Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-05-02 / 9. (240.) szám

mmmmn 2002. május 2. Választások után Három kérdés két parlamenti képviselőhöz (folytatás a 3. oldalról) ígéretet arra, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvényt mielőbb szinkronba hozzuk az önkormányzati törvénnyel, hiszen ez sokakat érint. De ugyanilyen fontosnak tartom pél­dául a fogyasztói érdekvédelem ügyét, amely­re a figyelmemet például az újpesti kábel- rendszer eladását követően kialakított árak hívták fel. Véleményem szerint ugyanis ebben hátrányos helyzetbe kerültek az újpestiek. Az ilyen és sok más, ehhez hasonló témával - lehet, hogy átmenetileg éppen a szakterüle­teim rovására - mindenképpen foglalkozni szeretnék. Szívügyemnek tekintem, hogy a kormányra kerülést követő első száz napban megvalósuljanak azok a célok, amelyek a kampányunk gerincét képezték, s amelyek most a négyéves kormányzás hitelét kell hogy megteremtsék. Célom, hogy mielőbb meg­történjen a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók béremelése, köttessék meg a megál­lapodás a civil szervezetek és a kormány között, hogy a nyugdíjasok számára megígért juttatások mielőbb célba érjenek, és a fejlődő gazdaság esélyeket, ne hátrányokat teremtsen valamennyi állampolgár számára. Kiss Péter: - Parlamenti képviselőként célom, hogy segítsem a leendő miniszterelnököt ab­ban, hogy a vezetésével létrejövő nemzeti középkormánya mielőbb megszüntesse azt a szembenállást, ami ma országosan megvan az emberek között. Egyéni választókerületem­ben továbbra is szeretnék - a szó jó ér­telmében - „kijáró” politikus maradni, a helyi ügyeket, s ebben az egyéni sorsokat, korrekt tisztességes, törvényes ügyeket felkarolni. Ebbe tartoznak természetesen az önkor­mányzati ügyek is, amelyekről szólva sze­retném elmondani, hogy nincsenek rossz tapasztalataim sem Újpesten, sem Rákospa­lotán. A két városrész jelentősen eltér egy­mástól. „Öreg” Palotán, ahol jórészt gaz­dálkodók, iparosok, a mai napig társbérletben élő családok alkotják választóim nagy részét, főleg infrastrukturális kérdések kerülnek majd előtérbe, a csatornázás elkezdése, majd a szociális bérlakások építése, a rászorultság alapján jövő támogatások odaítélése, a gyer­mektámogatási rendszer kiszélesítése és a munkahelyteremtés kerül előtérbe. A csator­názás kivételével mindezen feladatok válasz­tókerületem újpesti lakói részére is érvénye­sek. A munkahelyteremtés a kormányzati célok között is az első helyen van. Ennek okán lényeges szempontnak tartom a szo­ciális foglalkoztatást, akár nonprofit tevé­kenységként, vagy távmunka formájában is. A kormányzati munkára visszatérve célom, hogy a munkavállalók mielőbb érezzék azok­nak a megállapodásoknak az eredményeit, amelyeket a szakszervezetekkel kötöttünk a választási együttműködés során. A régen várt szociális fordulat elősegítése lesz most az első időszak feladata... Bangha Katalin Újpesti parlamenti ki kicsoda Csizmár Gábor 1954. szeptember 27-én születt Budapesten. 1978-ban a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán műszaki tanári oklevelet, 1989-ben a Politikai Főiskolán, politikai szociológia szakon egyetemi diplomát szerzett. 1978-87 között a KISZ Budapesti Bizottságának munkatár­sa, 1982-83-ban a KISZ IV. kerületi bizottságának titkára, 1983-87 között a Magyar Úttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének elnöke. 1987-től 1989-ig az MSZMP Budapesti Bizottságának művelődési osztályán osztályvezető-helyet­tes, majd 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, illetve a Főpol­gármesteri Hivatal társadalompolitikai titkárságát vezeti. 1991-től 1994-ig az Esély-Budapest (Gyermek- és Ifjúsági) Alapítvány titkára. 1990-94 között önkormányzati képviselő Újpesten, 1994 óta az 5. választókerület országgyűlési képviselője. A Magyar Szocialista Pártnak 1989 óta tagja, 1990-92 között és 1998 óta Budapest IV. kerületi elnöke, 1991-92 és 1994-98 között az országos választmány tagja, 1997-98 között országos ügyvivő, 2001 óta kabinetvezető. Az MSZP IV. kerületi elnöke. Jogi kézikönyvek társszerzője, két szakmai folyóirat szer­kesztője, rendszeresen ad órákat felsőoktatási intézmé­nyekben, felnőttképzési kurzusokon. Számos civil szerve­zet munkájában vesz részt mint önkéntes. Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön. Okleveles gépész- mérnök. 1983-1987 között tudományos segédmunkatárs, majd tanár­segéd és szakkollégiumi nevelőtanár a Budapesti Műszaki Egyetemen. Azóta hivatásos politikus: 1995-1998 között a Horn-kormány munkaügyi minisztere. 1990-ben választották a Fővárosi Közgyűlés tagjává. 1992-ben, amikor országgyű­lési képviselő lett, e tisztségéről lemondott. Az 1994-es parla­menti választáson Budapest 6. választókerületében szerzett képviselői mandátumot, 1998-ban újraválasztották. Az előző ciklusban miniszteri kinevezéséig a frakció „Ifjúság, moder­nizáció” munkacsoportjának vezetője, a szocialista frakció elnökségének tagja, a Parlament oktatási, tudományos, ifjú­sági és sportbizottságának alelnöke volt. 1998-2000 között az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető­helyettese és 1994 óta a parlament oktatási és tudományos bizottságának tagja. 1988-89-ben a Reformpárti Esték vitasorozat szervezője volt a BME-n; a Magyar Szocialista Párt alapító tagja, a Baloldali Ifjúsági Társulás alapító elnöke, az MSZP Országos Választ­mányának tagja. Az MSZP országos elnökségének tagja volt 1994-től 1996-ig és 1998-2000 között; ez időben az MSZP ügyvezető alelnöke. A párt Baloldali Tömörülés platformjá­nak annak megalakulása óta tagja; 2000 januárjában a Balol­dali Tömörülés elnökévé választották. Az MSZP munka világa kabinetjének vezetője, a Mérnöki Ka­mara és a Magyar Közgazdasági Társaság tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom