Újpest, 2002 (10. évfolyam, 1/232-24/255. szám)
2002-04-03 / 7. (238.) szám
Újpest Lexikon - a múltról a jelennek és a jövőnek I. rész 2002. április 3. ( JJP r £>~jf ____5 A z érdeklődők hetek óta ostromolták a szerkesztőket és a kiadót kérdésükkel, hogy mikor jelenik meg az Újpest Lexikon. A kézikönyv a közelmúltban napvilágot látott, és a kérdések száma ezzel megsokszorozódott: ki került be, ki maradt ki, lesz-e bővített kiadás stb. A kötet március 26-i, Polgár Centrumban megtartott sajtóbemutatóján a kiadást támogató önkormányzat képviseletében Újpest kulturális alpolgármesterét kérdeztük a témáról. Lapunkban a továbbiakban a szerkesztőbizottság elnökét, valamint a szerkesztőket kérdeztük a kiadvánnyal kapcsolatos tapasztalataikról. Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere:- Nagy várakozással tekintettem az Újpest Lexikon megjelenése elé, hiszen hátterében rendkívül jelentős szakmai munka áll. Közel másfél éve az Újpesti Közművelődési Kör tagjaiban fogalmazódott meg a gondolat, amelynek eredményeként immár kezünkbe vehetjük a kötetet. Amikor az első gondolatkísérlet fölvetődött a kézikönyvről, az elképzelések szerint kortárslexikon készült volna. Végül úgy gondoltuk, ha belefogunk e jelentős vállalkozásba, a könyvnek Újpest teljes keresztmetszetét kell feldolgoznia. Az önkormányzat anyagi támogatásával készült lexikon tetszetős, szépen megtervezett kiadvány, fontosabb azonban a tartalom, hiszen a kötet címszavai alkalmasak Újpest fejlődésének áttekintésére. Az összegyűjtött anyagot áttekintve megdől a gyakran emlegetett „külvárosi munkáskerület” sztereotípia. Babits Mi- hálytól Bay Zoltánig értelmiségiek sora alkotott Újpesten. A szócikkeket olvasva kiderül, e településnek ugyan nincs ezeréves múltja, de az elmúlt 160 évben sok olyan esemény történt, amely számunkra is lélekbizsergető. A lexikon szerkesztése és kiadása jól mutatja a város vitalitását. A munkát civilek - itt élő szakemberek - szabadidejüket feláldozva végezték. Nagyon jelentős szellemi energiát sikerült munkába állítani. Ugyanakkor fontos visszacsatolás a kötetet megrendelő közel ezer polgár névsora. Ha egy település ad magára, négy-öt alapvető munkát feltétlenül meg kell jelentetnie; ebből nekünk három már megvan. Az első Újpest monográfiája, Ugró Gyula műve, amely bibliaként használatos. Másodikként a városalapító gróf Károlyi István monográfiáját, Buda Attila munkáját említem. Most - harmadikként - jelent meg az Újpest Lexikon, amely a városhoz fűződő neves személyiségeket foglalja össze. Megírásra és kiadásra vár Újpest monográfiája az 1930-as évektől napjainkig. Ezt követően kerülhet sor a különféle részterületek - iparágak, épületek stb. - feldolgozásaira. Újpest lakóinak többsége az ország különböző településeiről költözött ebbe a városrészbe. Elsősorban az iskolák, a gyerekek, a családok számára hasznos e kiadvány, amely nem titkoltan az itt élők önazonosságát és lokálpatriotizmusát kívánja erősíteni. Vajon ki ne lenne büszke arra, hogy neves akadémikusok, építészek, költők, sportolók kötődtek e városhoz? A lexikon kiváló kiegészítője lehet a helytörténeti oktatásnak, amelynek célja, hogy tudatosan újpestiekké váljanak az itt élő gyerekek. A város vezetőivel magam is vallom: a ma élő embernek gondoznia kell a