Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-06-27 / 13. (244.) szám
2002. június 27. ÚJPEST _______________________3 Jog i esetek Újpesten, avagy a „nagy” perek Testületi tudósításainkban, a városvezetőkkel készült interjúkban olvasóink rendszeresen értesülhetnek olyan ügyekről, amelyek kapcsán Újpest jogi úton kíván érvényt szerezni igazának. Ezek az ügyek természetesen nem a bíróságon kezdődnek, de egyéb megállapodás, megoldás híján végül a tárgyalóteremben születik döntés. A közelmúltban e perek száma látványosan megszaporodott, de végsősoron mindegyikből Újpest kerül ki győztesen. Munkatársunk kérésére dr. Kató Balázs ügyvéd - Újpest jogi képviselőjeként - összefoglalta a közelmúlt legjelentősebb jogi eseteit.- Az utóbbi időben hat olyan ügy jutott bírósági szakaszba, amelynek tárgya több ezer újpesti családot érint. Olyan per is akad, amelyet a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében indított az önkormányzat. Bűz, füst és zaj- Elsőként az úgynevezett „bűzpert” említeném, amelyet a Fővárosi Csatornázási Művek ellen folytattunk. Az 1990-es évek közepétől - elsősorban a nyári időszakban - erős bűz árasztotta el a várost. Különösen a Váci út felőli résztől a központi részig érződött a szag, amely 2000-ben már szinte elviselhetetlenné vált. A polgármesteri hivatalhoz rengeteg panasz érkezett. A hivatal arra kérte a lakosságot, a bűz megjelenésekor azonnal telefonáljanak, hogy a szakemberek a helyszínen folytathassanak vizsgálatokat. Bár a gyanú már akkor is a csatornázási művek szennyvíztisztító telepére terelődött, a cég folyamatosan tagadta, hogy vétkes lenne. 2000 nyarán sürgősséggel indítottunk pert a bűzhatás miatt; a birtokháborítás megszüntetését kértük a bíróságtól. Az első fokú ítélet meghozatalára néhány hónapon belül sor került, a bíróság ítéletében megállapította, hogy az elviselhetetlen bűz valóban a szennyvíztisztítóból jön. A bírósági eljárás megindítását követően az FCSM Rt. jelentős beruházást hajtott végre újpesti telephelyén. A szakértők szerint ennek hatására ma már világszínvonalú technológiával dolgoznak. Ezt bizonyítja, hogy 2001-re sokkal jobbá vált a helyzet, alig érkezett lakossági bejelentés. A perben idén márciusban született jogerős másodfokú ítélet, amely szintén megerősítette Újpest korábbi álláspontját. A per mindenképpen eredményesnek mondható, hiszen a csatornázási művek időközben elvégzett beruházásaival sikerült a problémát megoldani. Nagyon sok újpesti családot érint a rákospalotai szemétégető ellen indított per. 1993-ban jogszabály született a magyarországi szemétégetők légszennyezési határértékéről. A palotai égetőmű már akkoriban sem felelt meg a követelményeknek. A kéményekből kiáramló füst a határérték felett tartalmaz - egyebek között - nehézfémeket, savakat, pernyét és rákkeltő dioxint. A légszennyezettség elsősorban allergiás, és más bőrbetegségeket okozhat. A problémát az ún. „füstgázmosó” megépítése orvosolhatná, a beruházás megvalósítása a fővárosi önkormányzat törvényi kötelezettsége lenne. 1993 óta minden lehetséges fórumon harcoltunk a füstgázmosó megépítéséért. Két évvel ezelőtt elsőfokú közigazgatási határozat született arról, hogy 2004 végéig fel kell építeni a füstgázmosót. A határozat ellen fellebbeztünk, mert a határidőt elfogadhatatlanul hosszúnak tartottuk. Fellebbezésünk nyomán a másodfokú hatóság a határidőt 2003. március 31-re módosította. Később keresetünkre a bíróság is megerősítette, hogy a 2003-as határidő tartható, annak lejárta után a szemétégetőben már nem üzemelhet olyan kazán, amely nincs bekötve a füstgázmosóba. A határozat immár végrehajtható. Ezzel párhuzamosan birtokhá- borítási pert is indítottunk, hiszen nincs garancia arra, hogy a kitűzött határidőre elkészül a beruházás. A polgári peres bíróság ugyancsak kötelezheti a szemétégetőt a füstgázmosó megépítésére, az ügy kapcsán mindemellett kártérítési következmények is felmerülhetnek. A per jelenleg is folyik; a bizonyítási eljárás során káposztásmegyeri gyógyszerészek tanúsították a bíróság előtt, hogy a lakótelepen és környékén az eladott allergia- és ekcéma elleni gyógyszerek mennyisége meghaladja a budapesti átlagot. Ugyancsak elindult és folyamatban van a harmadik ügy, az úgynevezett „Sziget-per”. Tisztában vagyunk vele, hogy nyaranként a Duna közepén egy európai hírű kulturális eseményt tartanak, természetesen fel sem merült a rendezvény betiltásának gondolata. Bíróság útján kívánjuk azonban elérni Újpest zajvédelmét, hiszen a rendezvényről kiáramló zaj erősen zavarja a Duna felőli városrész lakóit. Az elmúlt években az óbudai önkormányzat fellépése számukra sikeres volt, de úgy tűnik, azóta Újpest felé fordították a hangfalakat. A zaj mértékét az idén szakértők vizsgálják, ítélet ősszel várható. Forrásmegosztás, HM-lakások, közterületek- A következő per a pénz körül forog. A forrás- megosztás rendszere a kerületek számára 1990 óta, évről évre felmerülő probléma. A fővárosi önkormányzat az állami költségvetésből rendszeresen megkapja a személyi jövedelemadót és a normatív támogatásokat tartalmazó összeget, ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy a kerületek ebből mennyi pénzt kapnak. Száz- milliárdos nagyságrendű összegről van szó, de nincsenek törvényi szinten meghatározva a döntés elvei, paraméterei. Ami még ennél is jobban sújtja az egyes kerületeket, hogy minden évben megváltoztatják a döntési feltételeket. Újpest önkormányzata 12 éve követeli, hogy törvényben határozzák meg a pénzelosztási elveket, és tegyék kiszámíthatóvá a forrás- megosztást. Az 1. és a XII. kerülettel közösen az Alkotmánybírósághoz fordultunk, amely az idei év elején Idmondta: alkotmányellenes, hogy nincs törvényi szabályozás a kerületeket megillető pénzösszegekről. A döntés értelmében a Parlamentnek 2002. december 31-ig törvényt kell alkotnia, mert csak ez a jogszabály nyújthat garanciát arra, hogy a kerületi önkormányzatok megkapják a működésükhöz szükséges pénzt. A rákospalotai szemétégetőmű több mint egy évtizede szennyezi a környezetet. (Fotó: Zalka I.) A káposztásmegyeri HM-lakások sorsáról idén márciusban született jogerős ítélet. Ez a per 1997-ben indult, amikor az újpesti önkormányzat a jogszerűen megszerzett mintegy 330 lakását szerette volna értékesíteni a lakók részére. A Honvédelmi Minisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság azonban beperelte Újpest Önkormányzatát azt állítva, hogy az ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam, míg kezelője a HM. Első fokon megnyerték a pert, az önkormányzat azonban fellebbezett. A Legfelső Bíróság 2002 márciusában hozott jogerős ítéletet, amely szerint a lakások jogszerű tulajdonosa az önkormányzat, amely szabadon rendelkezhet az ingatlanokkal. A per tehát megalapozatlan volt, a Honvédelmi Minisztérium indokolatlan pereskedésével hátrányos helyzetbe hozta a lakókat. A városrész képviselő-testülete határozatban mondta ki, hogy a per miatt a lakókat nem érheti hátrány, ezért a lakásokat a bérlőik az 1997-es áron és az akkor érvényes fizetési feltételekkel vásárolhatják meg. A hatodik ügy - inkább ügycsoportnak nevezném - a város tulajdonviszonyait érinti. A hatvanas, hetvenes években számos állami nagyvállalat terjesztette ki telephelyét az útjába eső közterületre is. Az évtizedek során 23 utcát építettek be. Ezeket úgy kezelik, mintha a sajátjuk lenne, a tulajdonjogukat adminisztratív úton azonban nem rendezték. Az ingatlan-nyilvántartás rendezetlensége miatt hosszú időt vett igénybe az elzárt utcák teljes körének felkutatása. Gyakran csak a környékbeliek emlékeztek arra, hogy valaha volt ott egy azóta „elveszett” utca. A közelmúltban valamennyi céget megkerestük, hogy rendezzük az ügyet. Akadt köztük olyan, amellyel sikerült peren kívül megegyezni, megvásárolták a területet, és öt évre visszamenően kifizették a közterülethasználati díjat. Más cégeknél még folynak a megállapodást kereső tárgyalások. Vannak olyan esetek is, amelyekben szinte biztosan per lesz, a keresetlevelet már megfogalmaztuk. Ráadásként még egy perről szeretnék szót ejteni. Eljárás folyik a fővárosi közműcégek privatizációjával kapcsolatban, mert a Fővárosi Csatornázási Művek, valamint a Fővárosi Vízművek magánosítása során olyan vagyontárgyak is az új tulajdonoshoz kerültek, amelyeket Újpest Önkormányzata, illetve az újpesti lakos(folytatás az 5. oldalon)
