Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-07-11 / 14. (245.) szám

ÚJPEST 2002. július 11. Újpesten immár hagyománynak számít, hogy az egészségügyi dolgozók ünnep­napját közösen tartja a városrész vala­mennyi kórházi, illetve a járóbeteg­ellátásban dolgozó szakembere. Június 27-én, az Ady Endre Művelődési Központban közel kétszázan jelentek meg, hogy megemlékezzenek Semmelweis Ignácról. Elöljáróban dr. Ober­frank Ferenc, az Or­szágos Egészségbiz­tosítási Pénztár volt főigazgatója az ün­nep jelentőségéről beszélt. Az egész­ségügyi ellátórend­szer működőképes­ségéről szólva a ki­egyensúlyozottság, a kompromisszumkeresés és a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyoz­ta. Elmondta, hogy a helyzet régóta megérett a változásra, a reform immár elodázha­tatlanná vált. Az ellátás célja, hogy a közforrá­sokból a lehető legigazságosabb módon, a legtöbb embernek jusson támogatás. Sem­melweis pályájának, alakjának példája azt mutatja, hogy mit jelent „nem csupán a szak­máért” orvosnak lenni. Az egészségügyben ma is a bizalmi tőke a legfontosabb. „Az ün­nep nem más, mint találkozás azokkal, akiket egybe forraszt egy közös ügy” - zárta beszé­dét a szónok. Dr. Küpper András, a Fővárosi Egész­ségügyi és Sport- bizottság alelnöke néhány gondolatát osztotta meg a jelenlévőkkel. El­mondta, az újpesti Semmelweiss nap különleges példa Budapesten. Maga is sajnálja, hogy a főváros nem ren­dez hasonló központi ünnepséget. Erre az al­kalomra - beszéd helyett - különleges műsor­számmal készült: Chopin egyik nocturne-jét játszotta zongorán. Nagy István, újpest népjóléti alpolgármestere a köszönet szavaival kezdte beszédét. A városrész nevében köszönetét mondott a közelmúltban leköszönt dr. Oberfrank Fe­rencnek, illetve dr. Gerő Gábornak, az újpesti Károlyi Kórház korábbi orvos-igazgatójának - a Dél-pesti Kórház főigazgatójának - eddigi munkájukért. A mai napon - folytatta Nagy István - együtt ünnepli a Semmelweis napot az újpesti egész­ségügyi ellátás valamennyi szereplője. Ez örö­mömre szolgál és véleményem szerint azt je­lenti, hogy sikerült az egymás mellett élés, az együttélés új - meggyőződésem szerint helyes és jó - kereteit kitalálnunk. Nem csak annak kinyilatkoztatása köt össze bennünket, hogy az újpesti egészségügyi ellátást tulaj­donostól, fenntartótól függetlenül is egynek tekintjük. Közös gondunk, hogy az egészségügy milyen feltételek között működik. Jelen állapotát együtt kell javíta­nunk és rajtunk múlik, hogy az egészségügyi rendszer milyen irányban mozdul el a következő időkben. Tavaly azt mond­tam - folytatta Nagy István al­polgármester, hogy a fekvőbe­teg ellátás terü­letén a tíz évvel ezelőtti problé­mák jó része még mindig megoldásra vár. Ezt a megálla­pításomat most is fenntartom, de hozzáteszem, hogy Újpesten kedvező változásokat látok, és úgy vélem - remélem önökkel együtt -, ebben a közösen elvégzett munkának is szerepe van. Sajnos nem számolhatok be az önök egziszten­ciális körülményeiben is érzékelhető pozitív változásokról. De megnyugtat, hogy már nem kell attól tartani, hogy megszűnik Újpesten a fekvőbeteg ellátás, megszűnik a munkahelyük. Az önkormányzat nemcsak hangoztatta, hogy hallani sem akar az újpesti fekvőbeteg ellátás leépítéséről vagy megszüntetéséről, hanem anyagi