Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-11-23 / 23. szám

A Fiumei úti temetőben Felavatták Erkel Gyula síremlékét A Fiumei úti temető 29-es parcellájában - édes­apja Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtőjének sírjától néhány méterre - nyug­szik Erkel Gyula zeneszerző, tanár, aki 1891- ben alapította Újpest első zenekonzervatóriu­mát, a jelenleg is nevét viselő Újpesti Erkel Gyu­la Zeneiskolát. Az Erkel Ferenc Társaság és Új­pest Önkormányzata síremléket állított a jeles muzsikusnak, amelyet november 4-én, délelőtt avattak fel nagyon nagy számú emlékező és ze­nerajongó gyűrűjében. Bónis Ferenc, az Erkel Ferenc Társaság elnöke az Erkel család zenei te­vékenységét méltatta, Kar­sai Orsolya, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériu­mának helyettes államtikára az Erkel Ferenc Társaság hagyományőrző szerepét méltatta. Hock Zoltán, Újpest alpol­gármestere avatóbeszédé­ben többek között arról szólt: Újpestnek, az újpesti­eknek többet jelent Erkel Gyula személye, tevékeny­sége, mint az ország más pontjain élőknek, ezért is jöttek el sokan a tiszteleta­dásra, a síremlék felavatá­sára. Az alpolgármester utalt arra: Újpest megalaku­lása után 100 esztendővel már városi rangot kapott, és a 109 évvel ezelőtt alapított Az újpesti zenede megalapítója Az egyházi artyakönyvek szerint az ütopa, Edd Vilmos még Pozsonyban élt, zárdái zenemesier volt A dédapa: József, templomi orgonistaként ke­reste kenyerét. Ifjabb Erkel József, o nagyapó, mint kántor és templomifelfagy kezdte pályafutását, de már nem Pozsonyban, hanem Gyulán - ahogy akkor hívták, Békésgyulán, Az ifjú kántor - kérőbb a Wenckheim család uradalmi tisztje - korán még- házasodoft, felesége: Rurtkay Klóra Terézia, ugyancsak ikedvelte a,:ilégendálári p|p házasságukból 10 gyerek született, közöttük a má­sodik Ferenc, a magyar nemzeti opera megterem­tője, a Himnusz megzenésítője. Erkel Gyula - immár az ötödik zenészgeneráció tagjaként - 1842. július 4-ón, Budapesten látta meg a napvilágot. Erkel Ferenc elsőszüiöt! fia, aki édes­apja szülővárosáról topta ;keresztnevét, gyerekko­rától kezdve a zeneszerző munkatársaként dolgo­zott. Egészen kicsi volt még, amikor megkezdte ze­nei tanulmányait; a ;ááNÍ#|l»isl|öh édesapjo, míg az elméleti »argókban a korszak neves komponistá­ja. Mosonyi Mihály i/dt a mestere. Egy korabeli új­ságcikk tudósítása szerinte hatéves kisfiú egy alka­lommal - apja vezénylete mellett - a Nemzeti Szín­mór nem csupán a színház zenekaré iák tagja, ha­nem a Mátyás templom zenészei között is ott talál­juk. Kétesztendőnyi időre Erkel Gyufa azonban el­hagyta Pest-Budát, hogy előbb Nagybányán báró Apor Gergelynél, majd a Sopron melletti Nikicsen, Í rói Zichy Jenő családjánál vállaljon zenetanári al­lst, 1863-ban immár karmesterként dirigál a Nem- zetiben es a Magyar Királyi Operahazban egya­ránt. Nevéhez fűződik a legtöbb Offenbach-bemu­tató, később elsősorban az clasz. francia és a kön­nyebb német dalművek karmestere. Az Operából 1892/93-as évadban visszahívják, hogy helyette­sítse öccsét, Erkel Sándort. Karmesteri munkája mel- ' 69-tői a Fii Társaság választmányi tagja, 1878-tól pedig a Zeneakadémián tanít zon­gora, zeneszerzés, zeneelmélet, összhangzattan és énekgyakorlat szakokon. Bár zeneszerzői munkás­sága kevésbé ismert, mint édesapjáé, számos mővéjl hagyott az utókorra. Társszerzőként jegyezte Erkel Ferenc István király című operáját, ám apjavai el­lentétben, az általa kedvelt műfaj a kísérőzene volt. 1882-ber. Bajza József Ébresztő című költeményé­gos dalünnepély fődíját. Erkel Gyula nevéhez fűző­dik Vörösmarty Mihály: Csongor és Tüneteiének el­ső kísérőzenéje es ugyancsak o szerezte Madach :Í»re; Áygembér tragéwá/ánai: színpadi zenéjét, Ba- leftzenét irt Jósika Kalman: Vándor Pista kalandjai dmű darabjához Afák> állította Össze a zenéjét. Újpest szamára minden bizonnyal Erkel Gyu­la zenetanári tevékenysége a legfontosabb. személyiét önerőből. á||tagtliítófe nélkül vállalta a muzsika és hangszerek megis­mertetését a község fiataljaival, A konzervatóri­um élén az alapító-igazgató Erkel Gyula állt aki liösiiu ■ hónapok ; munkájáváI; elérte, j hogy az egyesület anyagiakban megerősödve képessé vált neves szakem bereket fizeíélért aito Imazni. Az első tantestületben a zongora tanára Longer Viktor országos ívre pedagógus és zenekóltó. valamint Schwartz Viktória újpesti születésű zon­goraművésznő voltak, a hegedűt Rózsa Márk oktatta. A gordonka tanára Rupnik Rezső, a Ma­konzervatóriumban jelenleg 22 tanszéken, 1100 gyermek ismerkedik a zenével, amely a maga sa­játos eszközeivel a humánum és a szeretet kitel­jesedését is szolgálja. S bár a növendékek már "kinőtték" az iskolát, számtalan helyen végzik a tanárok a zeneoktatást, itthon és külföldön egyre többet koncerteznek. Újpest az elmúlt évszázad­ban ellentmondásosan fejlődött, az 1 900-as évek elején, óriási iramú fejlődést követően, az ország harmadik legnagyobb ipari városa volt, majd a fejlődés 1 950-ben tört meg, lakói azóta a fővá­ros IV. kerületeként élik életüket. A városközponti bontásokat, lakásépítéseket követően nagyon so­kan kényszerűségből hagyták el Újpestet, többen - új beköltözőkként - időközben itt találtak ott­honra. Az elmúlt tíz esztendő során a városrész vezetői úgy vélték, hogy Újpest akkor lehet a je­lenben és a jövőben fejlett városrész és a fejlő­désben érdekelt, ha gyökereinket ápoljuk és pél­dát merítünk azon korábbi korok polgárainak életéből, akik egyfelől önzetlenül segítették a tele­pülés fejlődését, kórházat, vagy éppen zenekon­zervatóriumot alapítottak és tudásukkal gazdagí­tották a települést. A 2000-ik esztendőben is van­nak Újpestnek olyan polgárai, akik képesek al­kotni, megújulni, számukra is példa az elődök - így Erkel Gyula élete. Az avatóbeszédeket követően nagyon sokan he­lyezték el a síron az emlékezés virágait. A jelenlé­vők lerótták kegyeletüket a 190 évvel ezelőtt szüle­tett Erkel Ferenc és a 130 esztendeje meghalt Mo­sonyi Mihály sírjánál is.- bk ­2000. november 23. ÚJPEST gyár Királyi Operahaz hangversenymestere volt, az éneket Maleczky Vilmosáé, az opera vezető tagja, európai hírű koloratúrszoprán énekesnő, míg a cimbalmot Kun László, a Zeneakadémia nagynevű tanára tanította. Erkel Gyula, akinek nevét ma már a zeneisko­lán Mtohutcá iS; frzi városrészünkben, gyakran megfordult az újpesti kávéházakban, és soha nem mulasztotta el, hogy ne játsszon egy parti bi- liárdot. Ebben a sportágban ugyanis országos 1 bajnok volt. A zenede mellett ugyancsak az ő ne- I véhez fűződik az Újpesti Sakk Kör megalapítása 1908-ban vonult nyugalomba, e$ 67 éves korá­ban: 1909. március 22-én hunyt el Újpesten, j Gyermekei közül többen is zenei pályára léptek, j így Sándor karnagyként, Jenő zeneszerzőkön!. Sarolta zongoratanárnőként, Rózsa énekesnőként | vált ismerté. í r, o. Az avatóbeszéd után Hock Zoltán alpolgármester helyezte el Újpest koszorúját. (Fotó: Horváth Dávid )

Next

/
Oldalképek
Tartalom