Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-09-28 / 19. szám
► Simonfi Sándor képviselő azon véleményének adott hangot, hogy jómaga mint a terület jelentős részének egyéni képviselője meghívást kapott a terv előkészítő munkálatai során a tárgyalásokra. Módosító javaslatként indítványozta: mivel a terv Újpest több tájegységét öleli fel, a 9-es számú RRT elnevezéseként Megyer-Káposztásmegyer szerepeljen. Gyéressy Antalné képviselő (FKGP) többek között arról szólt: több mint 40 civil szervezet véleményét kérték ki a terv tárgyalásakor. Kiemelte: a terv környezetbarát, és ebből szempontból is sok előnye van. Körmendi /ózse/(KDNP) néhány pontban nem értett egyet a tervvel, úgy vélte, az 1996-os tervdokumentáció fogalmi rendje tisztább és egyértelműbb volt. Kitért arra, az 1996-os tervnél is hiányolta a családi házas övezetet, amelyre -szerinte- most is lenne igény. Kérdésként tette fel: mit jelent a kertvárosias beépítés fogalma? Szabó Béla képviselő (MSZP), mint a szóbanforgó terület egy részének egyéni képviselője, úgy vélte, hogy az RRT 1996-óta egyre csökken és félő, hogy piaci érdeklődők hiányában az RRT további csökkenése várható. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztőként úgy reagált az MSZP frakcióvezetőjének véleményére, hogy az RRT nem napi munkaprogramot jelent, hanem távlati elképzelést. Mivel a fővárosi közgyűlés szeptemberben tárgyalja ezt a kérdést, most kellett a lakosság elé tárni az elképzeléseket. Körmendi József észrevételének hatásaként egy mondatot törölt az előterjesztésből . Berényi András, a polgármesteri hivatal főépítésze ezt követően magyarázatot adott a „kertváros” fogalomkörre, elmondta: földszintes, vagy földszint plusz egyszintes sorházas, átrium házas, lakópark jellegű rész lenne itt. A tcivkcszííők tisztában vannak azzal, hogy lenne igény a családi házas területre, csak fizetőképes kereslet nincs a telkek ára miatt. Ezt követően az előterjesztő Hock Zoltán alpolgármester észrevétele nyomán alapjavaslatként fogadott el módosítást, majd a testület a testület 28 igen, 1 tartózkodás szavazati aránnyal fogadta el az előterjesztést, felkérve a polgármestert, hogy a képviselő-testület döntéséről értesítse Budapest főpolgármesterét annak érdekében, hogy a fővárosi közgyűlés soron következő ülésén az újpesti képviselő-testület állásfoglalásának figyelembevételével hozhasson döntést, a Főváros Szabályozási Kerettervének módosítását követően - az ÉPÍT Rt-vel együttműködve - gondoskodjon az egyes területi egységek szabályozási tervének elkészítéséről és azokat jóváhagyásra terjessze a képviselő-testület elé. A napirend 4. pontjaként Nagy István alpolgármester tett előterjesztést a közterületen elhunyt személyekkel kapcsolatos háziorvosi feladatok ellátásáról szóló önkormányzati rendeletre, melyet a testület kérdés, észrevétel nélkül, 29 igen szavazattal el is fogadott. Újpest lakáskoncepciója A napirend ötödik pontjaként Újpest lakáskoncepcióját tárta a testület elé Nagy István alpolgármester, aki szóbeli kiegészítőjében arra utalt: a vaskos előterjesztés az elmúlt 10 esztendő tapasztalatait is összegzi. A vitában Boruzs András többek között arról szólt: az anyag elkészültével régi adósságát törleszti a testület, s bár teljes körű megoldást nem lehet találni, megállapítható, hogy az anyag teljességre törekszik. Az anyagból is látható, Újpesten ezer lepusztult önkormányzati lakást kell kiváltani, valamint nyolcezer új lakásra lenne szüksége, és alapjaiban kell megváltoztatni a lakástámogatási rendszert. A koncepció tartalmazza a megvalósítását irányait is, Újpesten vannak a legalacsonyabb lakbérek, és az előterjesztés erőssége, hogy foglalkozik a hátrányos helyzetben lévők, a pályakezdők, a munkanélküliek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok helyzetének egyedi kezelésével is. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) egyetértett a koncepció azon kitételével, hogy a lakáskörülmények alapvető emberi szükségletet kell, hogy kielégítsenek, és azokat széles körben kell vizsgálni. Úgy vélte, a lakáshelyzet alapvetően a társadalmi kondícióktól függ, a lakásépítés és a lakáshoz jutás nem kizárólag önkormányzati feladat. Örömmel üdvözölte, hogy a lakáskoncepció tárgyalásakor már valós lakásépítést is kezdeményezett az önkormányzat, ám vitába szállt azzal a megfogalmazással, mely az eltelt 40 esztendő eredményeit negatív örökségként taglalja. Kiss Sándor a frakció véleményével ismertette meg a testület tagjait. Fontosnak tartotta, hogy a hosszú távra szóló koncepció közmegelégedéssel kerüljön elfogadásra, és sajnálatosnak tartotta, hogy ebben az esetben nem így történt megalkotása. Egyetértett abban, hogy a lakhatás feltételeinek megteremtésében az államnak is alapvető szerepet kell vállalnia. Az eredmények azt mutatják, hogy Újpest a szegényebb kerületek közé tartozik, ugyanakkor nem derül ki a koncepcióból, hogy a lakosság egy része már nagyon jól él. Mindezekből következik a lakáshelyzet differenciált jellege. A helyzeteleméssel is egyetértett, úgy vélte, a koncepció helyesen értelmezi a beavatkozási lehetőségeket, de nem jelenik meg markánsan a lakásmobilizációban az önkormányzat szerepe. A lakáskoncepció céljaival azonban csak részben értettek egyet, mert nem csak a lehető legjobb lakhatási feltételek biztosítása a cél, hanem a lakhatás elemi feltételeinek biztosítása is. Szólt a díjhátralékosok és a nyugdíjasok problémájáról, a pályázati rendszerről, a kisebb költségű lakásba költözés lehetőségéről. Úgy vélte, a koncepció eklektikus, nem következetesen visz végig elveket, nem koherens a következtetésekben, stílusában sem, fontosnak tartották volna továbbá a széles körben tartott párbeszédet. Az MSZP frakció álláspontjaként az elfogadást három feltételhez kötötte: megjelölte a szociális érzékenység és a társadalmi szolidaritás elveinek következetes érvényesítését, a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit javító önkormányzati feladatott Kimunkálását, azt az elvárást, hogy a nyugdíjasok lakásukért javítani tudjanak élethelyzetükön, továbbá a lehetőség felkutatását a díjhátralékosok problémáinak megoldására, a lakás- koncepció társadalmi vitára bocsátását. Vélemények, érvek Opavszky Szilárd képviselő (MIÉP) az előterjesztést aktuális, jól használható, értékes anyagnak tartotta, többek között azért, mert pontos, elemző alapokra, helyzetértékelésre támaszkodik, jól illik a kormány- program népesség és családpolitikájához, kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetben lévők lakásviszonyaival, a bérlakás igények lépcsőzetes kialakításával. így a maga és a MIÉP frakció nevében támogatta a koncepció elfogadását. Simonfi Sándor egyetértett a koncepcióval, és támogatta azt, mert a lakosság egész rétegére vonatkozik, és nem függetleníthető az ott élő lakosság motivációjától. Nem értett egyet az MSZP álláspontjával, mert a lakáskoncepció nem válhat szociális koncepcióvá. Monori Józsefné képviselő (Fidesz-MPP), mint a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke tájékoztatta a testületet arról, hogy a bizottság több menetben tárgyalta a koncepciót, és azt elfogadásra javasolja a testületnek. Kiemelte, hogy a lakáskoncepciót hármas alappillérre építették, az önkormányzati felelősség, a magánépítkezés és a vállalkozások általi lehetőségek körére. Úgy vélte, a kötvény kibocsátással, a kormányzati pályázati lehetőséggel az önkormányzat olyan lakásépítésbe kezd, amely a koncepció része és amely Újpest színvonalát jelentősen emeli. Albrecht Péter képviselő (SZDP) támogatta az előterjesztést, és úgy vélte, az MSZP frakció azon javaslata, amely társadalmi méretű vitára épül, a lakáskoncepció életbelépésének halasztását jelentené. A politikai felelősséget pedig fel kell vállalni. Azt pedig minden kinek tudnia kell, hogy a lakáskoncepció elfogadása után másnap nem fog a lakáshelyzet változni, mert az elmozduláshoz politikai akarat és szándék kell. Nagy István alpolgármester előterjesztőként zárszavában örömmel nyugtázta, hogy a testületben képviselettel rendelkező pártok támogatják a lakáskoncepció elfogadását, és sajnálatosnak vélte, hogy az MSZP feltételekhez köti annak elfogadását. Az előkészítő munka közel egy évvel ezelőtt kezdődött, amelyben nagyon sok munkatárs és bizottsági tag vett részt, az anyag végülis két ember stílusát tükrözi- utalt Kiss Sándor kritikájára. Az elmúlt 10 év alatt először nyílt arra lehetőség, hogy az önkormányzat olyan lehetőséggel élhet, amely valóban előrelépést jelent a lakáshoz jutásban. Az, hogy a koncepció csak most készült el, ez nemcsak az előterjesztő felé kritika, hanem önkritika az MSZP felé is. Vitatta Kiss Sándor frakcióvezetőnek azon megállapításait, amely a kerület szegény volta, az alacsony jövedelmek, illetve a munkanélküliséggel kapcsolatban hangzottak el, úgy vélte, a frakcióvezető kutatási eredményei nem tárgyszerű adatokon alapulnak. A Munkaügyi Központ adatai szerint ugyanis - amely a teljes lakosságszámra vonatkoznak - a munkanélküliség aránya jelenleg 1,6 százalék alatt van, amely az előző évhez képest több mint 20 százalékos csökkenést jelent. Hiányolta, hogy az MSZP frakcióvezetője konkrét javaslattal nem állt elő, az előterjesztés pedig a realitások talaján állva kívánja a lehetőségeket és nem pedig a vágyálmokat megfogalmazni. Tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy a lakásért életjáradék programot 1993-ben Újpesten is meghirdették, de erre nem volt számottevő igény. A szociális lakáscsere programról szólva elmondta, az ÚV RT gazdasági társaság nem pedig szociális lakáscsere programot végző cég, ezt a feladatot a Szociális és Egészségügyi Intézménynél segítik, a fiatal házasokat pedig számtalan hitelforma segíti első lakásuk megvásárlásánál. Rámutatott arra is, a koncepció tartalmazza mindazt, amit az önkormányzat ma reálisan megtehet, de nem jelenti azt, hogy minden újpesti állampolgár kiváló lakáskörülmények közé kerül. A testület a lakáskoncepciót 21 igen, 7 tartózkodás e7ít\t070fi ornnru'ol fC^uutu Cl A hatodik napirendi pontban az „egyebek” kerültek sorra, elsőként az az interpelláció, amelyet Kiss Sándor, az MSZP képviselője intézett dr. Derce Tamás polgármesterhez „Miért egyenlő egy a tízzel? - avagy a képviselőcsoport mit jelent?” témakörben. A képviselő azt nehezményezte, hogyan lehetséges, hogy a testületben egy képviselő is alkothat képviselőcsoportot, azaz a lakossági szavazatok akár kettő százalékával egy mandátumot szerzett képviselő egyenlő a szavazatok 34 százalékát megszerző tíz képviselővel. A testületi ülések anyagát sem a képviselők kapják meg, hanem például mint a lakáskoncepcióból is, a képviselőcsoport kapott egy példányt. Az interpelláló képviselő ezért arra kért választ: haj- landó-e tiszteletben tartani a polgármester a választói akaratot, amely képviselői mandátumokban nyert kifejezést, komolyan gondolja-e hogy a döntés előkészítésben a képviselőket be kell vonni, azaz számukra biztosítani kell a szükséges információkat, miért nem az SZMSZ betűje és szelleme szerint kezeli a képviselő csoportokat? Dr. Derce Tamás polgármester válaszában többek között elmondta: a jövőben sem szándékozik eltérni attól, hogy a nagy terjedelmű anyagokból csak a frakcióvezetők kapnak, de bejelentett igény szerint képviselők is kaphatnak példányokat. Erre a lakáskoncepciónál is volt példa. Kiss Sándor kérdéseit provokatívnak minősítette, mert 1994-ben, éppen az MSZP frakció követelte, hogy az egy fős képviselettel rendelkező pártok is teljes frakciónak számítsanak, 1991-ben pedig azt - akkor ugyanis az MSZP két mandátumot szerzett -, hogy képviselőik mégis minden bizottságban kapjanak helyet. Ebben a kérdésben a polgári oldal mindvégig partner volt, ezért furcsállja az MSZP frakcióvezetője általi mostani felvetést. Kiss Sándor a polgármester válaszát nem fogadta el, majd a testület - 19 igen, 5 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal - igen. Az ülés hátralévő részében hosszan tartó politikai vitát váltott ki egy röplap, melynek egyik eredményeként a képviselő-testület - Nagy István alpolgármester javaslatára - határozatban rögzítette, hogy az augusztus elsejei testületi ülésen megszavazott közvéleménykutatást ezentúl félévente megismétlik. A testület a továbbiakban - zárt ülésen - szociális fellebbezésekről döntött.- bk 2000. szeptember 28. ÚJPEST ___S
