Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-02-25 / 4. szám

■ v.-. ..... ív.-... . .•••:• f* 2000. február 25. ß Elfogadták a költségvetést (Folytatás az 5. oldalról) Kiss Sándor módosító javaslatait Hock Zoltán alpol­gármester nem nevezte jobbító szándékúnak, az azonban kétségtelen, - vélte, hogy az alpolgármes­ter asszony ismertségén sokat javított. A további ja­vaslatok pedig kisstílűségre vallanak. A városvezetés Újpest fejlesztése érdekében már eddig is sokat tett, a szakbizottságok is folyamatosan tárgyalnak az el­képzelésekről. Előterjesztőként nem támogatta a Kiss Sándor frakcióvezető által benyújtottakat. A szavazás során először a módosító javasla­tokról döntöttek. Ennek alapján Szálkái István képviselő javaslatát 9 igen, 21 nem szavazattal elvetették. Kiss Sándor módosító indítványát 9 igen, 21 nem szavazattal utasította el a testület. Az előterjesztő által benyújtott határozati javas­latról a testület 21 igennel, ellenszavazat nélkül és 9 tartózkodással döntött, megalkotva ezzel a 2000. évi költségvetési rendeletet. Hock Zoltán alpolgármester a költségvetési rendelethez kapcsolódva terjesztette elő törvény általi kötelezettségként a polgármester alapillet­ményét, amely a mindenkori miniszteri alapillet­mény 90 százaléka, Újpest polgármestere ese­tében ez az összeg 2000. január elsejétől 247 016 forint havonta. A jelenlévők az előterjesztést 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 8 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el. A türelmi zónáról Ezt követően ismét dr. Derce Tamás elnökölt. Az egyebek napirend keretében dr. Derce Tamás polgármester a türelmi zónák kijelölésével kap­csolatos állásfoglalást kért a képviselőktől. A pol­gármester tájékoztatta a jelenlévőket, hogy levelet írt dr. Borsány Györgynek, a fővárosi közgyűlés koordinációs egyeztető ideiglenes bizottsága el­nökének, amelyben tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a türelmi zóna kijelölésénél Újpest neve egy­általán szóba kerüljön. Bár valamennyi frakció egyetértett azzal, hogy ne legyen türelmi zóna Új­pesten, a téma csaknem két órán át tartó vitát hozott. Boruzs András úgy vélte: az SZDSZ tilta­kozik a fővárosi önkormányzat eme megoldása el­len, ám a főváros is kényszerpályán van, hiszen egy kormányszintű döntés- a korábban elfogadott maffiaellenes törvény kötelezi erre az önkormány­zatot. S hiába kezdeményezték a New-York-i egyezmény módosítását, nem történt semmi. Kiss Sándor, az MSZP frakció nevében utasítot­ta el a türelmi zóna újpesti kijelölését. Elmondta, áttanulmányozták milyen törvényi feltételeknek kell “megfelelni". Többek között 1 négyzetkilométeren belül meghatározott számú utcalánynak „keH" tevé­kenykednie és területi koncentrálásra alkalmas te­rülettel kell rendelkezni - ez Újpesten nincs meg. A prostitúcióval összefüggő szabálysértések száma nem éri el az 50-et, javul a közbiztonság is. A la­kosság is határozottan elutasítja a javaslatot. Hock Zoltán, az MDF frakcióvezetőjeként úgy foglalt állást, ebben a témában sem jó, ha a vá­gyainkat a realitásokkal keverjük. Hiszen a főváros fogja kijelölni a türelmi zónákat. Javasol­ta, a testület amellett, hogy fejezze ki a megírtak alátámasztására a levél tartalmával való egye­tértést, szólítsa fel az SZDSZ és az MSZP frak­cióvezetőjét, hogy a fővárosban frakcióik képvi­seljék Újpest érdekeit, s Vajda Pál főpolgármes­ter-helyettes is “lobbizhatna” ennek érdekében. 