Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-02-09 / 3. szám
2001. február 9. Hock Zoltán alpolgármester más véleményen volt, tekintettel arra, hogy a kiegészítő indítvány megfogalmazása éppen az MSZP frakció korábbi feljelentése miatt készült. A szavazás során a Kiss Sándor frakcióvezető által elővezetetteket - vagyis, hogy a testület értsen egyet a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételeinek 1., 2., 3., és 4. pontjával - 12 igen, 16 nem szavazati aránnyal vetették el a képviselők. Határozatban erősítették meg a képviselők, - 18 igen, 9 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal - hogy a törvényességi észrevétel 1., 2., 3., és 4. pontjával nem értenek egyet. A továbbiakban 29 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül'döntöttek arról, hogy az 5. számú pontban foglaltakkal egyetértenek. A képviselők 29 igen szavazattal fogadták el a testületi SZMSZ módosítását tartalmazó előterjesztést. Ugyancsak 29 igen szavazattal döntöttek az SZMSZ módosításáról. Bizonytalansági tényezők A szünetet követően a 2001. évi forrásmegosztási rendelettervezetről szóltak a jelenlévők. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként arról szólt: a több mint 160 oldalas tervezetet néhány nappal a testületi ülés előtt kapták kézhez, s a kerületekkelvéleményezési jogkörben február elsején tárgyalnak a fővárosi önkormányzat vezetői. (Erről lásd külön írásunkat a lap. 1-3 oldalán. A szerk.) az elképzelések szerint február 5-én tárgyalja a fővárosi közgyűlés a rendelet-tervezetet. Az előterjesztő utalt arra, 2000-ben Újpest Önkormányzata szenvedő alanya volt a forrásmegosztásnak, amelynek elosztási rendszerét a fővárosi önkormányzat alakította ki. Ennek következtében bizonytalansági elemek kerülnek ismét az önkormányzat gazdálkodásába, s ez volt a jellemző a nemrégiben lezárult esztendő gazdálkodására is. Egyéb központi adó címen 2001-ben bekerült a megosztott források közé a gépjárműadó, amely a forráskiesés nagyságát tovább növeli, hiszen ez eddig a kerületeknél maradt bevételként. A 2001-re tervezett elosztási rendszer veszélyezteti, hogy a szűkülő normatív támogatások mellett a kötelezően előírt feladatoknak az önkormányzat a megszokott színvonalon eleget tudjon tenni, és az önkormányzatot olyan irányba tereli, hogy a céltartalékokhoz nyúljon hozzá. A forrásmegosztásból származó bevételek ugyanis az előző évihez képest közel 300 millió forinttal lesznek kevesebbek, s ezen túlmenően, a fővárosi önkormányzat a 23 kerület sajátosságait messze figyelmen kívül hagyva alkotja meg rendelet tervezetét. A gépjárműadó elvonásával kapcsolatosan a fővárosi főjegyző is törvényességi aggályait fogalmazta meg, és a koalíciós partnerek között sincs egyetértés a forrásmegosztási rendelet tervezetet illetően. Az előterjesztő úgy fogalmazott, ilyen helyzetben első helyen a működés biztosítása kell, hogy szerepeljen, amennyiben marad pénz, akkor lehet beszélni a továbbiakról. Javasolta továbbá, hogy a testület utasítja el a főváros rendelet tervezetét. Az előterjesztő utalt arra: ez a vélemény megegyezik a Külső Kerületek Szövetsége véleményével is, amely a testületi ülést megelőző napon formálódott. