Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-01-12 / 1. szám

2001. január 12.

Thaly Kálmán utca (1839-1909) Kiváló történész, a kuruc kor kutatója. Saját „Kurucos" verseit is eredeti kuruc költeményekként adta közre, hogy ezzel is a kuruc kor nagyszerűségét növelje.

Arany János utca (1817-1882) író, költő és tudós. A Toldi trilógia szerzője, „a baíladaköltészet Shakespeare-je". Elbeszélő és lírai költészetünk egyik legnagyobb egyénisége.

Petőfi tér Petőfi Sándor (1823-1849) a magyar népi realista és tájleíró költészet legjelesebb képviselője. A Nemzeti dal, a Tisza, az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, Föltámadott a tenger stb. versek szerzője. Az elbeszélő költészet kiváló képviselője (János vitéz). 1849-ben a segesvári csatában halt hősi halált. Szinte nincs olyan magyar város vagy falu, amelyben ne volna Petőfi Sándor utca. Budapesten még ma is 15 utca viseli nevét.

Vörösmarty Mihály utca (1800-1855) a magyar romantikus líra és elbeszélő költészet, valamint a drámairodalom nagyszerű képviselője. (Szózat, Vén cigány, Zalán futása, Csongor és Tünde stb.) Nevét még ma is 14 utca viseli Pesten.

Tompa Mihály utca (1817-1868) A nemzeti allegorikus költészet képviselője. (A madár fiaihoz, A gólyához.) Költői munkássága szorosan kapcsolódik az előző nagy irodalmi triász irányvonalához.

Jókai Mór utca (1825-1904) Jogász, újságíró, képviselő, regényíró. A legismertebb és legolvasottabb magyar regény- és novellaíró. Neve elsősorban a magyar nemzeti romantikával forrt össze. A márciusi forradalom egyik fő szereplője Petőfi mellett. Több mint 100 kötetnyi regényéből és elbeszéléséből sokat láthatunk ma is filmeken és színművekben.

Madách Imre utca (1823-1864) Jogász, drámaíró, „Az ember tragédiája" szerzője.

Eötvös József utca Báró Eötvös József (1813-1871) író és politikus, vallás- és Közoktatásügyi miniszter. A kötelező és ingyenes magyar népoktatás megszervezője. A zsidóság emancipációjának kiharcolója, Eötvös Loránd édesapja. Művei közül A falu jegyzője, és a Magyarország 1514-ben című regénye jelent irodalmi értéket.

Gyulai Pál Utca (1826-1909) Az elvi alapon álló irodalomkritika harcos képviselője. Petőfi és Arany költészetének kritikai elismertetője.

Kemény Zsigmond utca (1814-1875) A magyar történelmi regény nagyhatású képviselője. (Zord idő, A rajongók, Özvegy és leánya.)

Kisfaludy Utca A két Kisfaludy testvér emlékét egyaránt idézi: Károly drámairó (1772-1844) és Sándor (Hímfy) lírikus. Mindkettő a magyar felvilágosodás értékes irodalmi képviselője.

József utca (1804-1858) A magyar színjátszás pártfogója, színikritikus, a Nemzeti Színház igazgatója, Petőfi egyik fő támogatója.

Mikszáth Kálmán utca (1847-1910) A századforduló nagy kritikai realista regény- és novellaírója. A „nagy palóc" művei ma filmekben is tovább élnek. (Beszterce ostroma, Új Zrínyiász, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, Fekete város stb.)

Gárdonyi Géza utca (1863-1922) Nagyszerű történelmi regényei (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai) és novelláinak népies szemlélete teszik ma is népszerűvé.

Garay János utca (1812-1853) Az Obsitos c. elbeszélésből vette témáját Kodály, Háry János c. dalműve.

Vas Gereben utca (Radákovics József 1823-1868) Regény- és újságíró. A „nemzet napszámosadként erőteljesen bírálta az úri Magyarország vezető rétegét______

Reviczky Gyula utca (1855-1889) Költő, hírlapíró, elsősorban a városi polgárosodó ember érzésvilágát szólaltatja meg.

Szabolcska Mihály utca (1862-1930) A századforduló magyar lírájának népies, idillikus hangú képviselője.

Ambrus Zoltán utca (1861-1932) Haladó polgári író, a Nyugat munkatársa, szinigazgató, a francia irodalom fordítója.

Ady Endre utca (1877-1919) Az európai szintű magyar líra legkimagaslóbb alakja. Á Nyugat vezéregyénisége, aki az „új időknek új dalait" hozta el a feudális Magyarországra. Verseskötetei: „Új versek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha..., Minden titok versei, A menekülő élet, A halottak élén". A Magyar „ugar" költője, a magyarság teljes szellemi, társadalmi és politikai átalakulásáért küzd újszerű, szimbolikus verseiben.

