Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-02-09 / 3. szám

2001. február 9. ujl tbl A forrásmegosztás veszélyezteti a kerületek működését (Folytatás az 1. oldalról) és arra kérték a fővárosi képviselőjüket: a köz­gyűlés soron következő ülésén terjesszen be mó­dosító indítványt, amelynek elfogadása esetén 1,5 milliárddal jutna több a XI. kerületnek - nem a többi kerület rovására - hangsúlyozta a polgár­­mester asszony. Törvénysértőnek, ésszerűtlennek, és méltánytalannak tartotta Tímár Béla, Kispest polgármestere, és Hutiray Gyula, a II. kerület al­polgármestere a forrásmegosztás tervezetét. Vé­leményük szerint amíg több kerületet a csőd szé­lére juttat, addig más kerületeket pazarlásra, ésszerűtlen gazdálkodásra ösztönöz majd. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere „zseni­álisnak" nevezte a 2001. évi forrásmegosztás ter­vezetét, hiszen a főpolgármester és a gazdasági ügyeket vivő helyettese három „gumicsontot" ve­tett oda a kerületeknek. Ugyanis amíg valamennyi kerület három, jogosan kifogásolható dolog miatt tiltakozik, elterelődhet a figyelem több száz milli­árdos tételekről. Törvénysértőnek is minősülhet, hogy a kerületeket illető gépjárműadót 2001 -ben beemelte a fővárost illető bevételek sorába, az építmény és telekadót a főváros egy tollvonással 10 százalékkal megemelte, és a közvilágítási alap formájában - egy korábbi fővárosi feladatot - a kerületekkel akarják finanszíroztatni. A főpol­gármester számolt továbbá a polgármesterek megosztottságával. Újpest polgármestere úgy vél­te: a főpolgármester vagy ismeri a forrásmegosz­tási előterjesztést, akkor azért hibázik, vagy nem ismeri, akkor azért felelőtlen. Megsérti az önkor­mányzati törvény lényeges kritériumát amikor be­lenyúl mások zsebébe. Nevezetesen, hogy a kerü­let maga döntsön arról, a kötelezően előírt alap­feladatokon túl, milyen önként vállalt kötelezettsé­geket oszt ki magára. Az országban a rendszer­­váltás előtt úgy fejlesztettek, hogy nem volt rá pénz, az adósságot adósságra halmozták. De en­nek fordítva kellene működnie, előbb pénzt kell biztosítani, utána lehet fejleszteni. A kerületek ez­zel a forrásmegosztási tervezettel csak egyben le­hetnek biztosak: a működésükhöz hitelfelvételre kényszerülnek, avagy felélik vagyonukat. Az ön­kényes forrásmegosztás nem biztosítja azt sem, hogy az önkormányzati törvény előírja a felada­tarányos megosztást, azonban az ehhez szüksé­ges számításokat több mint egy évtizede nem végzi el a főpolgármester. A forrásmegosztás kö­rül egy évtizede zajló viták nyomán kialakult helyzetet Dr. Derce Tamás polgármester egy há­rom lábú székhez hasonlította, amelynek tetején együtt "ül" a kormány, a főváros, és a kerületek. Emiatt lenne szükség, hogy a három fél együtt ele­mezze a kialakult helyzetet, és tegyen lépéseket azért, hogy törvényi szinten szülessen - és miha­marabb - szabályozás a forrásmegosztást illető-Dr. Derce Tamás polgármester a sajtótájékoztatón (Fotó: Zalka István) en. Az újpesti képviselő-testület ülésén január 30- án ennek jegyében megalkotott határozatot a fő­polgármester már elutasította. Mindez azt jelzi, hogy nagyon sokan érdekeltek abban, hogy ne legyenek egyértelmű elvek a forrásmegosztási re­formban. Amennyiben a fővárosi közgyűlés a ke­rületek véleményét nélkülözve, szakmai érvek he­lyett politikai motivációkat követve fogadja el a forrásmegosztást, Újpest polgármestere az Alkot­mánybírósághoz fordul a forrásmegosztás rende­zetlen elvei miatt...-bk-Újpest számait nem húzták ki egyetértésével, csatlakozzon hoz­zánk. kezdemé­(Folytatás az 1. oldalról) néhányon úgy érzik: övéké a főnyeremény, mások pedig arra a megállapodásra jutnak: nem húzták ki a számaikat. Akinek kihúzzák a számait, sok pénzt kap, aki nem nyer, attól elveszik. Nos, Újpest nem nyert a fővárosi forrásmegosztási tervezet számai alapján, sőt annak jelentős vesztese, hiszen a fővá­rosi önkormányzat az elmúlt évinél közel 300 mil­lió forinttal kevesebb összeget kíván számunkra átutalni. Az összeg nagyságának értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közel 10 százalékos inflációt, és azt a tényt, hogy az elmúlt évben is 500 millió forinttal kaptunk kevesebbet. A tervezett me­gosztási rendszer hihetetlenül veszélyezteti a köte­lező feladatok ellátását. Elegendő, hogy csupán két dologra utaljak: a kormány január elsejétől 40 000 forintra emelte fel a minimálbért, és határozott a közszférában dolgozók kötelező bérfejlesztéséről is. Ennek is eleget kell tenni. Továbbra is vallom: egy helyi önkormányzat költségvetése nem lehet al­ku tárgya, képtelenség önkormányzati költségvetést tervezni és elfogadni, hogy a főváros kocsmai szin­tű alkuban alakítja ki forrásmegosztási rendszerét. Elfogadhatatlan, hogy miközben a főváros forrás­­hiányos, a működtetés rovására jelentős fejlesztése­ket határoz meg. • Mi történt a főpolgármesteri hivatalban meg­tartott véleménycserén?- Minden kerületnek meg volt a lehetősége arra, hogy elmondja észrevételeit. Újpest Önkormányza­tának nevében elmondtam: a testület az előterjesz­tést nem támogatta, sőt a javaslatot vitára alkalmat­lannak találta. Képviseltem azt az álláspontot, hogy a gépjárműadó ne legyen a fővárosi önkormányzat bevétele, megalapozatlannak tartjuk az építmény - és telekadó 10 százalékkal történő előirányzat nö­velését, hiszen a helyi adók emelésének jogköre mhmi ■­egyedül a helyi önkormányzatot illeti meg, és csak a tárgyévet megelőzően lehet erről döntést hozni. Nem értettünk egyet továbbá a Közvilágítási alap bevezetésben, melynek értelmében a közvilágítási költségek 00-40 százalékban megosztódnak a ke­rületek és főváros között, hiszen az önkormányzati törvény szerint ez fővárosi feladat. Kiemelt téma­ként került szóba a rendelet tervezet 3. számú pa­ragrafusa, amely a kerületi önkormányzatokhoz szabályozott helyi iparűzési adódóból történő ré­szesedést szabályozza. A tervezet szerint a helyi bevételeket, vagyis a mi pénzünket akarja a főváros osztogatni, mégpedig pályázati rendszeren keresztül. Ebbe a körbe kerülne bele a városrehabi­litáció, a fővárosi szolidaritási alap, a fővárosi „tej­alap", a fővárosi felsőoktatási ösztöndíj alap, a közvilágítási alap, és több olyan, fővárosi közgyű­lési határozaton alapuló döntés végrehajtásának pénzügyi fedezete, amelyre sem ráhatásunk, sem javaslattételi jogunk nem lenne. Csupán egy példát említek: a kerületek helyi adóiból ily módon létrejö­vő fővárosi ösztöndíjból nem biztos, hogy a pályá­zatot követően újpesti diák részesül majd. Ha ez az összeg nálunk maradhatna, akár megduplázhat­nánk az Újpest Diákösztöndíjban részesülők szá­mát... A sort persze hosszan folytathatnánk, hiszen a több mint 160 oldalas előterjesztésnek talán nincs is olyan pontja, amely a kerületek egyetértésével ta­lálkozott volna. De hangsúlyozom, 1994-óta csu­pán véleményezési jogkörben tárgyalhatunk. Új­pest képviseletében arra kértem a főpolgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztést, dolgozzák át az egyes fejezeteket, egységes, nyomon követhető elveken alapuljon a forrásmegosztási rendelet ter­vezet. A testületi ülésünkön elfogadott határozatnak megfelelően javasoltam, mivel az elmúlt 10 évben a főváros nem tudott olyan forrásmegosztási rend­szert kialakítani, amely találkozott volna a kerületek nyezzük együtt a kormánynál a jogszabályi kere­tek kidolgozását. A főpolgármester mindkét javaslatot elvetette. • Mikor lesz Új­pestnek költségve­tése?- Az államház­tartási törvény szerint a törvény kihirdetésétől szá­mított 45. napon belül meg kell al­kotnunk a helyi költségvetési ren­deletet. Mivel Új­pest törvénytisztelő önkormányzat, ehhez tartja magát a fővárosi huzavona ellenére is. Reménye­im szerint a február 15.-re tervezett, rendkívüli testületi ülésen döntenek majd a képviselők a vá­rosrész költségvetéséről. Az önkormányzat vezetése immár Kilencedik éve olyan költségvetést tesz le az asztalra, amelyben a kiadási és bevéte­li főösszeg egyensúlyban lesz, forráshiányos költ­ségvetést nem tervezhetünk. A rendelet tervezet a városrész működtetésében fogalmazza meg to­vábbra is az első számú feladatot. A közfeladato­kat 2001-ben is jó színvonalon szeretnénk elvé­gezni, és az önkormányzat, munkáltatóként, biz­tosítani fogja a kormány által kötelezően előírt bérfejlesztési feladatokat is. Intézményeinket to­vábbra is takarékos gazdálkodásra kell ösztönöz­nünk, emellett azonban úgy vélem, terveink meg­valósításához céltartalékaink egy részének bevo­násaira is szükség lesz 2001 -ben. Bangha Katalin 3 Újpest törvénytisztelő önkor­mányzat, a fővárosi huza­vona ellenére, február 15-én döntünk a költségvetésről - mondja Hock Zoltán alpol­gármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom