Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-11-09 / 22. szám
ÚJPEST 2000. november 9, Ékszerdoboz a Duna mellett Bérlőre vár az újpesti indóház ; Az omnibusznak komoly versenytársa akadt Pesten, amikor 1866-ban megindult az első j lóvasút. Magyarország a hatodik állam, Pest a nyolcadik város volt Európában, ahol lóvasút i közlekedett ebben az időben. A nyitott, zárt, egyszintes és az emeletes kocsik egyaránt \ könnyedén gurultak a sima felületű síneken. Hová is vezethetett volna a Belvárosból e tíz és fél \ kilométer hosszú pálya, mint Újpestre?! Az utazó a mai Kálvin térrcű alig fél óra alatt érkezett \ az újpesti végállomáshoz, amelynek épületét a helyiek sokáig oroszlános háznak neveztek. lönös helyre érkezett, aki akkoriban a székesfővárosból idelátogatott. A végállomásként működő eklektikus épület ugyanis megtartotta korábbi szerepét, így a jó konyhájú étterem mellett továbbra is működött a biliárdterem és az emeleti bálterem. Ha ön, kedves olvasó, most valamiféle füstös restire gondol, akkor bizony alaposan téved. Az étterem kazettás mennyezete alatt atlaszok és kariatidák tartották a karzatot, a szomszédos helyiségben korinthoszi féloszlopok, az emeleten leányfejkonzolok jelezték a nemes ízlést és anyagokat. Intarziás parketta, márványburkolat és kovácsoltvas kandeláberek díszítették az indóház valamennyi szobáját. Véletlenek természetesen nincsenek: az első hazai vaspálya azért vezetett éppen Újpestre, mert a Pesti Közúti Vaspálya Társaság elnöke, gróf Károlyi Sándor, Újpest földesura volt, aki számos intézkedésével gyarapította a település vagyonát, hímevét és népszerűségét. Nevéhez fűződik többek között az újpesti Károlyi Kórház alapítása, valamint a Szent István téri katolikus templom építésének jelentős támogatása. Az első pesti lóvasút újpesti végállomása 2000. őszén. Az épület több mint egy évszázadon ke(Fotó: Zalka I.) resztül, hűségesen szolgálta az utasok kéAz épület ma már kívül esik a Városkapun: földrajzi fekvését illetően Angyalföldhöz tartozik, ám története elválaszthatatlan Újpest helytörténetétől. Hajdan vámpontként is szolgált a Pest és Újpest határán fekvő vendégfogadó, amelynek épületéről a 18. század derekától maradtak fenn adatok. Az egykori kocsmát Wagner János építész 1861-ben megvásárolta, majd saját tervei alapján lóvasúti indóházzá alakította. KüA káposztásmegyeri vízmű története (2. rész) A harmincas évek végére a gőzüzemű gépeket elektromos meghajtásra állították át. Az átalakítási munkálatok a régi gépek, kazánházak, széntárolók bontását, az új villamos gépek, szivattyúk elhelyezését, transzformátorállomások létesítését jelentette. A Főtelep a negyvenes évekre újra Európa legkorszerűbb vízmüve lett. Megépült a víztisztító üzem 1944-ben a visszavonuló német csapatok a Duna alatti alagutak felrobbantására készültek. A telep akkori vezetője: Lindenmayer Kálmán, az alagutak vízzel történő elárasztásával akadályozta meg a németek tervét. Viharos századunkban a háborúk, forradalmak idején a káposztásmegyeri vízmű folyamatosan üzemelt. Budapest lakói a legnehezebb napokban sem nélkülözték az ivóvizet. Az ötvenes években a lakosság számának növekedése és az ipar nagyszabású fejlesztése már időnként vízhiányokat okozott Budapest területén. A megoldást akkor egy Duna-vizet vegyi úton tisztító üzem létesítése jelentette. 1959 és 1967 között építették fel két ütemben a víztisztító művet a IV, Váci út 121. sz. alatt, szemben az I. sz. Átemelő teleppel. A felszíni vízmű termelőkapacitása 100 ezer köbméter volt naponta és csúcsfogyasztás idején biztosította a hiányzó vízmennyiséget. Az 1992 utáni időszak vízfogyasztásának csökkenése a Víztisztító Mű teljes bezárását vonta maga után. Ma már nincs szükség Duna-vizet tisztító üzemre. A természet által tisztított kútvíz tisztább, egészségesebb és olcsóbb. 1963 és ’65 között építették meg a Főtelep III. számú gépházát, majd 1973-ban elkészült a bal parti I. sz. Átemelő telep szomszédságában a IV. számú ún. Nagynyomású gépház. A főtelepen 1982-ben nyugdíjasotthont építettek. 1993-ban készült el a kiváló műszerekkel felszerelt laboratórium, ahol az év minden napján vízmintákat elemezve figyelik, tesztelik az ivóvíz minőségét. A budapesti ivóvíz minősége országos és nemzetközi összehasonlításban is kiváló, megfelel az Európai Unió előírásainak. Számítógépes vezérlés 1996-ra a vízmű üzembe helyezésének századik évfordulójára kívül és belül teljesen megújult a főtelepi I. és II. gépház, amelynek látványa, méretei, kialakítása ma is csodálattal tölti el a látogatót. A számítógépes üzemirányítás bevezetése teljes elektromos rekonstrukciót igényelt. Az 1995-ben kezdődött munkálatok az ezredfordulóra befejeződtek és 1999 végén már a Káposztásmegyeri Vízműhöz tartozó valamennyi kút, gépház automatikus üzemben, számítógép-vezérléssel működik. Az irányítóközpont az ipari műemlék jellegű, 1896-ban épült gépházban kapott helyet. A Főtelep a két világháború között is iskolák tanulmányi kirándulásainak színhelye volt. Ma is látogatható, előzetes bejelentkezés, időpont-egyeztetés szerint. A Fővárosi Vízművek Rt. északi telepei naponta átlagosan 461 ezer köbméter vizet termelnek. Budapest és 20 környező település vízfogyasztásának 66 százaléka, több mint 1,2 millió ember vízellátása innen történik. Büszkén mondhatjuk, hogy a káposztásmegyeri vízmű újra a legkorszerűbb és az egyik legszebb vízmű a világon. Kiss Miklós nyelmét. Előbb a pesti és budai cégek egyesítésből létrejött Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, majd a BSZKRT, végül a BKV tulajdonába került. A lóvasu- tat 1896-ban felváltotta a villamos - akkor épült fel a közeli remiz -, de az újpesti indóházra továbbra is szükség volt. Az oroszlános házat az 1980-as évek derekán hagyta el a szerencse. A metróvonal kiépítésével ugyanis a villamosjáratra nem volt többé szükség; nem kellett már a végállomás épülete sem. A Váci út rendezésekor felmerült, hogy az útpálya vonalát kiegyenesítik, és az indóházat emiatt le kell bontani. Az Országos Műemlékfelügyelőség azonban megakadályozta a rombolást. A ház a főváros tulajdonába került, és az új gazda 1996-ban túladott rajta. * Másfél évtizeddel ezelőtt, egy fiatalember nap mint nap elhaladt a kiürített, omladozó épület előtt, amelyet ekkor a környéken már bagolyvárnak neveztek. Kenéz Attila a hajózási szakközépiskola diákjaként a dunai kikötőből szemlélte a ház pusztulását. Megfogadta, ha egyszer lehetősége lesz rá, megmenti az indóházat. Sokáig csak álom maradt e terv, és úgy telt el további tíz esztendő, hogy az omlásnak indult épülettel kapcsolatban nem történt semmi. A bagolyvárban egyetlen bérlő lakott, aki még a “besz- kártos időből” maradt a házban. A Fővárosi Önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta hasznosítani az épületet és hamarosan eladta egy vidéki vállalkozásnak. Kenéz Attila - Gecse Tamással és Voloscsuk Andrásai - 1999 tavaszán ettől a cégtől vásárolta meg az immár teljesen használhatatlan indóházat. Szinte azonnal nekiláttak a korhű állapot visszaállításának. A Fővárosi Levéltárból sikerült megszerezni az eredeti dokumentációt, amelynek felhasználásával dr.Kemény Mária, a Hild-Ybl Alapítvány munkatársa elkészítette a felújítási tanulmányt. A munkálatok a talajmechanikától a födémvédelemig minden egységre kiterjedtek. A tulajdonosok - ahol csak lehetett - az eredeti állapotot kívánták rekonstruálni. Helyreállították a boltíves pincét, amelynek termeiben borozó illetve bár kaphat helyet. Elkészült az egykori étterem, a biliárdszoba, a bálterem, és mel- . lettük a hajdani hálótermek, melyek mai formájukban - mintegy 700 m2 hasznosítható térben - klimati- zált és számítógépes hálózattal ellátott irodahelyiségekként várják bérlőiket. Az atlaszok, a kariatidák, a kandeláberek és a mennyezet virágmintái ismét régi pompájukban ragyognak. A tulajdonosok elképzelése szerint, az immár megújult épület reprezentatív irodaként lenne hasznosítható. Az indóház falai visszakapták eredeti barnásvörös színüket, s a homlokzaton újra láthatók azok a különös maszkok, amelyek a legenda szerint egykor az 1837-ben épült Nemzeti Színház falait díszítették. Rojkó A.
