Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-05-17 / 10. (216.) szám
% 10_____________________________________(JJ p££7f_____________________________2001. május 17. Középiskolai felvételi A postás „csak” kétszer csenget Újpesten... Hibák sokasága miatt érvénytelenítette a középiskolai felvételi eredményeket tartalmazó listáját az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV). Mint ahogyan a napi sajtót már bejárta a hír, az elmúlt napokban a középiskoláknak újra át kellett tekinteniük a felvételiző diákok adatlapjait, és az ellenőrzés után az ismételt elbírálási eljárást követően, május 18-ig kell értesíteniük az érintetteket a „végleges” eredményről; azaz sikeres, vagy sikertelen volt-e a tanulók felvételi vizsgája. A 2001/2002-es tanév felvételi botrányáról Hock Zoltán alpolgármestert kérdeztük.- A napilapok első híradásaival ellentétben, a középiskolai felvételik miatt kirobbant botrány előidézői nem a középiskolák voltak - Újpesten sem. Ez úton is szeretném megnyugtatni azokat a diákokat és szüleiket, akik a 2001/2002-es tanévre az első értesítés alapján felvételt nyertek Újpest Önkormányzata által fenntartott valamelyik középiskolába, hogy biztos továbbtanulóknak tekinthetik magukat, az erről szóló értesítést középiskoláink igazgatói nem vonják vissza. A május 18-i batáridő lejárta után az oktatási tárca vizsgálatot indít a kialakult helyzet miatt. Ön szerint mi okozhatta a tévedések sorát?- Úgy vélem, számos tényező vezetett odáig, hogy a felvételi rendszer ilyen hibalehetőséget tartalmazhatott, majd a hibákat további sorozatos tévedések követték, s a meglévő jogszabályokkal ellentétes döntések a zavart még tovább fokozták. A 2001/2002-es tanévben induló gimnáziumi képzésre jelentkező diákok, hasonlóan az előző évihez, egy túlságosan is bonyolult felvételi eljárásban vettek részt. Már a tavalyi tanévre jelentkezés idején is voltak zavarok a felvételik körül, ezért idén az OKÉV-ben az információs rendszert módosították, pontosítani akarták. Ugyanakkor a diákok a középiskolákba szóló jelentkezéseik során korlátlan számban jelölhettek meg továbbtanulásuk céljaként bármely intézményt. Aki történetesen húsz középiskolába adta be jelentkezési lapját, mind a húsz intézményben regisztrálásra került. Formailag ugyan ez jól példázza a szabad iskolaválasztás jogát, ám úgy vélem, e lehetőség mindenféle korlátozás nélküli érvényesítése, adott esetben már a szándék komolyságát kérdőjelezi meg. A jelentkezések ilyen jelentős mértékű növekedése is lehetett a hibák egyik forrása. Ráadásul az ezzel együttjáró adminisztráció számtalan további tévesztést eredményezhetett. Hiszen minden jelentkező kétféle adatlapot töltött ki, egyiken saját adatai mellett a megcélzott középiskolákat nevük, tagozatuk, kódjuk megjelölésével rangsorba állítva az OKÉV-nak kellett elküldeni. A másik típusú .jelentkezési lapot” minden egyes középiskolába el kellett juttatni, ahová a tanuló jelentkezett. Az adatlap és a jelentkezési lapok kitöltésében, továbbításában az általános iskolák közreműködtek. Az OKÉV-ben tehát - a felvételi vizsgákat követően - minden egyes középiskola eredménylistáját és az egyes tanulói adatlapokat jól szinkronba hozó informatikai rendszernek kellet volna működnie. Az adatok manuális feldolgozása során, egy-egy iskolai kódszám felcserélése, diákok nevének, diákigazolvány számának elgépelése, a középiskolák rangsorában ejtett hiba, mind-mind növelték a tévedés lehetőségét. Sajnálatos módon, ha például egy Ivett keresztnevű gyermeket Yvett-ként írtak a listára, már „elveszhetett” a rendszer számára... A kétféle adatlap számítógépes programmal való párosítása sem sikerült minden esetben. Az OKÉV önellenőrzést kért a középiskoláktól, hogy ezt követően javíthassa saját hibáit is és elkészítse az új felvételi listákat. Mindezek hatására született az a döntés Újpesten, hogy nem változhatnak meg a pozitív tartalmú kiértesítések az Önkormányzat középiskoláiban?- Részben igen. Ugyanis azok a diákok, akik végigküzdötték a felvételi vizsgákat, s arról kaptak értesítést, hogy felvétett nyertek, - azt gondolom - az OKÉV miatt nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Ezen meggyőződésemnek nem csak erkölcsi alapja van. A közoktatási törvény ugyanis kimondja, hogy a tanuló felvételéről az iskola igazgatója határoz, csak ő dönthet ez ügyben. Éppen ezért az OKÉV a felvételi eredményekről szóló kiértesítések érvénytelenítésével a középiskolák igazgatóinak alapvető jogát sértené, súlyos jogbizonytalanságot okozva Nem beszélve arról a lelki megrázkódtatásról, amit a családok akkor éltek volna át, ha gyermekük sikeres felvételijét az igazgató egy levéllel érvényteleníti. Ráadásul, az államigazgatási eljárásról szóló törvénynek is van egy idevágó paragrafusa, amely kimondja hogy az államigazgatási határozat (felvételről szóló döntés) nem vonható vissza ha az abban foglaltak jóhiszeműen szerzett jogot sértenek. Ezért is döntöttem - igazgatóink véleményét is figyelembe véve - úgy, hogy azon tanulók, akik a 2001/2002-es tanévre a Babits Mihály Gimnázium, a Bródy Imre Gimnázium, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium, valamint a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatójától arról kaptak értesítést, hogy felvételt nyertek, ezt a döntést a vezetők - az újbóli eljárást követően sem változtatják meg. Amennyiben kiderül, hogy jelentősebb számban vannak olyan tanulók, akiknek a sikeres felvételi eredményéről intézményeink is csak most, az OKÉV javított listája alapján szereznek tudomást, akár azt is vállalnunk kell, hogy újabb osztály(ok) indításáról is gondoskodunk. Bízom abban, hogy a szaktárca vizsgálata feltárja a zavar okait, korrigálja azokat. Remélem, hogy a következő felvételi eljárást már nem a botrányok és az annak nyomán jelentkező káosz és bizonytalanság fogja jellemezni. Úgy vélem, az adott helyzetben humánus eljárásunkkal sikerült Újpesten a gyermekek és szüleik részére megnyugtató megoldást találni.-bk-Legfőbb érték... A minap pár évvel ezelőtt készült képek, feljegyzések, cédulák akadtak a kezembe, amelyeket végigböngészve gondolataim elkalandoztak a közelmúlt történésein. A papírok között megtaláltam azt a szórólapot, amelyet Budapest főpolgármestere küldött az újpestieknek, s amelyben arról biztosította az itt lakókat, hogy ebben a választási ciklusban megépítik a rákospalotai szemétégető füstgázmosóját. Ez persze nem történt meg, s egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy hamarosan meg fog történni. Mondhatnám, ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó, de a politikában nincs helye az olcsó poénnak. Mert nemcsak arról van szó, hogy egy 1983-óta üzemelő szemétégető mű úgymond nincs befejezve. Hanem ennél súlyosabb dologról: 1991 óta tudjuk - azóta van a levegő tisztaságának védelmére hivatott és szigorú előírásokat tartalmazó jogszabály - hogy a szemétégető mű a megengedett értékeknél messze magasabb értékben bocsát ki káros anyagokat a működése során, az így keletkező környezeti ártalom várható hatásairól lehet, hogy évek, vagy csak évtizedek múlva lesznek konkrét ismereteink, de most már vannak, lehetnek sejtéseink. Tudjuk jól, a Lajtán túl, ha már csak a gyanú is felvetődik, hogy egy ipari üzem rombolja a környékén élők egészségét, azonnal bezáratják. A Lajtán innen pedig a hatóságok is tétlenül nézik, hogy több mint háromszázezer ember egészségét veszélyezteti - a dagantos és érrendszeri betegségek kialakulását elősegíthető és eredményezhető - dioxin és nehézfém mennyiség amely az újpestiekre, a palotaiakra, Zugló de Fót és Dunakeszi, sőt Mogyoród lakossága felé árad. A füstgázmosó meg(nem)építésének külön története, az ösztönzését sürgető, sőt követelő leveleknek, aktáknak pedig több kilónyi súlya van. Ám a Környezetvédelmi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat, a Középdunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, a ÄNTSZ, sőt a szomszédos önkormányzat sem kérdőjelezi meg sem külön-külön, sem együttesen a szemétégető működési engedélyét, sőt a szakhatóság másodfokon megsemmisített olyan határozatot, amely a füstgázmosó egy éven belüli megépítésére, annak hiányában pedig bezáratására kötelezte az üzemeltetőt, a Fővárosi Közterületfenntartó Részvénytársaságot. A fővárosi önkormányzat az elmúlt években a kormányzati hitelgarancia elmaradására hivatkozva nem indította el az akkor 9 milliárdos beruházást. Az elmúlt év őszén azonban a Környezetvédelmi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat és az üzemeltető megállapodást kötött a közel 23 milliárd forintos teljes rekonstrukcióról. Ebből az öszszegből a füstgázmosóra „eső” 4,5 milliárdot az állam biztosítja. Az őszt tél, majd tavasz követte, most már a nyár elején vagyunk és úgy vélem, minden egyes nappal, amelylyel a főváros késlelteti a füstgázmosó megépítését, emberek százainak egészségét teszi kockára. Egy vezető, legyen politikai szinten, vagy gazdasági területen, gyakran szembesül azzal, hogy kevés az eszköztára a lehetséges megoldások elősegítéséhez. A politikai játszma eldöntése érdekében a Budapesti Rendőrfőkapitányságon tettünk feljelentést, vizsgálják ki hol és miért késlekedik a felelős döntésben. Tudom, hogy nem lesz gyors végeredmény, de ezt a lépést meg kellett tennünk. Ebben támogattak azok a polgári oldalon dolgozó képviselők akik időről-időre végigkísérték az ügy állását. És meg kell mondjam, csodálom a helyi testületben a másik oldalon ülő képviselőket, akik egyetlen alkalommal sem interpelláltak, szólaltak fel a füstgázmosó ügyében. Volt időszak, amikor azt mondták: legfőbb érték az ember. Nem kell, hogy kimondva rangsoroljunk. Csak tegyünk mindannyiunk egészségéért végre valamit! Dr. Derce Tamás Újpest polgármestere