múltat, és teret kell engednie a holnapnak, hiszen a jelen és a jövő a múltból táplálkozik. dr. Sipos Lajos, a szerkesztőbizottság elnöke: - Ha valaki „könyvben gondolkozik”, annak tudnia kell, legfeljebb 5-600 oldalas kötetet lehet kézbe fogni és használni. Ebből a tényből kellett visszafelé elindulni. Miután az előzetesen tisztázódott: az Újpest Lexikonnak be kell mutatni, mit adott a nagyközség, majd a város a világnak, illetve az itt élt, itt született vagy itt dolgozó emberek életében kell bemutatni a település történetét, dönteni kellett arról, hogy mindez hogyan történjék meg. Ezután számot kellett vetni a belső arányokkal, ugyanis egyik gyűjtőkör sem uralhatja a könyvet, meg kellett tervezni a szócikkek eltérő terjedelmét, felépítését. Csak ezután lehetett hozzákezdeni a lexikon tárgykörébe tartozó személyek adatainak összegyűjtéséhez, az egyes szaklexikonokban szereplő, újpesti születésű személyiségekről szóló szócikkek kiegészítéséhez. Meg kellett keresni a már elhunyt jeles emberek hozzátartozóit, adatokat kellett kérni tőlük, ugyanígy kellett eljárni az élőkkel is, el kellett juttatni a róluk vagy felmenőjükről készített szöveget, azt az esetek nagy többségében még újra kellett írni. 1500-1800 szócikket terveztünk, végül 1714 szócikk készült. A kötet a kiegészítő táblázatokkal együtt 610 oldalas. Ha egyetlen új szempontot bevettünk volna a korábban tervezettek közé, akkor nem lett volna tartható a kiadást vállaló önkormányzati és a felhasználói várakozás szabta terjedelem. A jövőben azonban - a gyűjtőkör bővítésével - elkészülhet e könyv második kötete, valamint mérlegelni lehet egy-egy terület teljes összefoglalását. Elképzelhető például az újpesti képviselők és politikusok, a mindenkori törvényÚJPEST LEXIKON A könyv megvásárolható a Kossuth Kiadó Csányi utcai mintaboljában és a Libri Centrum Áruházbeli könyvesboltiéban hatósági tagok, az Ipartestület külön lexikona éppúgy, mint egy-egy szakma vagy egy-egy nagyvállalat, sportkör, a civil szervezetek, az Újpesten valaha is önálló kiállítást rendezett művészek lexikona is. A bármilyen bővítés az internetes lexikonváltozatban azonnal érvényesíthető lesz. Ehhez azonban az önkormányzat elvi döntése szükséges. Hirmann László főszerkesztő, a várostörténeti szócikkek szerkesztője, a lexikon főszerkesztője:- Nem állt szándékunkban meghaladni az Újpest történetével kapcsolatos korábbi kutatásokat, inkább összegezni, rendszerezni szerettük volna az eddig felgyülemlett ismeretanyagot. Ugyanakkor jó néhány meglepő, korábban ismeretlen tény bukkant napvilágra, amelyek színesíthetik eddigi tudásunkat. Most, március 15-ét követően különös jelentősége lehet például annak, hogy hány újpesti élete forrott eggyé az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetével. A lexikonban harminc olyan személy neve szerepel, akik a nemes eseménysorozattal összefüggésbe hozhatóak. Közülük a Károlyiak, Lebstück Mária neve mindenki számára ismert, de sokaknak újszerűén csenghet Horváth Ferenc honvéd őrnagy neve, aki Újpest község bírájaként, Benicky Attila nemzetőr őrnagy neve, aki Újpest község jegyzőjeként halt meg, vagy Hubai Gusztáv honvéd főhadnagy, későbbi színigazgató neve, aki visszavonulását követően Újpesten telepedett le. Rojkó Annamária (folytatjuk)
