Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-01-12 / 1. szám

2001,január 12.

Of pp or

Az elmúlt évben történt

A testületi ülés a közmeghallgatással kezdődött

(Folytatás az 1. oldalról)

A jegyző asszony felolvasta a korábbi beadványt, amelyben a piac ellenőrzéséről, tűz- és munkavédelmi szabályairól, az árusítás engedélyezéséről érdeklődik a kérdező. Nagy István alpolgármester válaszában részletesen kifejtette, hogy az önkormányzat és a szakhatóságok milyen rendszerességgel ellenőrzik a piac működését. A Kereskedők területi elhelyezkedését helyi rendelet szabályozza, a helyiségbérieteket az önkormányzat gazdasági bizottsága évente felülvizsgálja. Az elmúlt évtizedekben Újpest lakossága "kinőtte" az István téri piacot. Dr. Derce Tamás polgármester kiegészítésében a piacon történt pozitív változásokról beszélt: a kisállat-árusítást elköltöztették, tilos a parkolás a templom közvetlen környezetében a felszín alatt helyezik el a hulladékot, igyekeznek visszaszorítani az engedély nélküli árusítást is. Pródi Imre reagálva az elmondottakra, a kiscsarnok szűkös közlekedő folyosójára utalt, majd elfogadta a választ.

Baumann Sándor a városrész szemetes állapotát, az agyonragasztott plakátokat, az emberi kéz pusztító nyomait kifogásolta beadványában. Kiegészítésként az újpesti utcák siralmas állapotáról, a falragaszokról, a szemetelésről beszélt. Tapasztalata szerint az ebrendeletet és a szeszesital szabályozásáról szóló rendeletet a lakosság nem tartja be, és Baumann úr a rendőrség munkájával sem volt elégedett. Hock Zoltán alpolgármester számadatok felsorolásával kezdte válaszát: 2000. január 1. és október 30. között az önkormányzat közhasznú foglalkoztatási csoportja 4300 m3 szemetet szedett össze, ez mintegy 25 ezer zsákot jelent. Az illegális szemét elszállítására mintegy 24-25 millió Ft-ot költöttek. Az ebrendelet elengedhetetlen feltétele az ebtartás szabályozásának. Újpest lakossága mintegy 5-7 ezer kutyát tart. A hivatal négy főállású közterület-felügyelője többek között az ebtartási szabályok betartását is ellenőrzi, de a kutyatulajdonosok igazoltatása nehézségekbe ütközik. A rendelet megalkotása óta 35 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, a pénzbírság összege mintegy 3 millió forint volt. Az állampolgár által említett „kutyakérdés" valójában a tulajdonosokkal kapcsolatos emberi probléma. Az ellenőrzések hatékonyságának érdekében a közterület felügyelők munkarendjét megváltoztatták, és a rendelet érvényre juttatása érdekében az önkormányzat a rendőrkapitánysággal is fölvette a kapcsolatot. A parkokkal kapcsolatos észrevételre az alpolgármester példákkal illusztrálta az újonnan kialakított környezet szinte azonnali tönkretételét, majd pozitív példát is említett, mert szerencsére az is akad. A válaszadó jogosnak vélte Baumann úr észrevételeit és elmondta, hogy az elmúlt évben kb. 150-170 millió Ft-ot emésztett fel a város közterületeinek tisztántartása, a problémák megszüntetése érdekében azonban a városrész polgárainak segítségére is szükség van.

Az alkoholfogyasztást szabályozó rendelet megalkotásánál ugyancsak a pozitív elmozdulást tűzték ki célként, a rendelt életbe lépése óta kb. 170 szabálysértési eljárást kezdeményezett a rendőrség, illetve a közterület felügyelet. Baumann Sándor a választ nem fogadta el, ezért Dr. Derce Tamás polgármester a válasz elfogadásának kérdését szavazásra terjesztette elő. A képviselő-testület - 21 igen, 8 tartózkodás mellett - a választ elfogadta.

Szász Péter a Tél utca-Arpád út Közötti terület gyalogos megközelíthetőségének javítását, e terület teherforgalmának megfelelő rendezését, továbbá a Széchenyi tér környékének rendezését szorgalmazta beadványában oly módon, hogy válasszák külön az ipari és a lakóövezetet. Hock Zoltán alpolgármester válaszában elmondta, hogy a gyalogátkelő\---------------------------------------------------------------------------------helyek távolságát - minimum 300 méter - a Közlekedési Minisztérium rendelete szabályozza. A benzinkútnál kialakítandó gyalogátkelőhely kérdésével az önkormányzat több éve foglalkozik, sőt ebben a kérdésben már a Fővárosi Közlekedési Főfelügyelet valamint a Közlekedési Ügyosztály is állást foglalt, de minden szakhatóság elutasította az ötletet. A 20- as busz megállójának áthelyezésére azonban lehetőség nyílhat a BILLA áruháznál. Az alpolgármester a Széchenyi térrel kapcsolatban igazat adott a bejelentőnek, elmondta, vizsgálják a nehézgépjárművek kitiltásának lehetőségét a kertvárosi területről. A 2001. évben tervezik a kockakő aszfaltútra való átalakítását és forgalomtechnikai szabályozással az utcák egyirányúsítását. E kérdésben felvették a kapcsolatot a kerületi rendőrkapitánysággal és a Fővárosi Közlekedési Ügyosztállyal.

Szász Péter kifejtette, a válasz egy részét nem fogadja el: a 12-es, 14-es villamos megállójának megközelíthetőségét kifogásolta. Véleménye szerint

egy ki nem alakított átkelési lehetőség sokkal veszélyesebb, mint egy lámpával ellátott terület. Kezdeményezte, hogy e kérdésben az önkormányzat ismét Keresse meg a főváros illetékes ügyosztályát. A Széchenyi tér rendezésével kapcsolatban kifejtette, elkerülhető a vámudvar bezárása és az ebből adódó kártérítés fizetés. Elmondta, hogy utcák keresztmetszete nemteszi lehetővé a kamionforgalmat még egyirányusítással sem. Bár a legjobb megoldás a bezárás lenne, elfogadhatónak tartaná, hogy a lakóterületet mentesítsék, az ipari terület pedig - megfelelő keretek között - tovább üzemeljen. Hock Zoltán a továbbiakban felajánlotta, hogy az önkormányzat - hivatkozva a közmeghallgatásra - ismételten kezdeményezi a gyalogos átkelőhely megépítését és a hivatalos választ megküldi a bejelentőnek. Szász Péter a választ elfogadta, egyben a kamionforgalom megoldására irányuló intézkedésekről írásos tájékoztatást kért, majd elfogadta a választ.

(Folytatás a 4. oldalon)

Népszámlálás 2001-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (1. rÓSZ)

(Folytatás az 1. oldalról)

__________________A modernizálódó or-NÉPSZÁMLÁLÁS szá9ban ismét kiemelt------------------------------- szerepet kapott a mar

egyébként is esedékes népszámlálás. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, bár minisztériumi vezetés alá tartozott, kellő önállóságot kapott működéséhez. A szakemberek munkáját kedvezően befolyásolta az 1895-től bevezetett állami anyakönyvezés.

Az első világháború eseményei miatt, az 1910-es évtizedben nem volt alkalom a statisztikai munkák fejlesztésére. A háborút követően - elsősorban közellátási célok miatt -két népösszeírás is volt, ezek az adatok azonban nagyon hamar elavultak. Az 1920- as népszámlálást - történelmileg érthető okokból - különösen nagy várakozás előzte meg. Fel kellett mérni a veszteségeket, illetve a trianoni békeszerződés okozta népességváltozásokat. Ekkor alkalmaztak első ízben nőket is számlálóbiztosként. Egy évtizeddel később konszolidáltabb körülmények között, ám súlyosbodó gazdasági helyzetben, a munkanélküliek tömegével folyt a népszámlálási munka.

Az 1941. évi népszámlálás alkalmával a KSH - az ország területének megnövekedése miatt - nem vezetett be szervezeti újításokat. A második világháború miatt az adatok feldolgozása és közlése nem fejeződött be. A teljes publikációra csak 1975 és 82 között (!) került sor. A háború utáni első népszámlálás 1950 végén lett volna esedékes, az időpont előrehozásához politikai érdekek kapcsolódtak. A veszteségekről, valamint a jelentős méretű népmozgásról csak becslések álltak rendelkezésre. Az 1949-es adatok a társadalmigazdasági szerkezet átalakulása és az 1956- os forradalom okozta változások miatt gyorsan elavultak. 1960-ban, a népszámlálásra a szovjet adatszolgáltatási rendszer mintájára, az adatvédelmi szabályok figyelmen kívül hagyásával került sor. Az 1970-es összeírásnak elsősorban az 1968. évi gazdasági reformot követő gazdasági változásokat és ezeknek a népességre gyakorolt hatását kellett feltárni. Egy évtizeddel később, a decentralizált feldolgozás és a modern számítógépek alkalmazása lehetővé tette, hogy a minden addiginál bővebb terjedelemben közzétett adatok rekordidő: fél év alatt készüljenek el.

I A népesség száma 1870-től

2? (Magyarország mai területén)

A legutóbbi, 1990-es népszámlálás jogi előkészítésére rányomta bélyegét a rendszerváltozás körüli bizonytalanság. A jogalkotás igyekezett követni a rendkívül gyors változásokat (az alkotmány folytonos módosítása, a gazdasági életet szabályozó alaptörvények megalkotása), azonban az új jogállami rend a népszámlálás idején végleges formáját még nem nyerte el. A közhangulat kedvezőtlen kritikája miatt például az Állami Népesség-nyilvántartási Hivatal nem nyomtatta rá a kérdőívekre a személyi adatokat, és csak a számlálóbiztosok számára készítette el a cím- és névjegyzéket. Egy évtizede - a politikai változások és a felszínre került társadalmi feszültségek következtében - különösen fontos volt a propagandatevékenység tervezése, az adatszolgáltatási készség kedvező befolyásolása.

r. a.

(Következő számunkban folytatjuk)

3