Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-06-30 / 13. szám
2000. június 30. ŰiPESF Könyvajánló Buda Attila: A Nyugat Kiadó története „Mikor huszonöt évvel ezelőtt Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa megalapították a Nyugatot, ezzel a tettel igen szükséges és aktuális szervet teremtettek meg. Az akkori fiatal generációnak adtak, Írónak és olvasónak, levegőt és irodalmi létalapot" - a lap negyed- százados jubileumi ülésén, e szavakkal fogalmazta meg Móricz Zsigmond a Nyugat jelentőségét. Az első lapszám 1908. január 1-jén indult, főszerkesztője 1929-ig Ignotus Pál volt, anyagilag Hatvány Lajos és Fenyő Miksa támogatta, fő kritikusa és egyben szellemi irányítója évtizedeken keresztül Osvát Ernő volt. Buda Attila kötete a lap mögött álló Nyugat Kiadó történetét, és az irodalomtörténetben betöltött szerepét tárja fel tudományos alapossággal, közérthető stílusban. A szerző az Eötvös Loránd Egyetem Bölcsésztudományi Karának könyvtárosa, Károlyi-kutató, akinek Újpest alapításának 90-ik évfordulójára 1997-ben jelent meg Károlyi Istvánról szóló monográfiája. (Ugyanabban az évben cikksorozatát is olvashatták lapunk hasábjain). A Nyugat Kiadó 1909 és 1949 között - a folyóiratok mellett - a lap szerzőinek önálló műveit is megjelentette, emellett a korszak néhány kiemelkedő személyiségének munkáit is kiadta. A sort Gellért Oszkár verseskötetével nyitották, majd - a háború kitöréséig - évente 12-15 könyvet adtak ki Ady Endrétől Kaffka Margitig, Kugler Henriktől Siegmund Freudig. Buda Attila időrendben követi a kiadó körül zajló eseményeket. Idézetek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával megrajzolja a kiadó és a szerkesztőség gazdasági helyzetét, valamint a korszak íróinak, költőinek ízlésvilágát, erkölcsi és politikai elkötelezettségét. A hiánypótló kötet bőséges mellékletében a kiadó gazdasági mérlegeit, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok névsorát olvashatjuk, valamint ugyanitt található a Nyugat Kiadó sorozatainak és kiadványainak kronológiája, az irodalomjegyzék és a névmutató is. A Borda Antikvárium kiadásában megjelent bibliofil kötet-az Ünnepi Könyvhét egyik különleges újdonsága - valamennyi középiskolai és köz- művelődési könyvtár polcára odakívánkozik. Kapható a kiadónál, az 1075 Budapest, Madách tér 5 szám alatt. Telefon/fax: 267-3727. R. A. Közlemény Az ALAPÍTVÁNY A LAKKOZÓUTCAI ISKOLA DIÁKJAIÉRT kuratóriuma köszönetét mond mindazoknak, aki befizetett adójuk 1%-át alapítványunk javára ajánlották fel 1999-ben. A befolyt 324.220 Ft összeget az alábbiakra fordítottuk: Táboroztatás: 191.500,Néptánc-ruha: 60.000,Számítógépfejlesztés: 72.720.Összesen: 324.220,Megtisztelő felajánlásaikat továbbra is vátjuk, számlaszámúnk: OTP IV. kerületi fiók: 11704007-20052494. Az újpesti városháza száz esztendeje 8. rész „A nagy gödör” „Két, deszkákkal körülkerített gödörnek néhány nap óta sok kíváncsi bámulója van az István téren. Nincs rajtuk semmi különös látnivaló, van ilyen gödör akárhány. És mégsem egészen közönséges gödrök ezek, fontos históriai hivatásuk van: egy új korszaknak a küszöbét jelképezik Újpest történetében. Azt hirdetik ezek a gödrök Újpest lakosságának, hogy az új községházának régóta vajúdó építése ügyében végre valahára komoly fordulat állott be, hogy úgy látszik, hozzá akarnak fogni az építéshez. Azt a két gödröt pedig azért ásták ott, hogy meggyőződjenek arról, alkalmas-e az ottani talaj arra, hogy olyan monumentális épületet építsenek