Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-06-27 / 13. (244.) szám

LJ J P-j r *-~r' 2002. június 27. Téglákba zárt történelem Baross utcai história Aszfaltszőnyeg és a színes viacolorelemekből kirakott járdák jellemzőek a nemrég megújult Baross utcára. Funkcionális és esztétikai szempontból az utca közterülete már a mostani évszázad elvárásainak tesz így eleget. Véglegesen eltűntek a százéves múltra utaló macskakövek, a villamossínek és a hozzájuk csatlakozó iparvágányok. Nem változtak azonban az utca két oldalán sorakozó házak, műhelyek, gyárak és köz- intézmények. Téglába zárva őrzik, féltő gondossággal, a Baross utcai múltat. Egy közös, múltbéli utazásra hívjuk most lapunk olvasóit. Az utca története leírva nincs ugyan sehol, de az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben őrzött anyagok számunkra ösvényt vágtak városrészünk múltjába. Ú jpest alapításához, létrejöttéhez kap­csolódik a Baross utca története. Tele­pülésünk alapítója, gróf Károlyi István a fóti uradalmához tartozó megyeri pusztából szőlőültetvények létrehozása céljából 1830- ban a váci országúttól keletre eső dombot ki­mérette, és a következő évben bérletbe adta. Ez a domb (az István-hegy) a mai Váci út-Ká- rolyi István utca-Attila utca-Fóti út által hatá­rolt terület volt. Az itt létrehozott szőlőkerteket vágta ketté a mai Baross utca nyomvonalával egybeesőén egy korábban létező szekérút. Egy 1870-es évekből származó térkép tanúsága szerint ez a Grófi útként ismert szekérút a Károlyiak Káposztás Megyeri Puszta majorsági központjától vezetett le a későbbi Gróf Károlyi útig, amelyet Táncsics Mihály utcának is hív­tak, napjainkban pedig Károlyi István utcaként ismerjük. Ennek a szekérútnak a szélén építették fel 1833-ban elődjeink, a szőlőültetvények gondo­zói Újpest mostani közigazgatási területének első kápolnáját. Összefogásukat Károlyi méltá­nyolta - a szőlőhegy jegyzőjének folyamodvá­nya alapján 3000 téglát adott a kápolnaépítés­hez. A káposztásmegyeri szőlők közigazgatási szempontból akkor Rákospalota községhez tartoztak. A szőlőhegy közbiztonságának meg­őrzését a kertek bérlői azonban - közelsége mi­att - Újpest községtől várták el. Ezt jól mutatja, hogy 1875-ben éjjeli őrjáratok létesítését kérték településünk vezetésétől, és kérésük meghall­gatást is nyert. A filoxéra szőlőhegyünk kertjeit is letarolta. A területet a földbirtokos Károlyi család ezután felparcelláztatta. Üdülőtelep nőtt ki a néhai szőlőültetvény he­lyén. Itt később nagyobb villák is épültek. Stílusukat sokáig őrizte a - ma már nem létező - Kollár Miklós által megvett, hadiözvegy/ha- diárva foglalkoztatónak/otthonnak használt épület (az Inzula Kft. épülete és a ma is álló Ká­rolyi-vadászkastély közelében). Csekonics Jó­zsef villája azonban ma is létezik. Újpest 1906- ban vette meg a Baross utca bal oldalán, a ké­sőbbi Bányagépgyár telepe után lévő épületet a Városi Szegényház/Szeretetház céljára. Ezt 1926-ban a város bővítette, és ma is szeretetott­honként várja a rászorulókat. De ne haladjunk ilyen gyorsan ezen a múltbéli ösvényen! A Kollár-féle hadiözvegy-hadiárva foglalkoztató az I. világháború után Újpest szegényháza/szeretetháza az 1930-a A megyeri terület telekkönyvi átírással 1889- ben került átcsatolásra, és vált Újpest község részévé. Ezt követően indult fejlődésnek a Ba­ross utca. Egy évvel az átcsatolást követően településünk korabeli képviselő-testülete gyár­telepítések engedélyezése mellett foglalt állást. A település - és utcánk - fejlődése azonban a vonalas infrastruktúra (út, csatorna, víz, áram...) kiépítése nélkül nem folytatódhatott. Ezek megléte a gyártelepítések szempontjából is előnyt jelentett volna. Az utcák kövezését Újpesten az 1870-es években kezdték meg. Húsz év alatt (1894-1914) ötven kilométernyi szennyvízcsatorna is épült. A már városi ran­got nyert Újpest első polgármestere, Ugró Gyu­la kezdeményezte 1909-ben a városi vezetékes vízellátás megépítését. Koncessziós alapon létesült ez (Ister vízmű), és Hoffer Mihály városi gazdasági tanácsos 1914-ből származó írása szerint Temesvár és Pozsony rendelke­zett a vidéki városok közül hasonlóval. A százezer lakosra méretezett újpesti víztorony 1912-ben már üzemelt. Szintén Ugrónak kö­szönhető a villamosvezeték-hálózat javaslatá­nak 1909-es indítása. Öt évre rá több mint két­ezer újpesti utcai lámpa ontotta a fényt estén­ként. Ekkor, 1914-ben Újpest már a Magyar Ki­rályság 12. legnépesebb városa. A Baross utca megközelítését az 1896-ban elin­dult villamosközlekedés segítette. Újpest első villamosjárata a mostani Lehel tér elejétől in­dulva a Lehel út-István út-Gróf Károlyi út-Ba- ross utca vonalán közlekedett, a megyeri Jézus szíve kápolnáig. Közel száz éven át, 1980-as megszüntetéséig - utoljára mint a 8-as villa­mosjárat - volt része településünk közlekedé­sének. A villamosvágányhoz később a Baross ISH8HHIH1MHHH HPi

Next

/
Oldalképek
Tartalom