József Attila utca (1 905-1937) A két világháború közötti új hangú magyar líra fő kévpviseíője. Főbb verseskötetei: „A szépség koldusa, Döntsd a tőkét..., Külvárosi éj, Medvetánc, Nagyon fáj, íme hát megleltem hazámat stb." Legismertebb versei: Mama, Tiszta szívvel, A Dunánál, Hazám, Oda, Születésnapomra, Betlehemi királyok stb.

Berda József utca (1902-1966) Sajátosan „újpesti" költő, az élet, a természet, a szabadság újhdngú, sokszínű megszólaltatója. Eredeti „csavargó" egyéniség, „poétába oltott Kakukk Marci". Gúnyos hangja, haragja a kor visszásságai ellen még a klasszikus ritmusú versekben is jól érvényesül. (Egy politikus arcképére.)

A magyar irodalom reprezentánsainak 32 utca és tér őrzi a nevét.

A magyar tudomány jeles képviselői közül az alábbiakról neveztek el utcákat Újpesten:

J

Bolyai Farkas utca (1775-1856) Erdélyi matematikus, polihisztor, Bolyai Jánosnak, a világhírű matematikusnak apja. A korabeli erdélyi szellemi élet legkiválóbb és legsokoldalúbb képviselője. A matematikában és geometriában számos új fogalmat vezetett be.

Semmelweis Ignác utca (1818-1885) Orvos, szülész, nőgyógyász, az „anyák megmentője , az orvostudomány világhírű képviselője. Nevét és emlékét a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) őrzi.

Szekfö Gyula utca (1883-1955) Történész, egyetemi tanár, diplomata. A Három nemzedék című történelmi tanulmánya alapvető mű a Trianon utáni magyarság számára.

Baross Géfcor utca (1848-1892) Közlekedési miniszterként a magyar vasút kiváló fejlesztője. Á magyar államvasút megteremtője. A dunai és tengeri hajózás megalapítója. Az első magyar „úttörvény" szerzője, „vasminiszterként" is emlegetik.

Klauzál Gábor utca (1804-1866) ügyvéd, reformpárti képviselő, a Batthyánykormány ipar- és kereskedelemügyi minisztere. A ma is működő budafoki szőlőgazdaság létrehozója.

Berzeviczy Gergely utca (1763-1822) Közgazdász, az osztrák protekcionista vámpolitika és a magyar feudális gazdasági viszonyok ellen küzd íróként és politikusként.

Czuezor Gergely utca (1800-1886) bencés rendi szerzetes, tanár, költő és nyelvtudós. Forradalmi verse miatt évekig Kufstein várában raboskodott. A nagy (7 kötetes) magyar történeti-etimológiai szótár egyik szerzője.

A magyar festőművészek közül az alábbiakról neveztek el utcát. Nevük és munkásságuk eléggé közismert.

J

Munkácsy Mihály utca (1844-1900) A magyar nemzeti történelmi festészet legjelentősebb képviselője. Elet és tájképei a realista festészet kiemelkedő alkotásai. Nagyméretű alkotásai világsikert értek el. (Ásító inas, Siralomház, Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Honfoglalás, Ecce homo.) Képei a magyar, európai és amerikai galériákban láthatók.

Ziéry Mihály utca (1827-1906) Festőművész, grafikus. Az illusztrálás nagymestere. (Madách, Arany és Petőfi műveinek illusztrátora.)

Lote Károly utca (1833-1904) A nagyméretű történeti és allegorikus festőművészet kiemelkedő képviselője. (Az Operaház, a Mátyás-templom és az MTA allegorikus - szimbolikus freskóinak alkotója.)

Benczúr Gyula utca (1844-1920) A magyar történeti festészet egyik legjelentősebb alakja. (Hunyadi László búcsúja, II. Rákócz F. elfogatása, Budavár ostroma stb.).

Szőnyi István utca (1894-1960) újpesti születésű festőművész, grafikus. Főleg a zebegényi táj és emberek ihlették műveit. (Zebegényi este, Zebegényi temetés, Behavazott falu stb.) Művészeti elméleti munkássága is jelentős.

Bóltya Celeszfin utca (1864-1948) Festőművész, grafikus, Újpest díszpolgára.

Fadrusz János (1858-1903) Szobrászművész, alkotásait a monumentalitás és egyszerűség jellemzi. Művei közül a legismertebbek a kolozsvári Mátyáslovasszobor, valamint Mária Terézia lovasszobra.