6 wmmmmmmmmmmmmmmmmmm Buzna Ferenc úgy vélte, a fővárosi önkormány­zat ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy nem is­meri az RRT-t és az ÁRT-t, hibát, hibára halmoz. Korondy Marica alpolgármester, az FKGP frak­cióvezetője arra mutatott rá: kételkedik abban, hogy a türelmi zónát Újpesten várnák a családok, az anyák, az egyházak, ellenzi frakciója is. Opavszky Szilárd, a MIÉP nevében arról szólt: pártja minden fórumon megtárgyalta a kérdést, és til­takozik a prostitúció zárt, vagy nyílt terjesztése ellen. Boruzs András újból szót kérve azt hangsú­lyozta: a maffia ellenes törvényt a polgári kor­mány szavazta meg, de tény, hogy a kommunis­ta időkben pedig álszent módon eltűrték a pros­titúciót. Napjainkban rendezett formák közé kell terelni, ez az újpestiek érdeke is, amellett, hogy nem akarjuk, hogy itt legyen. Dr. Derce Tamás polgármester elmondta: két ponton kellene felmondani a New York-i egyez­ményt (amelynek a többi pontja azonban lénye­ges), mert ellentétben áll más törvénnyel. Kerekes Zoltán a Munkáspárt támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Kiss Sándor pedig arról szólt: az MSZP frakció már eddig is több lé­pést tett a kérdés megoldására. Azzal érvelt, mint már említette Újpesten egyik feltétel sem adott. Nagy István alpolgármester a Fidesz frakció vezetőjeként sem támogatta a türelmi zóna új­pesti megjelenését. Simonfi Sándor egyéni képviselőként arról szólt: mivel az egyik kijelölt terület az ő képviselői válasz­tókerületében van, ahol most csend, béke és nyu­galom van (Megyeren - Székesdűlőn) ahol tisztes­séges polgárok élnek, akik szeretnék a bűnözés minden fajtáját távol tartani, attól távol maradni. Amennyiben a főváros mégis megszavazza a türel­mi zónát erre a részre, akkor sokmilliós kártérítési igénnyel lép majd fel. Eddigi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a főváros a pénzre szokott érzé­kenyen reagálni. A képviselő úgy vélte: ebben szándékosságot vél felfedezni a főváros mostani tevékenységében, hiszen van már itt szennyvíz- tisztító, szemétégető, az utcalányok is menjenek a külső kerületekbe. A mostani indirekt üzenet is azt bizonyítja, hogy a főváros az újpestieket másodren­dű állampolgároknak tekinti. Amikor például a BKV járatokkal a főváros Budakeszit is dotálja, addig Új­pest Székesdűlőn lévő részére már nem megy ki a BKV járat, s ebben a főpolgármester - helyettes­nek, Vajda Pálnak nagy „érdemei" vannak. Kovács Sándor fővárosi küldötti minőségben elmondta: a kollégium megtárgyalta ezt a kér­dést az újpesti önkormányzat nevében kifejezte tiltakozását ugyanakkor, ha a főváros nem jelöl ki türelmi zónát, akkor az utcalányok bárhol te­vékenykedhetnek. Szálkái István elmondta: az ő választókörzetén is van türelmi zóna - javaslat. Mivel mi sem jelöltünk ki türelmi zónát, a döntés mások kezében van. Pél­daként említette a Szentendrén alkalmazót mód­szert, mely szerint a nem kívánt tevékenységeket RRT szintjén oldották meg, egy speciális övezet­ben. Ez megoldás lehetne Újpesten is - vélte. A képviselő javaslatát azonban elvetették. Hock Zoltán alpolgármester a korábban elmon­dottaknak megfelelően három pontos határozati ja­vaslat elfogadását javasolta: mely szerint a testület egyrészt támogatja a levélben foglaltakat azzal, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy Újpest terüle­tén türelmi zóna kerüljön kijelölésre. Másrészt fel­szólítja az SZDSZ és az MSZP frakcióját, hogy a fővárosi önkormányzat SZDSZ, illetve MSZP frakci­ónál járjanak el annak érdekében, hogy ezen, Új­pest számára rendkívül mértékben hátrányos, ká­ros, elhibázott döntés semmiképpen ne kapjon többséget a fővárosi közgyűlésben. Harmadrészt pedig felszólítják Vajda Pál főpolgármester-helyet­test, hogy járjon el annak érdekében, hogy türelmi zóna ne kerüljön Újpest területén kijelölésre. Az előterjesztő alapjavaslatként elfogadta az indít­ványt, majd a testület 26 igen, 1 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal fogadta el az előterjesztést. Közös összefogással Korondy Marica alpolgármester a Romániából ki­induló és a Tiszát érintő ciánszennyeződés során tett határozati javaslatot, a közös összefogásra szó­lítva, amelyet a testületi 6 igen, 4 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal - az alábbiak szerint - elfogadott. Az Újpesti Önkormányzat mélységes fájdalmá­nak és megdöbbenésének ad hangot a Szamost és a Tiszát ért környezeti katasztrófa miatt. Az Ön- kormányzat tudatában van annak, hogy ezen ter­mészeti katasztrófa a Magyar Nemzet legnagyobb ilyen jellegű tragédiája s olymérvű, amely hosszú évtizedekre s néhány vonatkozásban örökre meg­változtatja a Tisza és az abba torkoló számos más vízfolyás, patak, folyó ökológiáját. Az Önkormány­zat minden lehetséges módon támogatni kívánja a Kormány ezen tragédia felszámolása érdekében tett mindennemű lépését, s egyúttal felhívással fordul más magyar önkormányzatokhoz, hogy mű­ködjenek együtt a Kormánnyal a katasztrófa kö­vetkezményeinek elhárításában. Az Önkormányzat egyúttal felkéri a Magyar Kor­mányt, hogy a maga eszközrendszerével nemzet­közi szervezetek közreműködését kérve hasson oda, hogy soha többet ilyen jellegű tragédia az or­szágot ne érje. Hasson oda, hogy a katasztrófáért felelős személyek, szervezetek az arányosság elvé­nek megfelelően oly mértékű nemzetközi megítélés alá essenek, hogy soha többet ne tudjanak hasonló bűncselekményt elkövetni. Hasson oda, hogy min­den vétkes személy és szervezet függetlenül státu­szától, függetlenül szervezeti minőségétől megfele­lő büntetésben részesüljön. Az Újpesti Önkormány­zat nem lát különbséget a háborús bűncselekmé­nyek elkövetőinek nemzetközi megítélése és egy olyan bűncselekmény között, amely ugyancsak nemzetközi kihatással van, Magyarország és más országok biztonságát és élet lehetőségét súlyos mértékben veszélyezteti. A Kormánynak e tekintet­ben nemcsak joga hanem kötelessége is eljárni. Az Önkormányzat mélységesen elítéli azokat a magyar politikai erőket, akik a katasztrófa nap­jaiban nem a nemzeti összefogást sürgetik, nem a következmények minél gyorsabb és hatéko­nyabb felszámolása irányában lépnek, hanem ezen tragikus napokat saját politikai céljaik el­érése érdekében sárdobálásra használják fel. A képviselők ezt követően Nagy István alpol­gármester határozati javaslatát, hogy a Munká­sotthon utcai bölcsőde módszertani központként folytassa tevékenységét, 29 igennel fogadták el. Kiss Sándor végezetül kérdést intézett a pol­gármesterhez arról: milyen közvélemény kutatás folyik az önkormányzat nevében, a fővárostól való leszakadást firtatva? Dr. Derce Tamás pol­gármester elmondta: sem ilyen, sem más közvé­lemény kutatásra nem adott megbízást. Bangha Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom