Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-01-24 / 2. (233.) szám
' ÍJ PEST , 2002. január 24. tfoóyqítÁ kz&á&ak ttfteá&ak fyfáytfítá tui&á&ak A télvégi időszak hagyományosan az influenza szezon csúcspontja Magyarországon. Évről évre támadnak a vírusok és felmerül a kérdés, hogy elegendő-e vitaminnal védekeznünk, szedjünk-e gyógyszert vagy inkább - megelőzés képpen - oltassuk be magunkat. Hogy vírus és vírus között is van különbség, s hogy mi a megfelelő védekezési forma, arról szól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sorozata. Az ember leghűségesebb társa a kutya ugyancsak hordozhat betegségeket. A gazdák okulása és a négylábúak gyógyulása érdekében közöljük a szakértő állatorvos írását. A fertőzések megelőzhetők (1. rész) M inden család életében a hétköznapok során is számos alkalommal merülhetnek fel kérdések a védőoltásokkal kapcsolatban. Nézzük most át a védőoltások főbb jellemzőit! A védőoltás olyan orvosi beavatkozás, amellyel a szervezet védekezőképességét alakítjuk ki, illetve növeljük valamilyen fertőzéssel szemben. Az egyes vakcinák minden esetben jól meghatározott kórokozó, illetve egyszerre beadott többféle oltás vagy kombinált vakcinák esetén kórokozók ellen irányulnak. Léteznek olyan oltások, melyekkel egy előzőleg beadott oltást erősítünk meg, ezek az ún. emlékeztető (booster! védőoltások. Beszélhetünk életkorhoz kötött, kötelező oltásokról, és ajánlott, továbbá valamilyen megbetegedési veszély elhárítását célzó és nemzetközi utazásokhoz szükséges védőoltásokról. Az aktív védőoltások esetében a védelemhez szükséges ellenanyagok termelődését igyekszünk kiváltani, a passzív védőoltások esetében magát az ellenanyagot juttatjuk a szervezetbe, és ettől várunk védelmet. Az ismétlő, ún. emlékeztető oltásokkal az immunmemóriát erősítve tartósabban lehet a védelemre számítani. A védőoltások beadását követhetik panaszok, melyek oltási reakciók vagy oltási szövődmények lehetnek. Az oltási reakciók a szakmai tapasztalat alapján 48-72 órán belül nagy többségükben elmúló panaszok, például a láz, fájdalom, ill. a beadás helyén megjelenő duzzanat vagy bőrpír. Kivételesen ritkán fordul elő az oltási szövődmény, mely abból adódhat, hogy a védőoltást kapott szervezet az oltóanyagra az általánostól eltérően reagál. Az Országos Epidemiológiai Központ évente módszertani levelet ad ki a védőoltások alkalmazásáról. A jelenlegi hazai gyakorlat az, hogy az alapoltásokat a csecsemő- és kisgyermekkorban a házi gyermekorvos adja be, míg az iskoláskor oltásait a tanulók az iskolaorvostól kapják. Az ajánlott oltásokat mindenkinek a háziorvossal kell megbeszélni. Az ajánlott védőoltások között szerepel a hepatitis A és B vírusfertőzés elleni oltás, a kullancsok terjesztette vírusos agyvelőgyulladás elleni védőoltás és az influenzavírus elleni, ill. a Pneumococcus baktérium elleni védőoltás. Ismerkedjünk most meg azzal, hogy mit okozhat a Pneumococcus-fertőzés! Különösen ősszel gyakori ez a fertőzés, amikor a légúti fertőzések egyébként is többször fordulnak elő. A légúti vírusfertőzések - így az influenza - leggyakoribb szövődménye a bakteriális felülfertőződés, és ennek következménye a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladásban elhunytak mintegy 2/3-á- nál a Pneumococcus nevű baktérium a fertőzés oka. Hosszú ideig ezen betegségek kezelésében a penicillin biztonságos gyógymódot jelentett. Sajnos a ’80-as évek óta a kórokozó olyan ellenálló típusai terjedtek el, amelyeket nem lehet elpusztítani sem penicillinnel, sem az orvosi gyakorlatban gyakrabban használt más antibiotikumokkal. Ezért a megelőzés ismét előtérbe került. A Pneumococcus-betegség ellen védelmet nyújtó védőoltást nálunk gyakran az influenza elleni oltásokkal kapcsolják össze, ami optimális, mert a két védőoltás egy időben is beadható. A Pneumocossus-betegség elleni védőoltást azonban egész évben, az influenzaoltástól függetlenül is, lehet kérni a háziorvostól. Mit kell tudnunk a Pneumococcus-fertőzés- ről? • A betegség cseppfertőzés útján terjed, éppen ezért bárki könnyen megkaphatja. • A fejlett országokban a Pneumococcus okozta betegségekben többen halnak meg, mint az összes többi védőoltással megelőzhető fertőző betegségben együttvéve. Becslések szerint Magyarországon naponta 5-6 személy veszti életét Pneumococcus-fertőzés következtében. • A Pneumococcus leggyakrabban tüdőgyulladást, vérmérgezést, agyhártyagyulladást és középfülgyulladást okoz. • Ha a baktérium bejut a véráramba, az idős betegek 20-80%-ánál ez halált is okozhat. • Különösen veszélyeztetettek az idősek, a krónikus betegek, az immunrendszeri megbetegedésben szenvedők, a krónikus tüdőbetegségben szenvedők, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, a májbetegek és a lépirtottak. • Veszélyeztető tényezőnek számít a környezet is. Az idősek otthonában lakók védőoltása ajánlható, mivel a baktériumot tünetmentesen hordozók megfertőzhetik a környezetükben élőket. Hazánkban a szakemberek évek óta ajánlják az idősek és a beteg emberek Pneumococcus és influenza elleni védőoltását, mert így jelentősen csökkenthető? lenne a Pneumococcus és az influenzavírus okozta megbetegedések és halálozások száma. (Folytatjuk.) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete A kutyák parvo vírus okozta bélgyulladását először az Egyesült Államokban észlelték, a hetvenes évek végén. Magyarországon 1980-ban állapították meg első ízben. Ez a kórokozó csak egy kissé különbözik a macska panleukémia vírusától. Géntechnológiai vizsgálatok igazolták, hogy a kutyák parvo vírusa a macska panleukémia vírusából mutációval keletkezett. A vírus bármely korú és fajtájú kutyában előidézhet bélgyulladást. Leggyakrabban azonban a 8 hetes és 6 hónapos kor között jelentkezik, és okoz gyakran elhullással végződő megbetegedést. Ugyanez a vírus okozza a kölyökkutyákban előforduló szívizom-károsodást is. Ez a betegség igen gyorsan terjed, részben azért, mert a vírus igen ellenálló, és az állatok nagy mennyiségben ürítik, részben pedig azért, mert a fertőzött kutyák szabad mozgásuk során nagy területen szétszórják bélsarukkal. A betegség járványtanában a kutyáról kutyára történő átvitelnek van a legnagyobb szerepe, de nem hanyagolható el a különböző tárgyak közvetítette fertőzés sem. A betegségnek két formája ismert: a bélgyulladásos és a szívizom-károsodásos kórkép. Ez utóbbi a 3-5 hetes kölykök jelentős hányadában bélgyulladás nélküli hirtelen elhulláshoz vezet. A fertőződés ilyenkor a nem oltott szukák által világra hozott kölykökben alakul ki még a magzati korban. Manapság egyre ritkább ez a kórkép, mert az anyák a vak- cinázások következtében elegendő anyai ellenanyagot juttatnak el a kölykökhöz. A jelentősebb bélgyulladásos forma a 2-4 napos lap- pangási idő múltán súlyos fokú elesettséggel, étvágytalansággal kezdődik. Ezután állandó hányás jelentkezik. Túlheveny esetekben nincsenek hasmenéses tünetek, ekkor csak az elesettség, a has fájdalmassága és feszessége tűnik fel. Heveny esetekben az első tünetek után jellegzetes, igen híg hasmenés alakul ki, ami először sárgás, később vörhenyes színű, sőt súlyos esetben legtöbbször véres is. Az ismétlődő véres hasmenés hatására az állat rövid időn belül kiszárad. Gyógykezelés hiányában a beteg kutyák jelentős része elhullik. Ezért nagyon fontos, hogy (többek között) a parvo vírusos bélgyulladás ellen is kedvencünket az alkalmazott oltási program szerint oltassuk be! A kutyák parvo vírusos bélgyulladása Ifj. dr. Horváth László állatorvos
