Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-01-24 / 2. (233.) szám
2002. január 24. JJ PEST 11 Fél évszázados filmpremier Ötvenéves r r az Állami Áruház Emlékeznek? Latabár Kálmán (a kis Latyi) beáll a méteráruosztály pultja mögé, és végeláthatatlanul tekeri a különféle szöveteket. Mindeközben táncol, énekel, magyaráz a vevőknek, és vérbeli kereskedőként néhány perc alatt mindent elad. Hogy hol is történt mindez? Hát az Államiban! Privatizáció ide vagy oda, az újpestieknek az áruház ma is „az Állami”. Január 23-án múlt éppen ötven esztendeje, hogy a mozik játszani kezdték Gertler Viktor filmjét: az Állami Áruházat. A három főszereplő: Latabár, Feleki, Gábor K ülönös év volt ez az ötven évvel ezelőtti... Magyarország sem előtte, sem utána nem szerepelt olyan sikeresen a nyári olimpiai játékokon, mint akkor, 1952-ben. Helsinkiből 16 aranyéremmel (!) tértek haza sportolóink. Ugyanebben az esztendőben „ünnepelte” az ország és a párt Rákosi Mátyás 60- adik születésnapját. A kiállítással egybekötött központi gálaestet az Operaházban tartották. Virágzott a gumipitypang, és épült a „vas és acél országa”. Budapest immár két esztendeje huszonkét kerületet számolt a korábbi tizennégy helyett. Újpest város - az egykori ipari központ és nyaralóövezet - önállósága megszűnt; a főváros kerületei között a IV-es sorszámot kapta. Gesztus vagy ajándék volt a külső kerület lakói számára, hogy éppen itt forgatták a filmet? - ma már nehezen eldönthető kérdés. Tény azonban, hogy az éppen elkészült, vadonatúj épület (tervezője: Rákos Pál, az egykori Új Majestic Szálló architektora) emblematikus díszletként szolgált a korszak jellegzetes forgatókönyvéhez. A mű alapjául Kerekes János zeneszerző zenés vígjátéka szolgált. A film alapötlete a kornak megfelelően „osztályharcos”: egy ellenséges nyugati rádióadó pánikot keltve elterjesztette, hogy, valami „baj” lesz a forinttal. A hír hallatán az emberek megrohanták az áruházakat, és felvásárolták a teljes árukészleteket. A történet tobzódik a leírt helyzetekből adódó mulatságos konfliktusokban. Az Állami Áruház című filmmel az operett új műfaja teremtődött meg, amelyben a központi témát már nem az Az épület kevésbé, a kínálat jelentősen változott azóta (Archív fotók) arisztokrácia életének konfliktusai, hanem a társadalmi mindennapok szolgáltatják. A hősök a hétköznapok emberei, a nagyáruház dolgozói. A ma már mosolyogni való szüzsé egyáltalán nem légből kapott, hiszen egy korabeli folyóiratban - az áruház megnyitása kapcsán - az alábbi mondatokat olvashatjuk az áruház első igazgatójának szájából: „A nagy készülődés közben elkövettem a hibát, nem figyeltem fel a reakciós hírverésre, mely azt terjesztette, hogy az áruház megnyitásának napján 30 százalékkal olcsóbban adják majd a különböző árucikkeket, és az első vevő, aki ezer forintért vásárol, motorkerékpárt kap jutalomképpen.” Akármilyen esztétikai mércével mérjük, az Állami Áruház című film remek kordokumentum. (A nyolcvanas években, egy színpadi felújítás során kiváló kortörténeti karikatúrát készítettek belőle.) Hogy a legkeményebb személyi kultusz idején a nézők kedvtelve, szórakozásra éhesen fogadták az alkotást, az elsősorban az alkotói gárdának volt köszönhető. Gertler Viktor - a Hunnia Filmgyár igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Főiskola Tanára - a háború előtt Berlinben és Brüsszelben dolgozott, számos filmet készített a hazai mozirajongóknak. Ebben a vígjátékában - az új igényeknek megfelelően - a politikai propagandát ügyesen ötvözte a közönség igényeivel. A három forgatókönyvíró: Barabás Tibor, Darvas Szilárd és Gádor Béla ugyancsak átmentett valamit a „polgári”-nak minősített kabaré eszköztárából. Barabás ismert forgatókönyvíró (legismertebb munkája a Rákóczi hadnagya), Darvas humoreszkek, bohózatok és szatírák szerzője, Gádor publicista, a Lúdas Matyi fő- szerkesztője volt. A zeneszerző: Kerekes János Weiner Leó tanítványaként indult, majd az Állami Operaház zenekarát vezényelte. Később a frissen alakult Magyar Televízió zenekarának vezető karmestere lett. A filmet mindenekelőtt a kitűnő színészi alakítások teszik emlékezetessé. Elsősorban Feleki Kamill és Latabár Kálmán figurájára emlékezhetünk, de főszerepet kapott Petress Zsuzsa és Gábor Miklós is. Emlékeznek? Feleki ott ül egy kisbaba ágya mellett, és énekli az „Ember lesz az én kis unokám...” kezdetű dalt. Ötven év telt el azóta, a csecsemő akkor még nem sejthette, hogy mire felnő, minden megváltozik körülötte. Egyvalami azonban megmaradt: az Állami Áruház. Rojkó A. A Rákos Pál által tervezett épület előtt egykor villamossínek futottak mindkét irányból. Ma a metró végállomása található az áruház alatt
