Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-05-02 / 9. (240.) szám
mmmmn 2002. május 2. Választások után Három kérdés két parlamenti képviselőhöz (folytatás a 3. oldalról) ígéretet arra, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvényt mielőbb szinkronba hozzuk az önkormányzati törvénnyel, hiszen ez sokakat érint. De ugyanilyen fontosnak tartom például a fogyasztói érdekvédelem ügyét, amelyre a figyelmemet például az újpesti kábel- rendszer eladását követően kialakított árak hívták fel. Véleményem szerint ugyanis ebben hátrányos helyzetbe kerültek az újpestiek. Az ilyen és sok más, ehhez hasonló témával - lehet, hogy átmenetileg éppen a szakterületeim rovására - mindenképpen foglalkozni szeretnék. Szívügyemnek tekintem, hogy a kormányra kerülést követő első száz napban megvalósuljanak azok a célok, amelyek a kampányunk gerincét képezték, s amelyek most a négyéves kormányzás hitelét kell hogy megteremtsék. Célom, hogy mielőbb megtörténjen a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók béremelése, köttessék meg a megállapodás a civil szervezetek és a kormány között, hogy a nyugdíjasok számára megígért juttatások mielőbb célba érjenek, és a fejlődő gazdaság esélyeket, ne hátrányokat teremtsen valamennyi állampolgár számára. Kiss Péter: - Parlamenti képviselőként célom, hogy segítsem a leendő miniszterelnököt abban, hogy a vezetésével létrejövő nemzeti középkormánya mielőbb megszüntesse azt a szembenállást, ami ma országosan megvan az emberek között. Egyéni választókerületemben továbbra is szeretnék - a szó jó értelmében - „kijáró” politikus maradni, a helyi ügyeket, s ebben az egyéni sorsokat, korrekt tisztességes, törvényes ügyeket felkarolni. Ebbe tartoznak természetesen az önkormányzati ügyek is, amelyekről szólva szeretném elmondani, hogy nincsenek rossz tapasztalataim sem Újpesten, sem Rákospalotán. A két városrész jelentősen eltér egymástól. „Öreg” Palotán, ahol jórészt gazdálkodók, iparosok, a mai napig társbérletben élő családok alkotják választóim nagy részét, főleg infrastrukturális kérdések kerülnek majd előtérbe, a csatornázás elkezdése, majd a szociális bérlakások építése, a rászorultság alapján jövő támogatások odaítélése, a gyermektámogatási rendszer kiszélesítése és a munkahelyteremtés kerül előtérbe. A csatornázás kivételével mindezen feladatok választókerületem újpesti lakói részére is érvényesek. A munkahelyteremtés a kormányzati célok között is az első helyen van. Ennek okán lényeges szempontnak tartom a szociális foglalkoztatást, akár nonprofit tevékenységként, vagy távmunka formájában is. A kormányzati munkára visszatérve célom, hogy a munkavállalók mielőbb érezzék azoknak a megállapodásoknak az eredményeit, amelyeket a szakszervezetekkel kötöttünk a választási együttműködés során. A régen várt szociális fordulat elősegítése lesz most az első időszak feladata... Bangha Katalin Újpesti parlamenti ki kicsoda Csizmár Gábor 1954. szeptember 27-én születt Budapesten. 1978-ban a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán műszaki tanári oklevelet, 1989-ben a Politikai Főiskolán, politikai szociológia szakon egyetemi diplomát szerzett. 1978-87 között a KISZ Budapesti Bizottságának munkatársa, 1982-83-ban a KISZ IV. kerületi bizottságának titkára, 1983-87 között a Magyar Úttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének elnöke. 1987-től 1989-ig az MSZMP Budapesti Bizottságának művelődési osztályán osztályvezető-helyettes, majd 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, illetve a Főpolgármesteri Hivatal társadalompolitikai titkárságát vezeti. 1991-től 1994-ig az Esély-Budapest (Gyermek- és Ifjúsági) Alapítvány titkára. 1990-94 között önkormányzati képviselő Újpesten, 1994 óta az 5. választókerület országgyűlési képviselője. A Magyar Szocialista Pártnak 1989 óta tagja, 1990-92 között és 1998 óta Budapest IV. kerületi elnöke, 1991-92 és 1994-98 között az országos választmány tagja, 1997-98 között országos ügyvivő, 2001 óta kabinetvezető. Az MSZP IV. kerületi elnöke. Jogi kézikönyvek társszerzője, két szakmai folyóirat szerkesztője, rendszeresen ad órákat felsőoktatási intézményekben, felnőttképzési kurzusokon. Számos civil szervezet munkájában vesz részt mint önkéntes. Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön. Okleveles gépész- mérnök. 1983-1987 között tudományos segédmunkatárs, majd tanársegéd és szakkollégiumi nevelőtanár a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azóta hivatásos politikus: 1995-1998 között a Horn-kormány munkaügyi minisztere. 1990-ben választották a Fővárosi Közgyűlés tagjává. 1992-ben, amikor országgyűlési képviselő lett, e tisztségéről lemondott. Az 1994-es parlamenti választáson Budapest 6. választókerületében szerzett képviselői mandátumot, 1998-ban újraválasztották. Az előző ciklusban miniszteri kinevezéséig a frakció „Ifjúság, modernizáció” munkacsoportjának vezetője, a szocialista frakció elnökségének tagja, a Parlament oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke volt. 1998-2000 között az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetőhelyettese és 1994 óta a parlament oktatási és tudományos bizottságának tagja. 1988-89-ben a Reformpárti Esték vitasorozat szervezője volt a BME-n; a Magyar Szocialista Párt alapító tagja, a Baloldali Ifjúsági Társulás alapító elnöke, az MSZP Országos Választmányának tagja. Az MSZP országos elnökségének tagja volt 1994-től 1996-ig és 1998-2000 között; ez időben az MSZP ügyvezető alelnöke. A párt Baloldali Tömörülés platformjának annak megalakulása óta tagja; 2000 januárjában a Baloldali Tömörülés elnökévé választották. Az MSZP munka világa kabinetjének vezetője, a Mérnöki Kamara és a Magyar Közgazdasági Társaság tagja.
