Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-10-11 / 20. (226.) szám
6 Szeptember hó 9-én 36 m2 napkollektor felszerelésére került sor a Park óvoda területén. Gondolom sokan nem tudják, mi az a napkollektor és az hogyan működik? A napkollektor tulajdonképpen egy vörösréz lemez, melynek az egyik oldalán több folyóméter vörösréz csövet ultrahangos hegesztéssel hegesztenek föl. A réz lemez másik felületén egy vékony titán ötvözetű polifom szerű vékony réteg ván fölhordva, melynek lényege az, hogy a beérkező napsugarakat, az infravöröstől az ultravioláig felhasználja olyan mértékben, hogy a napsugárzás 95 %át felhasználva felmelegszik akár 200 °C-ra is. Felmelegíti a csőrendszerben keringetett fagyálló folyadékot. E fölött a lemez fölött helyezkedik el egy úgynevezett törhetetlen szolár üveg. Azt gondoljuk, hogy csak nyáron működik a napkollektor. Ez télen, nyáron működik, ha megfelelő sugárzás van. A napkollektorokat 2x8 darabos tagban szerelték össze. Összeszerelés után feltöltötték fagyálló folyadékkal, de közbe van iktatva egy 40 kW-os hőcserélő, egy 120 literes kiegyenlítő tartály és természetesen egy keringető szivattyú. A hőcserélőn keresztül ÚJPEST az általa felmelegített vizet egy pufferba (egy 2 m3-es tartályba) vezetik be. A beállított hőfok elérése után tovább vezetik a régi bojlerba, innen tovább a fogyasztó helyekig. (Ez a beállítás jelen esetben 50 °C) Ez úgynevezett használati melegvíz. Amennyiben nincs fogyasztás a pufferban a beállított melegvíz hőfoka, eléri a puffer felső egyharmadát, automatikusan fűtésre is átáll. Ezt egy mikroprocesszoros vezérlő berendezés biztosítja, mely a 14 hőérzékelő jelzései és az egység beállítása szerint működteti a keringető szivattyúkat, motoros tolózárakat, tehát a teljes rendszert. Ennek a vezérlő egységnek szenzoros gombjai vannak, melynek segítségével digitális kijelzést ad a 14 hőérzékelő állapotáról valamint azt is kimutatja, hogy a beállítás kezdetétől hány órát „dolgozott” kollektor, és mennyit a gázkazán. A többéves nyugati tapasztalatok szerint éves átlagban a napkollektorok használata esetén 30-32 %-os gázfogyasztás csökkenés is elérhető. A Park óvodának az ezt megelőző 12 havi gázfogyasztása 20 ezer normál m3 gáz volt. Éves viszonylatban az óvodánál 6000 m3 körüli gázt tudunk megtakarítani. A Kormány által 2001. október 11. meghirdetett Széchenyi terv program keretében, beadtunk egy pályázatot melynek értelmében a bekerülési költség 30 %-át visszakapjuk, ami jelen esetben kereken számolva 2,1 millió Forint lesz. A napkollektoros rendszer az eddigi nyugati tapasztalatok szerint 20 évig működik. Hogy mindez megvalósulhatott, ezt hosszú kitartó, sokszor türelmetlen viták, mondhatnám veszekedések előzték, meg. Biztos vagyok abban, hogy a tények engem fognak igazolni, és a városvezetés tovább fog lépni ezen az úton. Gondolok itt nyugdíjasházakra, távfűtésű intézményekre, bölcsődékre, óvodákra. Magyarországon - legalább is az én tudomásom szerint - nagyon kevés közintézmény van napkollektorokkal felszerelve. Néhányat láttam, például nyugdíjas házakat, még egy iskolát is, de ezekkel inkább a nyugati végeken, Vas-, és Zala-megyében találkoztam. Egy biztos, Budapesten ez az első közintézmény, ahol ezt az Újpesti Önkormányzat alkalmazza. Tehát ezen a vonalon Újpest megint irányt mutat, mint évekkel ezelőtt a diákoknak a tankönyvjuttatás, diákösztöndíjak, vagy a 0-6 hónapos csecsemőknek a 15 000 Ft-os védőoltás. Újpest Budapestet, illetve a többi önkormányzatot most is megelőzi. Miért adtam azt a címet, hogy költségcsökkentés és környezetvédelem. Mert, amíg a kollektor dolgozik, a gázkazán nem működik, tehát nem kerül szennyező anyag a levegőbe, sem légnemű, sem szilárd alakban. Buzna Ferenc Újpestért Egyesület a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke selo ...rovatunkban megjelenő írásokat képviselők írják. Az írásokat szerkesztőségünk változtatás nélkül adja közre. Költségcsökkentés és környezetvédelem Válasz a távfűtéssel kapcsolatos gondolatokra Opavszky Szilárd frakcióvezető úr „A képviselők írják” rovatban megjelent írása a távfűtés hőmennyiségmérés szerinti elszámolására való áttérés rendkívüli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Társaságunk számára is igen fontos a törvény által előírtak végrehajtásával összefüggő kérdésekre az érintett fogyasztók figyelmének felhívása. Ösztönzünk és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely az érdeklődők tájékoztatását, szakszerű, pontos információellátását szolgálja. A frakcióvezető úr által írtak részben pontosításra, illetve kiegészítésre szorulnak, továbbá szükségesnek tartjuk néhány kérdés esetén hamis illúziók eloszlatását. A törvényben megjelölt 2003. június végi határidő a végső határidő, Budapesten a fogyasztói hőközponttal rendelkező, legfeljebb 80 lakásos lakóépületek kötelezően 2001. július 1-jével át kellett térjenek a hőközponti hőmennyiségmérés szerinti elszámolásra, az ugyancsak fogyasztói hőközpontos, de 80 lakásosnál nagyobb épületek számára a kötelező határidő 2002. július 1-je (fogyasztói hőközpont - csak azt az egy épületet látja el hőenergiával). A szolgáltatói hőközpontból (a szolgáltatói hőközpontból több épület kap ellátást) ellátott épületekre 2003 júniusáig folyamatosan, a mérés szerinti elszámoláshoz szükséges feltételek megteremtésekor kerül sor. Számos épület számára tehát már 1 évnél rövidebb idő áll rendelkezésre. A törvény csak az épületek hőfogyasztásának mérését és az ez alapján történő elszámolást teszi kötelezővé, így ez a fogyasztóktól pénzbeni ráfordítást nem igényel. A lakásonkénti hőfogyasztás mérésére a törvény nyitva hagyja a lehetőséget, megvalósítása azonban a fogyasztók szándékán és főleg anyagi lehetőségein múlik, tekintve, hogy a meglévő épületfűtési hálózatok teljes átalakítását teszi szükségessé, azaz jelentős pénzbeni ráfordítást igényel. A mérés szerinti elszámolás valóban objektívabb és igazságosabb, aki kevesebbet fogyaszt, az kevesebbet, aki többet, az többet fizet. Ez azt is jelenti, nem biztos, hogy összegszerűen kevesebb, sőt lényegesen kevesebb lesz a költség a jelenlegi átalánydíjas fizetésnél. (Például egy 135 légköbméteres, havonta 4,5 köbméter melegvíz-fogyasztást vízmérő alapján fizető átalánydíjas lakás éves fűtési és melegvíz-költsége egy ugyanakkora, egy év alatt 43,1 GJ hőmennyiséget elfogyasztó és mérés szerint elszámoló lakáséval közel azonos. Ebből következik, hogy azokban az épületekben, amelyekben az egy 135 légköbméteres lakásra jutó hőfogyasztás 43,1 GJ/évnél kevesebb lesz, a távfűtés költsége is csökkenni fog, ahol több lesz, a fizetnivaló is meg fogja haladni az átalánydíjas költséget.) A viszonylag magas költség oka tehát nemcsak az, hogy manapság az energia meglehetősen drága, hanem az is, hogy a fogyasztás is magas. (Bécsben például egy hasonló nagyságú lakás éves átlagos távhőfogyasztása 20 GJ-nál is kevesebb.) A fentiek mutatják, mennyire fontos az épületek és a fogyasztói tulajdonban lévő fűtési és melegvíz-hálózatok állapotának javítása, azok korszerűsítése. A társasházak, lakásszövetkezetek és lakástulajdonosok jelentős hányadának gyakran még a szerényebb költségű felújítások is meghaladják a pénzügyi teherbíró képességét, fontos tehát, hogy mind az önkormányzatok, mind az állam pénzben is támogassa a távfűtés fogyasztóinak korszerűsítési törekvéseit. A végére kívánkozik, hogy a távfűtés átlagárának 11,7%-os október 1-jei hatályú emelése már augusztus végén tény volt, a szóvá tett alapdíj-hődíj arány nem módosult. Nem tudjuk, Opavszky úr számára mekkora alapdíjhányad volna a realitás, mert a jelenlegi arány alapvetően reálisan tükrözi a valós költségviszonyokat. Részletes indoklása bővebb terjedelmet kíván, igény esetén arra a lap hasábjain is készséggel vállalkozunk. Sturdik Miklós (szóvivő) FŐTÁV Rt.