Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-12-08 / 24. szám
2000. december 8. Az utolsó előtti pillanat Aki nem tudná, annak elmondjuk: az UTE a világ egyik legeredményesebb sportegyesülete! S most ez a klub, Szabó Bence szavaival élve „az utolsó előtti pillanat után van"! A Belügyminisztérium - más minisztériumokkal ellentétben - megvonta a lila-fehérektől a direkt támogatást, az egyesületnek pedig az Ifjúsági és Sportminisztériummal mindeddig nem sikerült megkötni az általa használt létesítményekre vonatkozó megállapodást. A világhírű klub végzetesnek tűnő mélyrepülését híyen fejezi ki egy statisztikai adat: 1992-ben Barcelonában 40, 1996-ban Atlantában 17, idén Sydneyben pedig mindössze 6 olimpiai pontot tudtak csak szerezni az újpesti sportolók. S ezek tükrében még rágondolni is rossz, hogy mit várhatunk el városunk élsportolóitól négy év múlva Athénban. Állami támogatás nélkül - ez biztos! - semmit! Mindez az UTE legutóbbi elnökségi ülésén hangzott el, ahová meghívták az ISM helyettes államtitkárát, Dénes Ferencet is. Az elnökségi ülés résztvevői, a szakosztályvezetők elsősorban a korszerű sportolási feltételeket kérték számon a sportminisztérium képviselőjétől. Elkeseredés- és panaszáradat hullott a helyettes államtitkárra, aki a létesítményi vészhelyzetben részben a BM-re hárította a felelősséget, s azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy az ISM is csak a meglévő lehetőségein belül tud segítséget nyújtani. Annyit azonban megígért, hogy segíteni fognak az uszodai tartozások ügyében, és kötelezik a szakszövetségeket, hogy az olimpikonoknak fokozottabb segítséget nyújtsanak az athéni olimpiára való zavartalan felkészüléshez. Lányi Zsolt, a klub elnöke osztotta a véleményeket és az ország sportszerető szponzorait szólította fel, buzdította nagyobb sportszeretetre, hiszen mint mondotta, az UTE-nak nem csak Újpesten, hanem az egész országban vannak hívei. ígéretet tett, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyesület segítségével az újpesti fiatalság ne a kábítószerek, hanem a sportszerek felé vehesse a jövőben az irányt. V. K. üiPEsr Ejféli sportbajnokság 11. Újpesti Sirály Kupa 2000. november 25-én a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban. Eredmények Pingpong csapatversenyben: I. hely: Óbuda; II. hely: Újpest, Hl. hely: Szarvas. Teremfoci csapatversenyben: I. hely: Salgótaiján; fi. hely: Újpest; 111. hely: Óbuda. Pingpong egyéni verseny fiú: 1. hely: Lisznyai Attila - Szarvas; II. hely: Olasz László «* Óbuda; 111. hely: Pálos Péter - Óbuda. Pingpong egyént verseny lány: I. hely: Kiss Melinda- Újpest; H. hely: Kapin Ágnes - Újpest; III. hely: Litkci Andrea - Újpest. Köszönik Az Újpesti Torna Utánpótlásának Fellendítéséért Alapítvány tájékoztatja mindazokat, akik az 1999. évi személyi jövedelemadójuk egy százalékát (1081 775 forintot) az alapítvány javára felajánlották, hogy az összeget elsősorban az újpesti gyermekek rendszeres sportolására fordították. A pénzből sporteszközöket, sportszereket vásároltak, és nyári napközis tábort szerveztek. A jövőben is számítunk támogatóink segítségére. Az alapítvány Ad honorem Újpest A sport újpesti nagykövete A moziteremben pereg a film, Szabó István családtörténete: A napfény íze. Egy snittel magunk is az 1936-os berlini olimpia részesei leszünk, előttünk a korabeli magyar csapat fekete-fehérben. Petchauer Attila, Csik Ferenc és az úszó lányok. - Ott vagy anya! - hallatszik a nézőtéren és máris jön rá az izgatott válasz: - Igen, látom! A vetítés nem áll le, de ez a néhány filmkocka számunkra egy valódi történetet idéz. A korabeli felvételről mosolygó úszónő: a 