Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-02-23 / 4. (210.) szám

2001. február 22. ÚJPEST Költségvetési rendelet Hajszálon függő egyensúly (folytatás az 1. oldalról) Az előterjesztéshez hat pontban készített mó­dosító indítványt az MSZP-frakció, amelyet nem támogatott az előterjesztő alpolgármester sem, majd 7 igen, 20 nem szavazati aránnyal a testület is elvetett. Az eredeti előterjesztést, vagyis a városrész 2001-es költségvetését 6 nem szavazattal utasította el az MSZP-frakció, és 21 igen szavazattal fogadta el a képviselő-testület. Lapunkban most az előterjesztő szóbeli kiegészítésében elhangzottak nyomán készítet­tünk összefoglalót, következő lapszámunkban pedig a vitát foglaljuk össze. Rendkívüli ülésen Február 15-én (lapunk nyomdai leadását kö­vetően) tekintettel Újpest 2001. évre szóló költ­ségvetési rendelete megtárgyalásának fontossá­gára, rendkívüli testületi ülést tartott Újpest Ön­­kormányzatának Képviselő-testülete. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke, még egy napirendi pont és az egyebek témakör megtárgyalására tett javaslatot, amelyet a kép­viselők 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, el is fogadtak. Újpest pol­gármestere szomorú kötelességének tett eleget, amikor bejelentette: a testületi ülést megelőző napon elhunyt Dr. Bodrogi Jenőné, az Újpesti Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Az elnökasszonyt Újpest Önkormányzata saját halottjának tekinti. Emlékének az ülésterem­ben lévők egyperces néma felállással adóztak. A napirend első pontjaként a képviselők Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében azt a javaslatot vitatták meg, amely a képviselő­­testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló — többször módosított — 3/2000. (IV. 10.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. A tervezett változtatáshoz Dr. Gonda Pál, az MSZP képviselője fűzött kiegészítést, amellyel az előterjesztő nem értett egyet. A szavazás során a testület tagjai 22 igen, 6 nem szavazati aránnyal, tartózkodás nélkül fogad­ták el az eredeti előterjesztést. Ezt követően, Hock Zoltán alpolgármester előterjesztése nyomán, mintegy hat órán át tár­gyalták (a politikai vitát sem mellőzve) a kép­viselő-testület tagjai azt a javaslatot, amely Bu­dapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormány­zatának intézményei és a polgármesteri hivatal 2001. évi költségvetéséről és a végrehajtás sza­bályairól szóló önkormányzati rendeletre ké­szült. A napirend tárgyalásának idejére — a koráb­bi hagyományoknak megfelelően — az elnöki pulpitust Dr Derce Tamás polgármester átadta Hock Zoltán alpolgármesternek, a költségvetési rendelet tervezet előterjesztőjének. Az alpol­gármester emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy egy évvel ezelőtt — történetesen akkor is február 15-én — tárgyalta a képviselő-testület a városrész költségvetését. Az államháztartási törvény előírásai szerint ebben az esztendőben egyébként ez az a határnap, ameddig — tör­vénysértő következmények nélkül — dönteni kell a városrész, nevezetesen Újpest 2001-re szóló költségvetési rendeletéről. Bár a Fővárosi Önkormányzat még nem fogadta el a fővárosi forrásmegosztást (a szerk. megjegyzése: a napi­lapok szerint a végszavazás február 22-re várható), van fővárosi forrásmegosztási ren­delettervezet, amelyről Újpest Önkormányzatá­nak képviselő-testülete január 30-án megtartott ülésén 11 pontos határozatban mondott véleményt. Többek között elutasítva és tár­gyalásra alkalmatlannak minősítve a tervezetet. (Erről bővebben lapunk előző, február 9-i számában írtunk. A szerk.) Hock Zoltán alpolgármester utalt arra: az előző évi forrásmegosztási rendelet tervezetet is hatalmas vita követte, az idei tervezet azonban 23 kerületi önkormányzat elutasítását váltotta ki, erre pedig ez ideig még nem volt példa, következményeit pedig mindenki érzékeli. Hetek óta „kocsmai szintű” alkudozások során formálódik a forrásmegosztás, a testületi ülés idejére elérkező hírek szerint a fővárosi SZDSZ­­MSZP koalíció alkut kötött, megszületett az egyezség. Az előterjesztő úgy vélte: a forrás­­megosztásban a koalíciós partnerek között létrejövő alku csekély mértékben változtatja majd meg a forrásmegosztás számait, a kikül­dött anyaghoz képest a legújabb tervezet Újpest számára csak jobb lehet, már ha a főváros egyszer elfogadja. 