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője, hozzászólásában arra emlékeztetett: a forrásmegosztás minden évben vitát gerjeszt. A helyzetet pedig nehezítette, hogy decemberben Fideszes képviselő javaslatára a parlament olyan törvényt fogadott el, amely során 14 milliárd forintot vontak el a forrásmegosztásra szánt összegekből. Az MSZP frakció továbbá megdöbbenéssel fogadta, hogy az előterjesztés „berepülő anyagként” került a testület elé, s ugyan sok tekintetben egyetértenek Hock Zoltán alpolgármesterrel, mivel nem volt elég idejük az mai anyag áttanulmányozására, ezért nem kívánnak minderről véleményt mondani. Dr. Derce Tamás polgármester arról szólt : a Külső Kerületek Szövetségének egyik határozati javaslata megegyezik az újpesti javaslattal. Emlékeztetett arra, a forrásmegosztás szabályainak állandó változása nehezíti az előre tervezést, nincs szabályozva a pénzfelhasználás. Másrészt mivel tíz éve más és más szabályok szerint történik a forrásmegosztás, és a főváros a kerületek egy részével nem egyezik meg, továbbra is szükséges lenne a forrásmegosztás törvényi szabályozása. Ezért a szövetség ülésén javasolták egy további határozati javaslatban, hogy soros elnök a 23 fővárosi kerülettel közösen kérje fel a kormányt arra, hogy teremtse meg jogalkotással a forrásmegosztás törvényi kereteit, és ezáltal garanciáit. Ezt a határozati javaslatot azonban nem fogadta el a szövetség. Kerekes Zoltán képviselő (Munkáspárt) úgy vélte, nem lehet már korrekciónak nevezni azt az eljárást, melynek során 50-60 százalékos módosítás történik. Olyan mértékű forráscsökkenés, amely már az alapfeladatokat érinti, nem nevezhető jónak. Nagy István alpolgármester úgy vélte: Az átcsoportosítás, amely a fővárosi forrásmegosztást érintette, nem volt szerencsés, ellenben a Fideszes képviselő helyesen ítélte meg a fővárosi önkormányzat ama helytelen gyakorlatát, mely szerint a prioritásokat évről-évre változatja a forrásmegosztási rendelet kialakításánál. A tavalyi és az idei rendelet tervezetnél milliárdos nagyságrendű mozgások vannak egy-egy kerület esetén. Ezért támogatta Dr. Derce Tamás polgármester ama véleményét, hogy a forrásmegosztásra vonatkozó teljes szabályok megalkotására van szükség, amelyet már az elmúlt évben is kezdeményezett az újpesti önkormányzat. Javasolta továbbá, - éppen a fővárosi önkormányzat általi teljes kiszolgáltatottság miatt - hogy egészítsék ki a határozati javaslatot azzal a gondolatkörrel, hogy az önkormányzat kérje a kormánynál a forrásmegosztás szabályainak törvényi kialakítását. A Fidesz-MPP frakcióvezetője frakciószünetet is kért emiatt, majd javasolta, hogy a kérdésben az összes fővárosi kerület támogatását szerezze meg Újpest polgármestere. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője, elmondta, a Nagy István által megfogalmazott módosító indítvánnyal abban az esetben tudnak egyetérteni, ha kiegészül ama kitétellel, hogy a központi költségvetés milyen arányban finanszírozza az önkormányzati feladatokat ?' Merczel András képviselő (Újpestért Egyesület) félelmetesnek minősítette ama destruktív magatartást, amely által nemcsak a főváros és a kerületek viszonya feszültséggel teli, hanem a kerületek egymás közti viszonya is azzá vált. Úgy vélte, vissza kell adni azokat a jogosultságokat, amelyek a kerületeké voltak. Támogatta Nagy István alpolgármester javaslatát, mert annak tartalma segíthet abban, hogy a kerületi önkormányzatok visszakapják azon jogosítványaikat, amelyekkel egy nagyközség is rendelkezik. Több oldalról megvitatva Kiss Sándor frakcióvezető úgy vélte, nem csak a forrásmegosztásról van szó, hanem a finanszírozási rendszerről is, ezért egy generálszabályozás szükségességét emelte ki. Szabályozni kell továbbá a személyi jövedelemadóból az önkormányzatokat megillető részt, a különböző feladatok megoldásához szükséges forrásokat, mert ez esetben nem fordulhatna elő, hogy törvény által előírt kötelező feladatok költségeit az önkormányzatoknak kelljen kigazdálkodniuk. Amennyiben a helyi adók saját forrásként jelennének meg, az önkormányzati szuverenitás is jobban érvényesülne. Ezért saját javaslatuknak tartották indokoltnak és logikusnak. Dr. Derce Tamás polgármester arra hívta fel az MSZP frakcióvezetőjének figyelmét, hogy az előbbiek során azt fejtette ki, hogy a finanszírozás mértékét a költségvetési törvény pontosaan meghatározza. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként arra utalt: a 2001. évi állami költségvetés 11 százalékos növekményt mutat az önkormányzatok részére, amelyet normatív támogatásként meg is kap az önkormányzat. A kerületeket osztottan megillető forrásokról szólva közel 20 százalékos elvonás tapasztalható, ebből adódik, hogy összességében csökken a támogatás. Kiss Sándorhoz intézve szavait, utalt arra, hogy a frakcióvezető pontosan tisztában van azzal, hogy a testületi anyag postázásakor még nem volt az előterjesztő birtokában a fővárosi forrásmegosztási rendelet tervezet, az, hogy ez a több mint 160 oldalas anyag feldolgozva bekerült a testület elé, ezen nem megdöbbenni kell, hanem megköszönni mindazok munkáját, akik ebben részt vettek. Az MSZP frakció javaslatát nem tartotta komolynak, ellenben támogatta a Nagy István alpolgármester által elmondottakat, mert jól kiegészíti a tíz pontos határozati javaslatot. Az újpestiek 11 pontja A szavazás során 22 képviselő voksolt igennel, 11 képviselő pedig nemmel szavazott a forrásmegosztást véleményező határozati javaslatra: O A képviselő-testület az előterjesztést nem támogatja, a javaslatot vitára alkalmatlannak tartja. © A képviselő-testület a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásra új számítási modell kialakítását tartja szükségesnek, amelyben a forrásmegosztási reform II. üteme keretében elkészült szakértői munkaanyag, annak kidolgozatlansága, valós, kontrollálható és ellenőrizhető adatokkal való feltöltetlensége miatt nem kerül alkalmazásra. © A képviselő-testület azt tartja indokoltnak, hogy a rendelkezésre álló működési jellegű saját bevételekből, központi támogatásokból és a megosztandó forrásokból a fővárosi szintű működési kiadási szükségletek 100%-ban fedezetet nyerjenek. Csak az e feletti források kerüljenek felújítási és fejlesztési kiadásként számításba. Ezen számításokkal az ún. „Korrekciós Alapból” feleslegessé válik a működési forráshiány 50%-os fedezése, mint előirányzat. A működési szükségletek számításánál a gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyerekek — mint azt a központi költségvetési normatívák is tükrözik - kétszeres létszámmal, mint mutatóval kerüljenek számbavételre. O A képviselő-testület a megosztott forrásokból a gépjárműadót az 1991. évi LXXXII. törvény értelmében indokoltnak tartja kihagyni. © A képviselő-testület megalapozatlannak és indokolatlannak tartja az építmény- és telekadó 10%-kal növelt összegének előirányzatát, mivel a helyi adók emelésével kapcsolatos döntési jog a kerületeknél van. A helyi rendeleteket már az elmúlt évben kellett volna módosítani emelési szándék esetén. Nem veszi figyelembe többek között azt a tényt sem, hogy a kerületek jelentős részénél a maximális szint kerül kivetésre, így a további emelésnek törvényi akadálya is van. © A képviselő-testület elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2001. évi szennyvízcsatorna-pályázatokra a forrásmegosztási javaslat nem nyújt fedezetet. A főváros költségvetési koncepciója szerint továbbra is prioritást élvez a csatornafejlesztések támogatása. Szükségesnek tartja, hogy az elkülönített keretek között a csatorna építéséhez olyan összeg (Folytatás a 6. oldalon)