18 éves Bíró Ágnes. Élete legnagyobb élménye volt a berlini olimpia, ahol társaival negyedik helyezést ért el a 4x100 méteres gyorsváltóban. A négy diáklány: Ács Ica, Bíró Agnes, Harsányi Vera és Lenkey Magda 4 perc 48 másodperc alatt úszta le a távot. Stieber Lotti szakvezető kimondhatatlanul boldog volt. Ági kát - közel nyolcvan évvel ezelőtt - édesapja vitte le a „Fauszodába". (A Fauszodát akkoriban mindenki ismerte Újpesten. Az ember lesétált az Árpád úton egészen a Dunáig, ahol a folyó egy kis részét deszkakerítéssel elrekesz- tették. A palánkon belül szabadon úszkálhatott a város sportszerető közönsége.) Itt indult tehát a későbbi olimpikon pályafutása, ám a kezdet kezdetén még maga Csukor Laci bácsi sem hitt a törékeny kislány tehetségében: - Sohasem fog megtanulni úszni, mondta kedvvesztetten. ICsukor Laci bácsi a Fauszodától elválaszthatatlan fogalom volt). Bíró doktor úr azonban nem hiába volt az Újpesti Evezős Egylet vezetője: úgy bedobta kisleányát a Duna habjai közé, hogy annak egy csapásra megjött a kedve az úszáshoz. Sokáig abba sem akarta hagyni a versenyzést! Az Újpesti Torna Egyletben Kárpáti Nándor keze alatt edzett hetente háromszor(l). Reggelente muszáj volt iskolába menni, úszni csak a tanítás után volt szabad. „Kicsi Ági sokat fejlődött" - szólt egy napon Kárpáti mester, és tanítványa hamarosan országos ifjúsági bajnok lelt. Eredményével bekerült a felnőtt válogatottba, ám a helyzet változott valamicskét. Agnes ettől kezdve a Kanizsai Dorottya Leány- gimnáziumból villamosozott a délutáni edzésekre. Maga váltotta meg a jegyét, maga vásárolta a fürdőruháját, akkoriban a szponzor még ismeretlen fogalom volt. Az úszás mellett még jutott idő az evezésre is, hisz ezt diktálta a családi tradíció. Úszott, tanult és ha eljött a báli szezon, ott volt a nyitótáncosok között. Érettségi után hivatásául választotta a sportot. Felvételt nyert a Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakára, és tanulmányai közben még tellett erejéből a főiskolai bajnokság megnyerésére. A következő olimpiát elsodorta a második világháború. Közben újabb sportoló került a családba. Sólyom Lászlót, a kiváló ifjú vízipólóst Szekszárdról hívta Újpestre a vizilab- da-szakosztály. Ugyanaz az egyesület, ugyanaz az uszoda, ugyanaz a medence: kettejük találkozása elkerülhetetlen volt. Az ismeretségből szerelem, majd házasság lett. Ágnes hűséges maradt szülővárosához. Összetartó családi légkörben nevelte fel gyermekeit és ma is kint van minden meccsen, ha az unokái játszanak. Egyikük kézilabdás, a másik focizik. De akad a családban birkózóbajnok is. Diákjai, akiknek a Pozsonyi úti, majd az Április 4-e téri (Tanoda téri) iskolákban évtizedeken keresztül torna órákat tartott, talán nem is tudták, hogy ki is valójában „az ő" Ági nénijük. Az iskolától régen elköszönt már, de a tanításról nem engedik lemondani. A Halassy Olivér Sportközpontban minden hétfő és csütörtök délután megjelenik, hogy megtartsa edzéseit a kondíciójukat tartani kívánó hölgyeknek, és a legkisebb korosztálynak. - Ha majd elfáradok, abbahagyom! - mondja mosolyogva, de ennek jeleiről egyetlen tanítványa sem tud beszámolni. A sport meghatalmazott nagykövete úszni már nem jár, a kocsiját is eladta két esztendeje, de gyalogolni ma is szeret. Úgy véli, az öregedés legfőbb ellenszere a romi, a keresztrejtvény és az olvasás. A jó kondíció érdekében - biztos, ami biztos - minden reggel tornával kezdi a napot. A moziteremben csak Ági néni és a lánya tudta, hogy A napfény íze című filmben egy pillanatra feltűnt az egykori újpesti olimpikon. Sólyom Lászlóné Bíró Ágnes december 2S-di- kán lesz 83 éves. Rojkó A. 11
