Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-12-20 / 25. szám
'^ÁikSTÍ/l 2000. december 20. ÚJPEST Hangverseny a polgármester emlékére Felcsendülnek Ugró Gyula nótái “Ami az igaz hívőnek a mindennapi imádság, az a magyar léleknek a magyar dal, a magyar nóta, mert a magyar népdal és a magyar nóta szívet, lelket nemesítő dallama visszavezet minket áhitatteljes érzéssel a régi, a szebb, dicsőbb magyar életbe, apáink, őseink nemes lelkivilágába” - e sorokat Dr.Ugró Gyula, Újpest első polgármestere vetette papírra, és A magyar népdal és nóta fejlődése című tanulmány részleteként, maga olvasta fel 1940. december 15-én, az Arany János Társaság Nagykőrösön megtartott irodalmi ülésén. Az utókor túlságosan keveset tud az egykori városvezető zenetörténeti írásairól és saját nótaszerzeményeiről, hiszen Ugró Gyula elsősorban politikusként, majd Újpest monográfusaként vált ismertté. László Mária - akivel az alábbi interjú készült - lelkes kutató- és szervezőmunkájának köszönhetően, a városrész a közeljövőben nótaesttel tiszteleg jeles szerzője emléke előtt. 1-SŐ FÜZET: A bíró úr. A körösi nagy piacon. Bort töltsétek. Álmaimban csókoltalak. Bojtárlegény búja. Csóktenger. Fecske madár messze elszáll. Hallod-e? Három lányka. Holdas estén. Magyar vér. Pihen csendben. Rámíogták. Repülj édes. Rozmaringo8. Zúg a zápor. *•------------------3-IK FÜZET: A magyar nóta. Mikor engem átöleltél. Nem sújt engem, ölelj meg. Miért száll a gólyamadar ? Ahol az a rácsos ablak. Eszterág csutora. Aludjál. Elmegyek én a falunkból. Ablakodban minden reggel. Megérett a ropogós. Hej korcsmáim Egy kis rigó. Zord viharban. Evek mennek, napok szállnak. Ugró Gyula egykori nótagyűjteményének címlapja, a szerző dedikálásával 2-1K FÜZET: \ A.magyar dal. A nagy utcán. Bevonul-1 tam. Amikor az első csókom. Cifra subám. { Egy meg kettő. Én az éjjel. Ez a világ. • Galagonya. Ha a cigány. Honszeretet. V Ha a tenger. Hej, de sokszor. Isten tudja. I Keresem a magyar lelket. Kis madár. + Kukoricafosztá8. Mint a felhő. Szállj,! szállj gyorsan. Szomorúan búg a gerle, t Utcasarkon. Tisza, Rima és a Maros, j Ütött kopott öreg hangszer. A szerző sajátja _ . , Karácsony közeledtével... Az adventi várakozás, a karácsonyi ünnepkör heteiben számos hangversenyt, egyházi és civil megemlékezést rendeztek, rendeznek Újpesten. Alábbi hírcsokrunkat a lapzárta alatt szerkesztőségünkbe érkezett meghívók alapján állítottuk össze. Minden invitálásnak - sajnos - nem tehettünk eleget, de szívesen adunk hírt arról, hogy városrészünkben gyerekek és felnőttek, diákok, pedagógusok, zenerajongók, illetve hívő emberek hogyan ünnepelték a millenniumi esztendő karácsonyát. A Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola december 14-én rendezett hangversenyt a Szent István téri római katolikus templomban. Adventi szentmisére, majd ünnepségre várta az érdeklődő újpestieket a Német Kisebbségi Önkormányzat, székhelyén: a Nyár utca 40-42. alatt december 16-án. A szentmisét Urbán Gábor plébános úr cereblálta, az ünnepségen a Soroksári Férfi Népdalkor működött közre. Egy nappal később a Szentháromság templomban került sor a Káposztásmegyeri Zenei Esték karácsonyi hangversenyére. Bach, Gluck, Jomelli és Vivaldi klasszikus és barokk vonószenekari műveit a SOTE kamarazenekar- Tarkó Magdolna énekesnő közreműködésével- szólaltatta meg. Vezényelt Tardy László. December 19-én délután az Ady Endre Művelődési Központban tartotta karácsonyi ünnepségét a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének Újpesti Szövetsége. Lapunk nyomdai megjelenésének napján, december 20-án 18 órakor rendezi karácsonyi koncertjét a Bőrfestő Utcai Általános Iskola. A hangversenyen közreműködnek az iskola tanulói, tanárai, valamint a „Bőrfestő” focicsapata. Betlehemi láng Mi Betlehemtől számítjuk a kétezret. És ezért várjuk minden évben a Betlehemi lángot. De idén problémák merültek fel: sokan szerettünk volna elzarándokolni Betlehembe, ahonnan számítjuk az időt. Most a hírek annyira kellemetlenek, már nem is mertük remélni, hogy valaki elhozza a betlehemi lángot, mert még lelövik. De a végső szót mindig Odafent mondják ki! így most is megvan a megoldás. Levél érkezett: Mégis hozzák a lángot: menni kell érte. Cserkészeink most is elhozzák az éjféli misére, ahol felhangzik most is az angyalok éneke: Dicsőség a magasságban Istennek, - és Békesség a földön a Jóakaratú embereknek! A többi már a mi feladatunk: Megadjuk-e a kétezer éves Urunknak a dicsőséget, és a negyven évi pusztai vándorlásunk után van-e még bennünk Jóakarat, hogy megérzik bennünk is a szeretetet. Tudunk-e bocsánatot kérni, mint a Pápa, és készek vagyunk-e igaz szerető szívvel csak előre nézni, megtartva a sok jót, - mert nekünk: Múltunk a reményünk, és életünk Krisztus! Idén is úgy kezdjük az éjféli misét, mint szoktuk: Betlehemi lánggal. Mindenkit nagy szeretettel várunk: a Megyeri - Szalézi - Plébánia Templomba. P. Tarjányi Ferenc plébános és az Öregcserkészek • Hogyan került napvilágra az egykori polgár- mester kottahagyatéka ?- Három évvel ezelőtt találkoztam először az Ugró Gyula nóták egykori szövegírójának özvegyével, Nagy D.Ferencnével. Nagy D.Ferenc hajdan az újpesti és rákospalotai társadalmi élet szervezője volt, a helyi lapok népszerű újságírója, aki a Fráter Lóránd Társaság tagjaként számos nóta szövegét szerezte. Felesége, Pörgős Gizella - nótaénekesként őt is sokan jól ismerik -, ma már visszavonultan él. Mivel magam is közel állok a nóta műfajához: a szegedi Nótás Újság tudósítójaként szinte minden jelentős rendezvényen ott vagyok és szövegírással is foglalkozom, Giziké megmutatta nekem férje hátrahagyott munkáit. A kották, kiadványok, szórólapok és plakátok között bukkantam rá a szerzőtárs, Ugró Gyula nótáira. • Az elmúlt időszakban történt valami a hagyatékkal?-Alaposabb vizsgálódás után megtudtam, hogy a maga nemében különleges gyűjteményről van szó, hiszen a kottafüzetek eddig ismeretlen oldaláról mutatják be a közvélemény előtt az egykori polgármestert. Felvettem a kapcsolatot az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény munkatársaival, így az anyag döntő többsége a közelmúltban a városrész tulajdonába került, hozzáférhető és az érdeklődők által elolvasható. Adokumentumok átvételében, az ügyintézésben - az ügy felkarolásával - jelentős segítséget nyújtott Monori József né képviselőasszony. • Miért határozta el, hogy “felélesztve” Ugró Gyula nótáit hangversenyt szervez a megtalált gyűjtemény anyaga alapján?- Úgy gondolom, hogy sokan vagyunk még, akik e műfajt a szívünkbe zártuk és büszkék lehetnénk arra, hogy első polgármesterünk számos gyönyörű dalt hagyott az utókorra. Ezekből a dalokból kívánunk ünnepi bemutatót tartani, mert úgy érezzük, hogy Ugró Gyula munkásságát nem szabad a feledés homályában hagynunk. A hangverseny ajándékműsorként csendülne fel a városrész idősebb korosztálya, a nyugdíjasok számára. A nótaest fővédnökének sikerült megnyernünk Hock Zoltán kulturális alpolgármestert, aki támogatásáról biztosított; a színvonalas előadás érdekében azonban őszinte szívvel fordulunk minden olyan jó érzésű, és Újpestet otthonának valló emberhez, itt tevékenykedő céghez, vállalkozóhoz, hogy anyagilag vagy más eszközökkel támogassák kezdeményezésünket. A hangverseny szervezése, egyeztetése már megkezdődött, hiszen neves fellépő művészek felvonultatásával, cigányzenekari kísérettel és méltó díszletezéssel kívánunk rangot adni e kulturális eseménynek. A nótahangverseny sikerével szeretnénk bebizonyítani, hogy a közönségben megvan az igény a nívós magyar nóták élő előadására, és a későbbiekben beindítható egy hangversenysorozat. Anyag van bőven, hiszen Újpesten él Jolsvay Vilmos, az elmúlt évtizedek népszerű nótaszerzője, de ugyancsak e városban írta dalait Alpár Géza és Egerszegi Géza is. • Mit gondol, a magyar nóta miért tartozik még mindig a legnépszerűbb műfajok közé?- Sokan és sokszor kívánták már elhallgattatni, eltemetni a magyar nótát, de bárki bármit is gondol, ez a műfaj nyelvünk egyik őrzője. Magam, aki verseket is írok, úgy vélem, a verset át kell ültetni dalra, mert a vers elveszhet a dal azonban megmarad. R.A. H 7