rája, amilyen az új községháza lesz.” A fenti idézetet az Újpesti Hírlap, 1899. március 26-i számából kölcsönöztük. A korabeli sajtó azt is hírül adja, hogy a talajpróbák jól sikerültek, az ásatás kedvező eredménnyel járt, mert az egyméteres homokréteg alatt, igen nagyvastagságú agyagmentes kavicsrétegre akadtak. A kedvező hír hallatán valóban felgyorsultak az események, hiszen a községi elöljáróság végre kiírta a pályázatot az építés kivitelezéséhez szükséges munkálatokra. A községháza építésével foglalkozó bizottság március 21-i ülésén megállapította az árlejtés feltételeit. Az ajánlatok beadására mindössze három hét határidőt szabtak. A feltételek közt igen figyelemre méltó, hogy a bizottság Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő indítványára, „dicséretre méltó egyhangúsággal” elhatározta: a munkálatokra beérkező ajánSchreiber Gyula, a városháza épületének belső munkálatai során is minőségi munkát végzett. Felvételünkön a hátsó lépcsőház kovácsoltvas korlátjának részlete látható (Fotó: Zalka I.) latoknál azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik újpesti munkásokat foglalkoztatnak. A sajtó ezúttal kizárólag dicséretet osztogatott: „Nagyon helyes, hogy ezt felvették a föltételek közé - írja az Újpesti Hírlap -, mert bizony ráfér az újpesti munkásokra, hogy elsősorban őket vegyék figyelembe, amikor középület létesítéséről van szó, mely az ő adófilléreiken is épül”. ,A mostani pangó iparviszonyok mellett feltétlenül szükséges és méltányos, hogy a község építkezésénél elsősorban a helybeli iparosok kapjanak munkát és általa megélhetést - kontráz a Közérdek - No meg a községre nézve is mindenesetre előnnyel jár az, ha az a tekintélyes összeg egy része, amit az építkezésre fordítanak itt marad a községben”. A bizottság az új községháza építési és berendezési költségeire összesen 200 ezer forintot irányzott elő: az épületre 180 ezer forintot, a belső berendezésre 20 ezer forintot terveztek. A képviselők egyúttal előteijesztést intéztek az alispánhoz, hogy a döntések felgyorsítása érdekében, kérjen a legközelebbi megyegyűléstől felhatalmazást a községházával kapcsolatos képviselő- testületi határozat jóváhagyására. A kivitelezői pályázatra végül 65 pályázat érkezett, a munkálatok egyes részleteire a szakiparosok külön-kü- lön is tettek ajánlatokat. Számos vidéki iparos mellett, 13 budapesti és 7 újpesti vállalkozó vett részt a pályázaton. Az építészeti szakbizottság által , legelőnyösebb ajánlatnak” ítélt pályázat Shreiber Gyula újpesti fakereskedő és építési vállalkozó nevéhez fűződött. „Bizonyára az általános érzületet tolmácsolhatjuk, amidőn a legteljesebb megnyugvással látjuk, hogy egy ily derék és anyagilag is teljes garanciával bíró polgártársunk nyerte el a babért - aki már közel két évtized óta köztisztelet és becsülésben vesz részt közéletünkben és viseli a község közterheit - aki bizonyára minden ambícióját fogja ezen középület szolid és monumentális kivitelébe helyezni” - lelkesedett az Újpesti Hírlap. Shreiber Gyula pályázata a részletajánlatok összesítésénél is előnyösebbnek bizonyult, 181.594 forintért vállalta valamennyi munka elvégzését. A szakemberek és a közvélemény is előnyösebbnek tartotta az „összvállalatoknak egy kézbe kiadását, mint hogy a község elöljárósága húsz külön vállalkozóval bajlódjék s mindegyikre külön ellenőrzést legyen kénytelen gyakorolni akkor, amidőn abból a községre semmilyen anyagi haszon nem áramlik.” (Folytatjuk) Rojkó A. 11 « f
