - volt iskolatársaimmal együtt - ilyen élménydús 1 héten, de kívánom nekik és tanáraimnak, hogy minél nagyobb számmal legyenek ilyen és hasonló csodálatos napok részesei, és köszönöm az iskola pedagógusainak, hogy lehetővé tették ezt számunkra. Menakker Anita volt szőnyis diák 25 érmet nyertünk A Nyár Utcai Általános és Szakképző Iskolában hosszá évek óta szervezünk úszásoktatást a testnevelés tagozatokon. Heti három alkalommal a 2. és hetente egyszer a 3. és 4. évfolyamon. Az oktatást mi, testnevelő tanárok végezzük, nagy odafigyeléssel. Minden tanévben két alkalommal, az első és o második félév végén bemutatóórákat tartunk, ohol a szülők betekintést nyerhetnek munkánkba. A gyerekek, szülők és mi magunk is izgalommal várjuk ezeket oz órákat, hisz itt kell bemutatni, mennyit holadtunk előre a legutóbbi alkalom óta. Osztálybajnokságokat is szervezünk. Célunk, hogy minden tanuló elsajátítson három úszásnemet, és idén először nyílt alkalom arra, hogy tanulóink összemérjék tudásukat más iskolák diákjaival. A Kihívás Napja alkalmából, május 29-én ugyanis az Ágh Norbert és Güttler Károly úszóiskola versenyt hirdetett. Korcsoportonként négy versenyszámban mérték össze erejüket diákjaink. Iskolánk csapata szép eredményt könyvelhetett el, hiszen az igyekezet jutalmaként a gyerekek 25 érmet szereztek: hét arany-, nyolc ezüst- és tíz bronzérmet. A győztesek meghatódottan vették át az érmeket, pólót és édességet a népszerű eszményképektől. Ágh Norbert és Güttler Károly ugyanis személyesen adták át a megérdemelt jutalmakat. Köszönjük a Tehetőséget a szereplésre. A következő iskolaévben ünnepli iskolánk fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalomból örülnénk, ha lehetőséget kapnánk egy úszóverseny megszervezésére. Varga Klára testnevelő tanár