támogatással járult hozzá ahhoz, hogy a kórház infrastruktúrája, műszer és eszköz el­látottsága javuljon, halasztást nem tűrő hiá­nyok pótlására sor kerüljön. Talán ennek a támogatásnak is szerepe van abban, hogy vég­re a kórház fenntartója is jelentős beruházá­sokra szánta el magát és bízzunk abban, hogy kórházunknak nemcsak jelene, hanem immár jövője is van. Arra kérek mindenkit, hogy ne az elfogultság jeleként értékeljék, ha a kórházról többet beszéltem. Sokkal inkább annak, hogy a bajba­jutottnak, a rosszabb helyzetben lévőnek van nagyobb szüksége a támogatásra. Az újpesti egészségügy valamennyi dolgozója tisztesség­gel végzi a munkáját, a fekvőbeteg ellátástól az alapellátásig bezárólag és az önkormányzat va­lamennyiük munkáját nagyra értékeli. Mindannyiunk életében akadnak olyan ese­mények, amelyek életünk egy-egy mérföld­kövét jelentik. Számunkra különös jelentő­séggel bírnak, személyes ünnepeinkké ala­kulnak, amelyekről azután rendre megemlé­kezünk. Ezek között vannak olyanok, ame­lyekről előre tudjuk, 'hogy életünk során egyszer majd bekövetkeznek, és vannak olyanok, amelyek váratlanul érnek minket. Valljuk be őszintén, mindannyian vágyunk arra, hogy munkánkat a szakmai és anyagi elismerés mellett erkölcsileg is elismerjék. Akik másokért, valamilyen közösségért vég­zik munkájukat - az egészségügyi dolgozók vitathatatlanul közéjük sorolhatók -, azok fel­tétlenül megérdemlik a közösség erkölcsi elis­merését. Ha az önök hivatástudattal végzett és sok lemondással járó munkáját az anyagi elismerés hiánya mellett még a közösség kö­zömbössége is kíséri, akkor a belső tartalékok kimerülése mellett bekövetkezik a még meg­lévő végső tartalék, a morális tartás gyengü­lése is. Engedjék meg, hogy Kisfaludy Károlyt idéz­zem: „A jelent könnyű megcsalni, a jövendőt soha./ Tág torok, jó tüdő tiszteletre kiáltozza az élőket, de ha elnémul/ ez csak a tettek maradnak bírói latra. ” A Semmelweis napi ünnepség keretében - az újpesti közösség elismeréseként - átadásra kerül az Újpest Egészségéért díj. Ezt a díjat azoknak a személyeknek vagy szervezetek­nek ítéli oda az újpesti képviselő-testület, akik az Újpesten élő lakosság egészsége érde­kében hosszú időn keresztül, magas szín­vonalon és nagy hivatástudattal végezték munkájukat. Az Egészséges Újpestért Ala­pítvány is létrehozta a civil szféra megbecsü­lését kifejező Semmelweis Emlékérmet, és ez a mai ünnepség keretében szintén átadásra kerül. Az átlag feletti kiemelkedő munkát végzők polgármesteri elismerő oklevélben részesül­nek. Önkormányzatunk, éppen úgy, mint tavaly, ebben az évben is 2 millió forinttal támogatta a Károlyi Sándor Kórházban dolgozók Sem­melweis napi jutalmazását és természetesen az Újpesti Önkormányzat Szociális és Egész­ségügyi Intézményében dolgozó kollégák ju­talmazására is sor kerül. Végezetül Újpest Önkormányzatának nevé­ben, az itt jelenlévő díjazottakon, elismerés­ben és jutalomban részesülteken és önökön keresztül az Újpesten tevékenykedő vala­mennyi egészségügyi dolgozónak szeretném megköszönni elmúlt évi munkáját. További munkájukhoz kívánok jó egészséget, hitet, erőt és kitartást, és ami még nélkülöz­hetetlen, bizakodást - zárta ünnepi beszédét Nagy István, Újpest népjóléti alpolgármes­tere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom