Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-12-20 / 25. szám
* A magyar kataszlrófakulyások a törökországi földrengés után váltak világhírűvé. Ma az országban már több csoportjuk is tevékenykedik. A budapestiek között teljesít szolgálatot egy hatat káposztás- ri lány, Látrányi Orsolya. Őt, valamint Bor- ■ István csoportvezetőt és Debreceni Andrást a mentőkutyások mindennapjairól kérdeztem.-• Mióta létezik kalasztrófakutyás szolgálat hazánkban? Borbély István: A Magyar Katasztrófakutyás Egyesület 1993-ban alakult meg Miskolcon, és 2 év múlva alapítottuk meg a budapesti csoportot, amely jelenleg közel 20 fős. 16-an dolgozunk kutyákkal, és vannak olyan tagjaink, akik hivatásos mentők, tűzoltók. Műszaki mentéssel foglalkoznak, és ők segítenek nekünk a kiképzésben. Látrányi Orsolya, a csoport egyik tagja, kutyáival: Dömperrel, a boxerrel és Fügével, a cocker spániellel Káposztásmegyeren él. Hogyan lett katasztrófakutyás? Látrányi Orsolya: Kiskorom óta „kutyázom", és amikor hozzám került Füge, a cocker spániel, fantáziát láttam benne, hogy komolyabban kéne foglalkozni vele. A tévében láttam a mentőkutyásokat, felhívtam a csoport akkori vezetőjét, és Füge 4 hónapos kora óta oda járunk kiképzésre. Dömper még fiatal, vele nemrég kezdtem el dolgozni. • Nem hátrány az, hogy Füge kis méretű kutya? Nem, sőt még előny is, ha szűk helyekre kell bemennie. Egyébként ugyanolyan mozgékony és kitartó, mint bármelyik nagyobb testű társa. • Milyen fajta kutya lehet mentőkutya? Mit kell tudnia? Borbély István: Gyakorlatilag ez a tevékenység nem fajtafüggő, inkább a kutya egyéniségét megvizsgálva lehet eldönteni, hogy alkalmas-e erre a feladatra. Könnyen szocializálhatónak, békésnek, emberszeretőnek kell lennie. Szeressen apportírozni, játszani, ugyanis éppen a játékosságát használjuk ki, építjük bele a kiképzésbe. Előbb egy számára látható, később egy elrejtőzött személyt kell megkeresLátrányi Orsolya és Füge, a cocker spániel nie, akitől kedvenc játékát, esetleg jutalomfalatot is kap a kutya. • Honnan tudja a kutya, hogy kit kell megkeresnie egy olyan helyen, ahol többen is tartózkodnak?- Úgy képezzük ki őket, hogy akkor jelezzenek „személyt" ugatással, ha azt valamilyen nem természetes testtartásban - mondjuk állva vagy járva - találják, hiszen nem ez jellemző egy sérült emberre. • Halott ember keresésére külön ki kell képezni az ebeket?- Igen, erre külön lapunk rém meg kell tanítani őket. Az élettelen személyt is ugyanúgy megtalálják, csak másképpen jelzik. A rendőrségtől nagy segítséget kaptunk az ilyen kiképzéshez - szagmintákat és egyéb eszközöket. A gazdának kell eldöntenie, hogy mire tanítja meg a kutyáját. Természetesen mindenki arra törekszik, hogy a mentés minél több „ágazatára" kiképezze kedvencét, de ez rengeteg időbe kerül. Igyekszünk kijárni friss épületbontásokra (legutóbb például a Ganz gyárhoz), hogy egyrészt a kutyák szokják a robbantást, másrészt ott ki tudunk alakítani a kutyák számára új szituációkat, helyzeteket. • Mennyi elfoglaltsággal jár a kutyák edzése? Debreceni András: Heti 2-3 alkalom mindenképpen szükséges. Egy-egy foglalkozás 3 óra, amiben benne van a romon való gyakorlás, a fegyelmezés. Ez csak a minimum, emellett mindenki kijár még gyakorolni, amennyit csak tud, mert erre a kutyának nagy szüksége van. • A mentőkulyások is teljesítenek szolgálatot? Látrányi Orsolya: Igen, 24 órás szolgálatot teljesítünk. Bármelyik percben jöhet egy telefon, és akkor pakolni kell és menni. Hál' Istennek, nem túl gyakran van ilyen. • Elmondanának néhány ilyen esetet? Debreceni András: Egyszer Káposztásmegyeren eltűnt egy kisgyerek. Akkor a budapesti csoportból sokan jöttek, és keresték a Farkas-erdőben, de végül nem ott, hanem a Pólus Center mögött találták meg. Látrányi Orsolya: Én vidéken jártam már többször. Egyszer egy idős bácsit kerestünk, de nem jártunk eredménnyel, mert 8 kilométerrel távolabb volt, mint ahol eltűnni vélték. Aztán Sóskúton egy lányt kerestünk, aki a vizsgáitól megijedt, és elszökött otthonról. Öt sikerült épségben megtalálni. • Hogyan válhat valaki mentőkulyássá? Mit kell tennie? Borbély András: Először is szerezzen egy kutyát, hiszen nálunk mindenki a saját kutyájával dolgozik. Tudni kell, hogy ezt egy átlagos, fix munkaidős foglalkozás mellett nem lehet végezni, niszen Csoportkép: gyakorlat közben. A felvételeket az interjúalanyok bocsátották idelkezésére. elég sok elfoglaltsággal jár. 16 év az alsó korhatár, amikor valaki eljöhet hozzánk, ekkor még szülői engedéllyel, hiszen a kiképzés és a munka sem veszélytelen. • Hobbiból, nem pénzért végzik ezt a tevékenységet. Miből tudják így fenntartani az egyesületet, hiszen különleges eszközökre, gépkocsikra is szükségük van.- Mindenkinek van valami hobbija: van, aki focizni, van, aki golfozni jár. Ezek sem olcsó hobbik. Mi ezt csináljuk, erre költünk. Magunk álljuk a költségeket, de természetesen megpróbálunk támogatókat is találni. Ez sajnos nem túl gyakran sikerül. Van, aki kevéske pénzzel, van, aki felszereléssel támogat, mint például a tűzoltóság. Létrehoztuk a Magyar Katasztrófakutyákért Alapítványt (számlaszáma: Budapest Bank 10102093-38383600-00000001) azért, hogy jogtiszta környezetbe csalogathassuk a támogatók pénzét. Az országban van 40 mentőkutyás. Ha nem fogjuk össze ezt a dolgot, akkor nem lesznek komoly támogatóink. • Mi a szép ebben a munkában? Látrányi Orsolya: Az emberélet megmentése. Meg az, amikor az ember és a kutya együtt dolgoPrófusz József Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás IV. ÁLLATORVOSI HIVATAL ÉS RENDELŐ 1041 Bp., Templom u. 5. Rendelési idő: 10.00- 12.00 óráig 17.00-18.00 óráig 10.00- 12.00 óráig 17.00-18.00 óráig 10.00- 12.00 óráig 17.00-18.00 óráig 10.00- 12.00 óráig 17.00—18.00 óráig Hétfő Kedd Szerda
