Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-06-27 / 13. (244.) szám
LJ J P-j r *-~r' 2002. június 27. Téglákba zárt történelem Baross utcai história Aszfaltszőnyeg és a színes viacolorelemekből kirakott járdák jellemzőek a nemrég megújult Baross utcára. Funkcionális és esztétikai szempontból az utca közterülete már a mostani évszázad elvárásainak tesz így eleget. Véglegesen eltűntek a százéves múltra utaló macskakövek, a villamossínek és a hozzájuk csatlakozó iparvágányok. Nem változtak azonban az utca két oldalán sorakozó házak, műhelyek, gyárak és köz- intézmények. Téglába zárva őrzik, féltő gondossággal, a Baross utcai múltat. Egy közös, múltbéli utazásra hívjuk most lapunk olvasóit. Az utca története leírva nincs ugyan sehol, de az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben őrzött anyagok számunkra ösvényt vágtak városrészünk múltjába. Ú jpest alapításához, létrejöttéhez kapcsolódik a Baross utca története. Településünk alapítója, gróf Károlyi István a fóti uradalmához tartozó megyeri pusztából szőlőültetvények létrehozása céljából 1830- ban a váci országúttól keletre eső dombot kimérette, és a következő évben bérletbe adta. Ez a domb (az István-hegy) a mai Váci út-Ká- rolyi István utca-Attila utca-Fóti út által határolt terület volt. Az itt létrehozott szőlőkerteket vágta ketté a mai Baross utca nyomvonalával egybeesőén egy korábban létező szekérút. Egy 1870-es évekből származó térkép tanúsága szerint ez a Grófi útként ismert szekérút a Károlyiak Káposztás Megyeri Puszta majorsági központjától vezetett le a későbbi Gróf Károlyi útig, amelyet Táncsics Mihály utcának is hívtak, napjainkban pedig Károlyi István utcaként ismerjük. Ennek a szekérútnak a szélén építették fel 1833-ban elődjeink, a szőlőültetvények gondozói Újpest mostani közigazgatási területének első kápolnáját. Összefogásukat Károlyi méltányolta - a szőlőhegy jegyzőjének folyamodványa alapján 3000 téglát adott a kápolnaépítéshez. A káposztásmegyeri szőlők közigazgatási szempontból akkor Rákospalota községhez tartoztak. A szőlőhegy közbiztonságának megőrzését a kertek bérlői azonban - közelsége miatt - Újpest községtől várták el. Ezt jól mutatja, hogy 1875-ben éjjeli őrjáratok létesítését kérték településünk vezetésétől, és kérésük meghallgatást is nyert. A filoxéra szőlőhegyünk kertjeit is letarolta. A területet a földbirtokos Károlyi család ezután felparcelláztatta. Üdülőtelep nőtt ki a néhai szőlőültetvény helyén. Itt később nagyobb villák is épültek. Stílusukat sokáig őrizte a - ma már nem létező - Kollár Miklós által megvett, hadiözvegy/ha- diárva foglalkoztatónak/otthonnak használt épület (az Inzula Kft. épülete és a ma is álló Károlyi-vadászkastély közelében). Csekonics József villája azonban ma is létezik. Újpest 1906- ban vette meg a Baross utca bal oldalán, a későbbi Bányagépgyár telepe után lévő épületet a Városi Szegényház/Szeretetház céljára. Ezt 1926-ban a város bővítette, és ma is szeretetotthonként várja a rászorulókat. De ne haladjunk ilyen gyorsan ezen a múltbéli ösvényen! A Kollár-féle hadiözvegy-hadiárva foglalkoztató az I. világháború után Újpest szegényháza/szeretetháza az 1930-a A megyeri terület telekkönyvi átírással 1889- ben került átcsatolásra, és vált Újpest község részévé. Ezt követően indult fejlődésnek a Baross utca. Egy évvel az átcsatolást követően településünk korabeli képviselő-testülete gyártelepítések engedélyezése mellett foglalt állást. A település - és utcánk - fejlődése azonban a vonalas infrastruktúra (út, csatorna, víz, áram...) kiépítése nélkül nem folytatódhatott. Ezek megléte a gyártelepítések szempontjából is előnyt jelentett volna. Az utcák kövezését Újpesten az 1870-es években kezdték meg. Húsz év alatt (1894-1914) ötven kilométernyi szennyvízcsatorna is épült. A már városi rangot nyert Újpest első polgármestere, Ugró Gyula kezdeményezte 1909-ben a városi vezetékes vízellátás megépítését. Koncessziós alapon létesült ez (Ister vízmű), és Hoffer Mihály városi gazdasági tanácsos 1914-ből származó írása szerint Temesvár és Pozsony rendelkezett a vidéki városok közül hasonlóval. A százezer lakosra méretezett újpesti víztorony 1912-ben már üzemelt. Szintén Ugrónak köszönhető a villamosvezeték-hálózat javaslatának 1909-es indítása. Öt évre rá több mint kétezer újpesti utcai lámpa ontotta a fényt esténként. Ekkor, 1914-ben Újpest már a Magyar Királyság 12. legnépesebb városa. A Baross utca megközelítését az 1896-ban elindult villamosközlekedés segítette. Újpest első villamosjárata a mostani Lehel tér elejétől indulva a Lehel út-István út-Gróf Károlyi út-Ba- ross utca vonalán közlekedett, a megyeri Jézus szíve kápolnáig. Közel száz éven át, 1980-as megszüntetéséig - utoljára mint a 8-as villamosjárat - volt része településünk közlekedésének. A villamosvágányhoz később a Baross ISH8HHIH1MHHH HPi
