Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)

2002-04-17 / 8. (239.) szám

Újpest Lexikon - a múltról a jelennek és a jövőnek II. rész 2002. április 17. ______________ ~ (JI p£5'f __________________________________________5 K özel másfél éve az Újpesti Közművelődési Kör tagjai vetették fel a kötet gon­dolatát, amelyet Újpest Önkormányzata támogatásra érdemesnek tartott. A Kossuth Kiadó Rt. segítségével a közelmúltban jelent meg az Újpest Lexi­kon. A sajtóbemutatón ezúttal a szakszerkesztőket kérdeztük a kötettel kap­csolatos tapasztalataikról. Lapunk előző számában Újpest alpolgármestere, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint a kiadvány főszerkesztője nyilatkozott. A lexikont bemutató sajtótájékoztatón Újpest Önkormányzata képviseletében Hock Zoltán alpolgármester ismertette a kötet jelentőségét Szöllősy Marianne, az ipartörténeti szócikkek szerkesztője:- Amikor elkezdtem ezt a munkát, el sem tud­tam képzelni, hogy mire vállalkozom. A meglévő gyártörténeti munkák mellett segítséget jelen­tett Ágay: Magyar Ipar című kötete, amelyben a szerző az újpesti ipart is áttekinti. A kisiparra vonatkozó anyag jó része azonban hiányzott, illetve csak meghatározott időszakok ipari almanachjai álltak rendelkezésre. A kortársakhoz szóló régi évkönyvek természetesen nem adhattak információt arról, hogy a bennük szereplő iparosok mikor zárták be üzemüket, illetve mikor hunytak el. A hiányos szócikkeket né­hány mai leszármazott segített kiegészíteni. Akikkel sikerült felvenni a kapcsolatot, kész­ségesen elmondták, hogy mi történt a felme­nőkkel, illetve a családi iparággal. Szerkesz­tési elveink értelmében azok szerepelnek a kötetben, akik cégükben legalább tíz főt foglalkoztattak. Nagy öröm volt számomra, hogy több iparoscsalád 4-5 olyan jelentős sze­mélyiségét sikerült szerepeltetni a Lexikon­ban, akik maradandó nyomot hagytak Újpest gazdasági életében magas színvonalú munká­jukkal vagy aktív közéleti tevékenységükkel (Fericsán, Kirschner, Sümeghy család). Mun­kánk során jelentős segítséget kaptunk a Király Könyvtártól, valamint a Chinoin és a Tungsram gyári múzeumától. A lexikonkészí­tés sok tanulsággal szolgált számomra; el­mondhatom, a munka nyomán ma sokkal pontosabban látom az újpesti ipartörténet ke­resztmetszetét. Figyelemre méltó tanulság számomra, hogy ezen a területen rendkívül kevés nőről készíthettem szócikket, hiszen a társadalmi munkamegosztás során a XX. szá­zad közepén is még inkább a családi segítség- nyújtás szerepe jutott a hölgyeknek. Fericsán Kálmán, a sport­történeti szócikkek szer­kesztője:- Már az elején sejtettem, hogy a lexikonban akad néhány Nobel-díjas, szá­mos akadémikus, még több tudós és nagyon sok sportoló. Ezért is nyo­masztott, hogy több hó­napi késéssel kapcsolódhattam be a szerkesz­tőbizottság munkájába. A helyi sportélet „nagy öregjei” ma is összetartó társaság; na­gyon sokat segítettek. A kötet összeállításánál - terjedelmi okok miatt - sajnos ötven szó­cikket ki kellett venni, ezek azonban a lexikon internetes változatában olvashatók. A kötet­ben az olimpiák, a világ- és Európa-bajnok- ságok első hat helyezettje, valamint az ilyen eredményt elért csapatok tagjai és edzőik sze­repelnek. A szerkesztési munka során kide­rült számomra, hogy a csapatsportágakban a Tungsram SC milyen kiváló eredményeket ért el. Akadt olyan bajnok, akiről nem találtunk adatot, és külön fájlalom, hogy a magyar baj­nokokról nem készült szócikk. Kimaradt pél­dául Árva István gátfutó és Stugner Judit súlylökő is. Nem került a lexikonba, de érde­kesség, hogy az önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága szerint a díszközgyűlés 1932-ben Elek Ilonát, 1936-ban a sakkozó Steiner fivé­reket dicséretben részesítette. Ez az egyetlen nyoma annak, hogy e sportolók újpesti lakosok voltak. El kell mondanom, hogy - sportnyelven fogalmazva - igen jó csapatba kerültem, hiszen a szerkesztőbizottság tagjai ÚJPEST LEXIKON A könyv megvásárolható a Kossuth Kiadó Csányi utcai mintaboltjában és a Centrum Áruház Libri-könyvesboltjában még a késő esti órákban is türelmesen, tole­ránsán végezték az aprólékos egyeztetéseket. Külön köszönet Iványi Jánosnak, aki „civil­ként” vett részt az éjszakába nyúló megbe­széléseken, és éles, pontos észrevételeivel se­Iványiné Konrád Gizel­la, az építészet-, művé­szet- és irodalomtörté­neti szócikkek szerkesz­tője:- Valamennyi téma kö­zül a képzőművészettel volt a legkönnyebb a dolgom, mert Szunyo- ghy András már koráb­ban elkezdte feldolgozni az anyagot. Emellett akadt néhány érdekes „felfedezés” is. Barcza Lajos szobrászról például hónapokig keres­tünk adatokat. Végül kiderült, hogy a szob­rász unokájának orvos férje az Újpesti Kór­házban dolgozik, és a család készséggel meg­adja a hiányzó dokumentációt. Az újpesti zenei élet neves dinasztiái - többek között az Erkel, a Maleczky és Ódry család tagjai - munkásságukkal, pályájukkal igazolták, hogy miért létesült konzervatórium a városban. Az építészet feldolgozása közben egyértelművé vált, hogy Újpest mindig élvonalbeli mérnö­köket foglalkoztatott. Ybl Miklós munkássága közismert, de alkotott itt Tőry Emil és Pogány Móric - a Könyves Kálmán Gimnázium ter­(folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom