Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-04-06 / 7. szám
■ Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasó elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátozások miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. Környezetünk védelmében! % Parlagfű=környezetártalom! A közelmúltban olvastam az egyik napilapban, hogy kifejlesztetek egy szerkezetet a parlagfű hatásos irtására. Remélem az illetékesek magukévá teszik e találmány mielőbbi beszerzését, hogy megfelelően küzdhessünk a gyomnövény terjedése ellen. Ezúton hívnám fel például a Tungsram Sporttelep figyelmét a csodálatos park megóvására és a már kapható gépre. Környezet és városrészünk nevében Szalay Jánosné “Ovi uszi” Unokáim a káposztásmegyeri Homoktövis Óvodába járnak. A múlt hónapban megismerhették az Újpesti Uszodát, ahová hetente kétszer, délutánonként busszal vitték őket. A foglalkozások egy órásak voltak nagyon kedves, gyerekszerető oktatókkal. A gyerekek megszerették a vizet és alig várták a keddeket és a csütörtököket. Sajnos, vége a kurzusnak, pedig még nem mindegyik gyerek tanult meg úszni. Folytatni kellene ezt a kezdeményezést. Köszönjük az Önkormányzatnak, az Óvodának és várjuk a következő lehetőséget. Egy nagypapa “Könyves-könyvek” sorozat A Könyves Kálmán Gimnázium öregdiákjai évek óta készülnek az iskola centenáriumának méltó megünneplésére. 1996-ban megkezdődtek a Könyves lexi- kon.előkészítő munkálatai, majd egy újabb vállalkozás keretében a gimnázium neves tanáregyéniségei: Nádas József, dr. Fecske András és Verbényi József pályájának bemutatását tűzték ki célként maguk elé. A sort most folytatni kívánják és az anyagi háttér előteremtésére felhívást tesznek közzé. Kedve Öregdiák társaim! Segítsétek tanáraink könyvsorozatának elkészítését! A Könyvesben (Bp IV., Tanoda tér 1.) és az alapítványnál (levelezési cím: Bp. IV., József A. u. 22/A) kapható N. J. Pro Homine utalványokon lehet befizetni az alapítvány számlájára adományotokat. Kérjük, szíveskedjetek megjelölni az utalványon a támogatás célját, ily módon pl. “Nádas-könyv támogatása”. Az alapítvány ajándékba ad egy darab könyvet azoknak, akik legalább 3000 Ft-ot befizetnek egy megjelölt könyvre, illetve, ha ennek a többszörösét adja valaki, akkor annyi könyvet, amelyet a kereten belül igényel. Segíts támogatásoddal te is! Köszönjük a segítségedet! Üdvözlettel: Vizváry Vilmos Kedvezményes ajánlat Az Újpest március 10-i számában közzétett kedvezményes külkereskedelmi tanfolyamra még korlátozott számban lehet jelentkezni a tanfolyamnak otthont adó Babits Mihály Gimnázium portáján, telefonon, vagy személyesen munkaidőben a 233-4130-as számon, vagy munkaidőn túl a 360-3225-ös üzenetrögzítős telefonon. 2000. április 6. ÚJPEST Az újpesti városháza száz esztendeje 2. rész „Megdönthetetlen érvek” A lakosság gyarapodásával, az ipar és a kereskedelem ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan, Újpesten folyamatosan nőtt a hivatalos ügyek száma. Messze volt még a várossá alakulás időpontja, ám a millenniumhoz közeledve egyre gyakrabban merült fel a József és az Attila utca sarkán álló községház szűk helyiségeinek “tarthatatlan állapota”. A képviselőtestület két egymást követő ülésen is megkísérelte napirendre tűzni az új községház építésének ügyét, de határozat- képtelenség miatt végül csak harmadszorra, 1895. január 28-án született a témában határozat. A korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint, bármily nagy szükség volt is az új középületre, a képviselőket megosztotta, hogy hova is épüljön az. A kérdés tanulmányozására előzetesen bizottságot hoztak létre, amely munkája összefoglalásaként három lehetőséget tárt a testület elé. Elsőként a meglévő (a József és Attila utca sarkán álló) községház kibővítését mérlegelték, ám arra a következtetésre jutottak, hogy az épületet “használhatólag átalakítani rokkantságánál és célszerűtlenségénél fogva nem lehet”. A második lehetőség a használatban lévő községház lebontása után, ugyanott egy új középület emelése volt. A bizottság e mellett tette le a voksot. Végül harmadik variációként felvetették egy “modern igényeknek és a község páratlanul rohamos fejlődésének megfelelő” községháza felépítését a község tulajdonát képező István téren. Hozzáfűzték azonban, hogy ez utóbbi javaslat a piactér területének csökkenése miatt célszerűtlen, egyúttal hangot adtak félelmüknek is, amely szerint a terv elfogadása esetén “a volt földesúr” (gróf Károlyi Sándor) a kérdéses területet fölvásárolná. Hogy a képviselőtestület végül - a bizottság javaslata ellenére(l) -- az István téri helyszín mellett döntött, az elsősorban Zsoldos János közigazgatási jegyző kitűnő retorikai képességén múlott. Érveivel szinte lehengerelte az ellentábort; kifejtette, hogy a régi községház lebontásával Újpest vagyonvesztést szenvedne, mert az “épület más célokra gyümölcsözőleg használható fel”, értéke kb. 15-20 ezer forintnak felel meg. A ház bővítése ugyanakkor elsősorban helyszűke, másrészt közlekedési okok miatt nem megoldható. Mindezekkel szemben az István tér - Újpest legnagyobb tere - a község középpontjában fekszik, a közlekedés gócpontja, és az ott elhelyezkedő piac számára nem okoz megoldhatatlan problémát, ha területe az építkezés miatt lecsökken. A jelentős forgalom miatt az új községháza földszinti helyiségeit vendéglátóipari célokra bérbe kívánják adni, így a bevételekből rövid időn belül megtérül az építkezés, sőt a község számára új jövedelmi forrás keletkezik. Mindez könnyít az újpesti adófizetők terhein. A “megdönthetetlen érvekkel” alátámasztott felszólalás után szavazásra került a sor, amelynek során a 40 tagú képviselőtestületből: 18-an igennel, 18-an nemmel voksoltak, míg 4-en tartózkodtak. Végül az elnök élt szavazati jogával, és az ő igen szavazata révén megszületett a határozat, amely szerint: “Az István téren - a jelenlegi mázsaházzal szemben - kétemeletes községház építtessék”. (Pest vármegye törvényhatósága 1895. júliusában a döntést helyben hagyta.) A telek tulajdonjogának tisztázása érdekében Gróf Károlyi Sándor nyilatkozatot adott ki, hogy a Szent István tér tulajdonjogáról lemond és annak a község nevére való bejegyzéséhez hozzájárul. Rojkó A. Az István téri piac, amely még a Városház felépítése után is jelentős területet foglalt el (a felvétel az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona). 7
