Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-07-11 / 14. (245.) szám
2002. július 11. IIJ PEST Tárlatajánló Az újpesti századelő ma ^i Lapunk megjelenésével egy időben, az Újpest Galériában a fenti címmel nyílik kiállítás. A városvédők és lokálpatrióták gyönyörűségére, a falakon a hajdani Újpest házainak, legszebb portáljainak, kapuinak, kilincseinek, kovácsoltvas rácsainak rekonstruált rajzai láthatók. A kiállított munkákat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének Részletképzés és Kompozíció tárgy hallgatói készítették. Munkatársunk Radványi György, egyetemi docenssel a stúdium egyik vezetőjével, valamint Terbe Rita doctorandus-szal beszélgetett.- A fantasztikus munkával elkészített rajzok alapján a látogató azt gondolja, a rekonstrukciós képeket profik alkották. Milyen típusú képzésben részesülnek az építész hallgatók?- A Részletképzés és Kompozíció elnevezésű tárgy egy speciális stúdium, amelyet a harmad-, negyed és ötödéves építészhallgatók szabadon választanak - mondja Radványi György. Újpesten először négy évvel ezelőtt végeztünk terepmunkát, azóta a Belvárosban és a Terézvárosban dolgoztunk. Ez a tevékenység remek lehetőség arra, hogy a város egy-egy értéke reflektorfénybe kerüljön. A tárgyat két féléven keresztül tanulják a hallgatók; az itt kiállított munkák az első félév során végzett gyakorlat eredményei. Az épületelemek rekonstruált ábrázolását műhelygyakorlat követi, amelynek során a fiatalok közvetlen kapcsolatba kerülnek az anyaggal, és megismerik a különféle technológiákat: a famunkát, kovácsolást stb. A legszínvonalasabb rajzok, grafikai ábrázolások készítői a műhelyek segítségével egy-egy részlet kivitelezését is kipróbálhatják, megvalósíthatják rekonstrukciós tervüket.- Miért választották éppen Újpestet?- A városrészt dr. Czétényi Piroska, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnök asszonya ajánlotta figyelmünkbe, ő állította össze azt a címlistát is, amely alapján dolgoztunk. Az Újpesti Hely- történeti Alapítvány és a helyi önkormányzat a kezdetektől felkarolta és támogatta a hallgatók által megvalósított értékmegőrző munkát. 2000-ben az alapítvány egy nagyon szép falinaptárt adott ki a rajzokból, Újpest Önkormányzatának támogatásával a kapukról, portálokról és kerámiákról képeslapokat adtuk ki. A lapok a Városvédő Egyesületnél és az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben egyaránt megvásárolhatók. Az eddig elkészült legszebb rajzokat a közeljövőben a városvédőkkel közösen, albumban kívánjuk megjelentetni.- Milyen céllal készülnek a rajzok?- Az egyik cél természetesen az, hogy a lakók észrevegyék és rácsodálkozzanak arra az értékre, amelyet lakókörnyezetük rejt - veszi át a szót Terbe Rita. Ugyanakkor a hallgatók által elkészített teljes dokumentáció alapján, az épü9 leteket immár fel tudják újítani.- Milyen fázisokon keresztül készül egy épület vagy egy épületelem rekonstrukciós terve?- A műemléképületek többségéről általában nincsenek részletes adatok, ezért a felmérés a terv- és levéltárakban kezdődik. Ezt követően a jelenlegi állapotról fotó- és műszaki rajz dokumentum készül. A hallgatók ezt követően készítik el a végleges rajz-rekonstrukciós tervet. Gyakorlatunk során olyan is előfordult már, hogy egy hallgató fölmérte a kézzel faragott tölgyfakaput és mire visszament, a lakók lecserélték azt egy bádogkapura.- Az építészhallgatók hogyan hasznosíthatják a gyakorlat során szerzett ismereteket?- A kiállításon harminc hallgató mintegy félszáz különböző technikával készült munkája látható. A műegyetem tekintélyét természetesen növeli, hogy Újpesten a hallgatók rajzait, terveit kiállításon mutatják be. A részletképzés tárgy legfontosabb célja, hogy a leendő építész számára az apró részlet is fontos legyen, hiszen nem mindegy például, hogy milyen egy házon a kapukilincs. Ez az eszmei háttér, e szellemiség a végzett szakember pályáján is továbbvihető. A kiállítás július 28-ig látható az Újpest Galériában (IV., Árpád út 66.). Rojkó A. Rendkívüli gyereknap a barátság jegyében Az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat és a Park óvoda meghívására, június 14-én, csa- patnyi környei óvodás és néhány kisiskolás érkezett a Káposztásmegyerre. Szinte valameny- nyiüket elkísérték a szülők is, hiszen a kicsiket „fellépésre” kérték a vendéglátók. Hamarosan előkerült a népviselet, és a Komárom-Eszter- gom megyei gyerekek - saját óvónőik vezetésével - német nyelvű körjátékokat, mondókákat A helyi népviseletetben a vendégek. (Fotó: Zalka i.) adtak elő. A Park óvoda gyerekei sem maradtak adósak, a színvonalas bemutatót követően ők is megmutatták, mit tudnak. A „rendkívüli gyereknap” az udvaron folytatódott, ahová - a kisebbségi önkormányzat támogatásának köszönhetően - egy napra légvár és csúszda költözött. Máj zik Ferencné, a Park Óvoda vezetője kérésünkre elmondta; - Az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat - és nem kis részben Balázsné Graff Magdolna elnök asz- szony - aktivitásának köszönhetően, a városrészben több éve a legkisebb korosztályban is megélénkült a német nemzetiségi nevelés. A kisebbségi ön- kormányzat feltett szándéka, hogy megkönnyítsék az Újpestre, Káposztásmegyerre került német gyökerű családok önazonosságra találását. Néhány esztendeje a Park óvodában is működött német nyelvű játszóház, ezt a hagyományt szeptembertől szeretnék folytatni. Ebben az életkorban az idegen nyelvű mondókák, játékok, illetve a bemutatkozás alapvető kifejezéseinek elsajátítására nyílik lehetőség. Lényeges, hogy a kisgyerek felismerje az idegen nyelvet. Úgy vélem, a másságot ismerni, azzal együtt élni nagyon fontos - folytatta a gondolatsort az óvodavezető asszony. A nagyszülők számára mindez még természetes volt, nekünk azonban már kuriózum, ha egy családtag idegen nyelvet beszél. A másság megismerése, elfogadása a hazaszeretet része. Lakótelepi környezetben mindez fokozottan jelentkezik, hiszen a családok annak idején az ország különböző részeiből kerültek ide, gyö- kértelenül telepedtek le Káposztásmegyeren. Számunkra a környei kapcsolat több okból jelentős. A két óvoda programjában sok közös pont található, ilyen például a mozgás és a környezeti nevelés. A vendéggyerekek német nemzetiségi nyelvet oktatató óvodába járnak, ahol hetente kétszer, szakkör jellegű foglalkozáson vesznek részt. Az óvónők beszámolója szerint, számos családban már elhagyták a nyelvet, s a gyerekeken keresztül találták meg újra. Terveink szerint előbb a nevelőtestülettel, majd a Park óvoda gyerekeivel is viszonozzuk a környeiek látogatását. A panellakásokban élő óvodásoknak minden bizonnyal tanulságos lehet a vidéki életforma, a helyi kultúra megfigyelése. r.