2001-ben a fővárosi önkormányzatnak mint­egy 160 milliárd forintot kell szétosztania a 23 kerület és önmaga között. Tavaly a forrásmeg­osztási reformelképzelésekre hivatkozva csök­kent először radikálisan a forrásmegosztásból származó bevétel. Ez a folyamat 2001-ben tovább folytatódik, 2-3 százalékos további csökkenést eredményezve. Ugyanakkor a kiadási többlet­­igény igen jelentős, amelynek alátámasztására az alpolgármester elmondta: a minimálbér ja­nuár elsejétől történt kötelező jellegű emelése, a közalkalmazottak és a köztisztviselők köte­lező bérnövekménye valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazot­tak bérének 2001. szeptember elsejétől esedé­kes többletkiadása jelentős tétel a költségvetés­ben. Ennek megfelelően például az Újpest pót­lékra vetített kiadások is növekedni fognak. Az előterjesztő alpolgármester úgy fogalmazott: Újpest két éve a forrásmegosztás vesztese. Ugyanakkor a főváros — a kerületek kárára — jelentős fejlesztéseket határoz meg, ugyan­akkor a kerületek működési forráshiánnyal küzdenek. Bevételek, elvonások Az önkormányzat bevétele egyfelől az állami forrásból, az államkincstárból érkező, lélek­­szám arányában meghatározott összegből áll, amely 2001-ben 11 százalékos növekményt mu­tat. Másfelől a fővárosi forrásmegosztásból ér­kezik. Ezt egészítik ki az önkormányzat saját bevételei. Hogy mégis miért van bevétel­­csökkenés? Amiatt, hogy a főváros olyan bevételeket is elvonni tervez, és olyan kiadáso­kat határoz meg, amelyekre ez ideig nem volt példa. Az alpolgármester példaként említette többek között a telek- és építményadó bevo­nását, és a kerületi önkormányzatokat megille­tő iparűzési adóból tölti fel a főváros azokat a pályázati alapokat, amelyeket korábban saját maga finanszírozott. Mivel a tervezett lépések jelentős forráskivonást jelentenek, a kerületek, s közöttük Újpest, ezért utasították el. A csökkenő bevétel mellett a költségvetés bevételi és a kiadási főösszege egyensúlyának megteremtése Újpesten több lehetőség átgon­dolását eredményezte. Lehetőségként például felvetődött a radikális karcsúsítás, mintegy 320- 370 fő elbocsátásnak lehetősége, az intézmény­­hálózat oly módon való áttekintése, amelynek során a helyi igényen alapuló, ámde önként vállalt feladatok kimaradnának tevékenységi körükből. A városvezetés a költségvetés ter­vezésekor úgy ítélte meg, egyik lehetőséget sem emeli a megoldás szintjére. Sem a létszám­­leépítést, sem az intézménybezárást, sem azon vívmányok csökkentését, ami a „várost város­sá” teszi... Az alpolgármester úgy fogalmazott: „talán még ebben az évben, egyébiránt lehet, hogy utoljára, de van annyi tartalék a korábbi eredményes gazdálkodás nyomán Újpesten, amelyből még pótolható az elvonás. Ez alatt az egy év alatt pedig lehet, hogy társakat is találva elérhető, hogy parlamenti szabályozás szü­lessen a fővárosi forrásmegosztásra, magasabb szintű jogszabály rögzítse a közösen megillető javakból mi és milyen arányban illesse meg a kerületeket”. Új típusú rendelet A képviselő-testület elé kerülő költségvetési rendelet tehát ennek jegyében készült, és a ko­rábbi években megalkotottakkal szemben új tí­pusú rendeletként minősítette Hock Zoltán alpolgármester. Sorra vették az önkormányzat azon rendeletéit, amelyek a bevételeket szabá­lyozzák, s ezek között az adóbevételeket — amelyekről a tárgyévet megelőzően lehet dön­teni — újra áttekintik. Takarékossági intézkedé­seknek esett áldozatul a képviselők számára ez ideig biztosított 100 ezer forintos úgynevezett képviselői alap. Az intézményeket pedig bevé­teleik növelésére ösztönzi a költségvetési ren­delet tervezet. Hock Zoltán alpolgármester bejelentette a testületi ülésen: A közalkalmazottak és a köz­­tisztviselők számára január elsejével előírt át­sorolás szerint megemelt munkabéreket a már­cius elején esedékes bérfizetéskor biztosítják. Eredménynek ítélte meg továbbá a dologi ki­adások 8 százalékos növekményét, a közte­rületek fenntartására biztosított 20 százalékos többletet és az intézményfelújításra szánt 20 százalékos növekményt. A költségvetési ren­delet tervezet a köztisztviselők illetményalapját 38 ezer forintban határozza meg. Az előter­jesztő utalt arra is: az újpesti kisebbségi önkor­mányzatok átlagosan 12 százalékos forrás­­növekedéssel számolhatnak, emelkedett a kör­nyezetvédelmi alap összege is. 2001-ben is lesz céljai megvalósítása érdekében saját kerete a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormány­zatnak. Az önkormányzatnak a költség­­vetéshez igazodva a következő testületi ülésen fejlesztési céltartalékalapot érintő 2001-es beruházásokat kell meghatároznia, elkép­zeléseit is meg kell fogalmaznia. Az előter­jesztő utalt arra is: néhány napon belül befe­jeződik a közbeszerzési eljárás is, amelynek nyomán eldől, mely cég lesz a partner az önkormányzati bérlakásépítésben. Összegzés­ként az alpolgármester arra utalt: igen nehéz év lesz a 2001-es esztendő, de közös összefogással eredményessé lehet tenni. Az előterjesztést követően sokan és sokféle véleményt fogalmaztak meg, melynek össze­foglalását következő számunkban adjuk közre.-bk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom