Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-10-27 / 21. szám

2000. október 27. 15. rész Ünnepi ülés a díszteremben 1900. októberétől az új községháza valamennyi hivatali helyiségben fogadták az ügyfeleket. A testület november 5-dikén, ünnepi üléssel avatta fel a közgyűlési termet. A képviselők Benitzky Ferencet - 10 esztendei vármegyei főispáni működésének valamint érdemeinek elismeréseként - a község díszpolgárává választották és átnyújtották az erről szóló oklevelet. Ugyanekkor jelentették be, hogy alapítványt hoznak létre a közigazgatási tanfolyami hallgatók segélyezésére. Az újpesti városháza száz esztendeje :" o».^^8S88SIV3888888888888888S8888SÍÍ8081>lllB)808litlffiBi88WI ri a városi rangot. A községházából lett város­háza túlélte a 20-dik századot s ez már önma­gában is tiszteletre méltó állóképességre vall. Köszönet illeti érte a döntéshozókat, a tervező­ket, a korabeli kivitelezőt, akik a sorozatos tá­madások ellenére keresztülvitték építő szándé­kukat. Az eklektikus stílusú - számos szecessziós jegyet is magán viselő - épület a századforduló jelentős alkotása, amely immár érett a műemlé­ki védelemre. A cikksorozat végén szeretném felsorolni azon személyeket és intézményeket, akiktől és ahol se­gítséget kaptam a történet minél teljesebb feltá­rásához: újpesti Polgármesteri Hivatal (Rózsahe­gyi Zita); Újpest Önkormányzatának Gazdasági Intézménye (Horváth János); Újpesti Helytörténe­ti Gyűjtemény (Szöllősi Mariann); FSZEK Király utcai Könyvtár (Nyers Erika); Országos Műem­lékvédelmi Hivatal (Lővei Pál), Tusculum Építész­mérnöki és Műemléki Iroda (Horváth Aliz), Pest- erzsébeti Múzeum (dr.Bogyirka Emil), dr. Gyökér István képeslapgyűjtő valamint Fővárosi Levéltár, FSZEK - Budapest Gyűjtemény, Budapesti Város­védő Egyesület, Magyar Építőművészek Szövet­ségének könyvtára. Az István téren megélénkült az élet. A téglavörös­re vakolt, világos mészkővel díszített községháza földszinti boltjai - a Tóth és társa asztalos cég bú­forrónrnnlrn n Tojrc^rríok Szövetkezet Üzlete, Ko hen és Fischer cipőraktára stb. - fogadták vásárló­ikat és megnyílt végre a kávéház is, amelyről Ba­bits Mihály is említést tesz az Újpesten játszódó Kártyavár című regényében. Ugyancsak ebben a kötetben esik szó a városháza dísztermében ren­dezett hangversenyekről. Az emberek - ha erre akadt dolguk -, akár bérkocsival is közlekedhettek, mert az Duna-parti Széchenyi kávéháztól a községháza elé telepítették a bérko­csi-állomást. A piac felöli oldalon - a hátsó homlokzat előtt - aprócska teret alakítottak ki, ott gyülekezhetett Újpest népe, ha a polgármester nyil­vánosan kívánt szózatot intézni hozzájuk. Bár erről írásos dokumentum nem ma­radt, úgy mesélik, a földszinti kapu feletti erkélyről - szó szerint - össze­trombitálták a lakossá­got, innen kapta e köz­terület a Trom­bita tér nevet. Érdekesség, hogy Budapest hivatalos utcanévjegyzékében nem szerepel az elnevezés). Az épület körül lassan elcsendesedtek a viták. A törvényességre az oromzaton elhelyezett bronz szoboralak: Roland vitéz ügyelt. (Alakjá­ról az Újpest újság 1996. évi 25-ös számában Mihály Péter emlékezett meg). A középkori mon­IVége) Rojkó A. dahős, akinek legendája Nagy Károly­L _ [" " 1*1 I r „\ I ,\ - A I nOz. iuauu^, nesoDD nenany cszaK-ne- metországi város: Bréma, Magdeburg, Halle és Brandenburg középületein tűnt fel. A páncélban, karddal ábrázolt vitéz szoborváltozata a városok törvényható­sági jogainak jelképekévé vált. A hivatalban immár nyüzsögtek az ügy­felek. Az irodák száma jócskán meghalad­ta a korábbi községháza helyiségeinek számát - költségvetési forrás híján azon­ban nem volt lehetőség a szolgaszemély­zet létszámának növelésére. A helyiségek­be bevezették tehát a technika új vívmá­nyát: a villamos csengőt, amellyel a hivatal­nokok jelezni tudták, ha igénybe kívánták venni a személyzet segítségét. Feladatának megszűnésével, a József és az Attila utca sarkán lévő régi községhá­zát, valamint a mellette lévő 7 öl területet- testületi döntéssel - állami iskolai célokra adták át. Ezen a telken épült fel a Bródy Im­re Gimnázium. Amikor e sorok megjelennek, éppen száz esztendeje lesz annak, hogy lezá­rult a községháza történetének első feje­zete, amely az épület tervezésétől az át­adásáig tartott. Krónikánkat ezen a pon­ton kívánjuk zárni, hiszen Újpest immár birtokba vehette monumentális közintéz­ményét. A tekintélyes épület a kortársak számára is sejtetni engedte a jövőt, hogy a település hamarosan (1907-ben) elnye­A városháza hátsó homlokzatának erkélyéről trombitaszó­val hívták össze az újpestieket (Fotók: Zalka /., Százéves az újpesti városháza Szellemi totó Kedves olvasóink! 15 részes sorozatunk nyomán hamarosan játékra hívjuk önöket. Karácsonyi számunkban a városháza történetére vonatkozó, 13+1 kérdésből álló totót teszünk közzé. Telita­lálatot elérő megfejtőink között 2001. évi Újpest naptárakat sorsolunk ki. A felkészülést segítem dő, a sorozat teljes anyagát elhelyeztük az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben (Bp. IV., Berda J. u. 48.) és a Király Könyvtárban (Bp. IV., Király u. 5.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom