Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-05-21 / 10. szám
ÚJPEST 1999. május 21. (Folytatás a 3. oldalról) Simonfi Sándor a határozati javaslat elfogadásán túlmenően arra kérte a polgármestert, hogy a Székesdűlőn élők érdekében próbáljon termi valamit a Dunakeszi és Székesdűlő határán lévő úthálózat megvalósulása érdekében. Buzna Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székesdűlő sor Dunakeszi területéhez tartozik, úthálózat építésekor annak önkormányzatától kell engedélyt kérni. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte: a szomszédos önkormányzattal szemben nem lenne jó olyan feltételeket szabni, amely lehetetlenné teszi a terület hasznosítását. A határozati javaslat annak tükrében született, hogy eredetileg a terv támogatása volt a szándék, a hatástanulmányok kérése bizottsági üléseken, illetve a településrészi önkormányzat ülésén vetődtek fel. A testület ezt követően 19 igen, 4 nem, 5 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadta a Szabó Béla képviselő által megfogalmazott módosító indítványt. Rendeletben szabályozták Ötödik pontként Flock Zoltán alpolgármester az önkormányzati tulajdonba kerülő csatornák tulajdoni és üzemeltetői helyzetének rendezéséről szóló előterjesztést tárta a testület elé, utalva a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációját követően kialakult helyzetre. Az előterjesztő azt javasolta, hogy a képviselő-testület alkosson rendeletet és biztosítsa a jogi hátteret ahhoz, hogy az elkészült, korlátozottan forgalomképes csatornák tulajdonjogáról érdemben rendelkezzen. Ezt követően a törzscsatornák tulajdonjogát átruházza a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-re. Ez esetben az rt.-t terhelik az üzemeltetési feladatok, és a társaság költségére történik a későbbiekben a felújítási munkák végzése. A másik lehetőség szerint az önkormányzat tulajdonában maradtak volna a csatornák, de ebben az esetben az FCSM-mel bérleti üzemeltetői szerződést kellett volna kötnie. Ez esetben az üzemeltetési költségeken túlmenően a csatornaszakaszok felújításához szükséges amortizációs alapot szintén a tulajdonosnak kellene biztosítania. A gazdasági bizottság képviseletében Simonfi Sándor elnök szólt arról: a bizottság megtárgyalta a rendeleti javaslatot és egyetért annak tartalmával. Ezt követően a jelenlévők 29 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést. Rövid napirendet jelentett a sorrendben a 6.-ik, Hock Zoltán alpolgármester az Újpestért díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 9/1999. (IV. 7.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült javaslatot tárta a jelenlévők elé. Az előterjesztést 28 igen szavazattal fogadták el a jelenlévők. Az 1999. évi díjazottak A 7. és a 8. napirendi pontokat együtt tárgyalta a testület, de természetesen külön-küiön szavaztak arról a képviselők, hogy 1999-ben kik részesüljenek az Újpest Gyermekeiért díjban, illetve az Újpest Kiváló Tanulója, az Újpest Kiváló Diáksportolója és a Kiváló Diákközösségi Munkáért elismerésekben. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként arra utalt, sokadik alkalommal dönt a testület eme elismerésekről, s vannak a díjazottak, illetve a felterjesztettek között, akik szintén sokadik alkalommal kerültek a javasoltak közé. Ebben az évben is nagyon sok javaslat érkezett, a felterjesztéseket elbíráló közművelődési, oktatási bizottságnak is sok szempontot kellett mérlegelnie a döntésnél. Mivel nagyon figyelemre méltó felterjesztések érkeztek, az előterjesztő javaslatára több díjat adnak ki 1999-ben, mint amelyet a korábban hozott rendeletek meghatároznak. Kiss Sándor frakcióvezetőként úgy értékelte: egyetértenek az előterjesztéssel, úgy gondolják, hogy a kiválasztásnál sikerült megfelelő konszenzusra jutni. A testület döntése alapján az alábbi személyek részesülnek Újpest Gyermekeiért díjban: Böhm Etelka, a Bőrfestő Utcai Általános Iskola tanára, Ferenci Gyulárté, a Liget Óvoda vezetője, dr. Katona Józsefné, a Mód Aladár Általános Iskola nyugállományú igazgatója, szaktanácsadó, Kőházi Tiborné, a Babits Mihály Gimnázium tanára, karnagy, Marthonné Molnár Emma, a Nevelési Tanácsadó logopédusa, Vasalt Imre, az Erkel Gyula Zeneiskola nyugalmazott tanszék- vezetője, szolfézstanár. Újpest Kiváló Tanulója díjban részesül: Gyürkés Mariann, a Német Tagozatos Általános Iskola diákja, Imre Gábor, a Babits Mihály Gimnázium diákja. Molnár Tímea, a Mód Aladár Általános Iskola diákja, Móréh Agnes, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola diákja, Tóth Dávid, a Nyár Utcai Általános és Szakképző Iskola diákja, Tóth Eleonóra, a Könyves Kálmán Gimnázium diákja, Safranka Máté, az Erzsébet Utcai Általános Iskola diákja, Szládek Zoltán, a Babits Mihály Gimnázium diákja. Újpest Kiváló Diáksportolója díjban részesül: Baranyai Péter kajakozó, a Bródy Imre Gimnázium diákja, Farkas András számszeríjász, a Babits Mihály Gimnázium diákja, Máté Zsófia ritmikus sportgimnasztikázó, a Károlyi István Általános Iskola diákja, Molnár Ákos vízilabdázó, a Bródy Imre Gimnázium diákja, Németh Luca műkorcsolyázó, a Szűcs Sándor Általános Iskola diákja, Szombathelyi Tamás cselgáncsozó, a Homoktövis Utcai Általános Iskola diákja, Szöllős Eszter atléta, a Könyves Kálmán Gimnázium diákja. Takács Debóra atléta, a Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző diákja, Turner András, a Karinthy Frigyes ÁMK Általános Iskola diákja Kiváló Diákközösségi Munkáért díjban részesül: Baccifava Médea, a Könyves Kálmán Gimnázium diákja, Bakonyi Judit, a Karinthy Frigyes ÁMK Általános Iskola diákja, Cserháti Barna, a Szűcs Sándor Általános Iskola diákja, Lovász Kinga, a Károlyi István Általános Iskola diákja, Miklós István, az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium diákja, Neuhauser Márk, a Babits Mihály Gimnázium diákja Pór Dorottya, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola diákja és Ragoncza Agnes, az Árpád Fejedelem Általános Iskola diákja (A díjak átadására ünnepélyes keretek között június 4-én 15 órai kezdettel kerül sor a polgármesteri hivatal dísztermében. A szerk.) Újpest óvodahálózatáról Kilencedik napirendként Hock Zoltán alpolgármester az Újpest óvodahálózatának fejlesztésére és átalakítására készült javaslatot tárta a képviselők elé. Mint ahogyan szóbeli kiegészítésében utalt rá: a közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy 1999. szeptember 1-jé- től az új országos óvodai nevelési program alapján kell megszervezni az óvodai nevelést az önkormányzatok által fenntartott óvodákban. Ahogyan a testületnek el kellett fogadnia egy esztendővel ezelőtt a közoktatási intézmények középtávú fejlesztési programját, határozni kell az óvodák hasonló időszakra készülő fejlesztési programjáról. Ennek tükrében fogják majd az óvodák elkészíteni saját pedagógiai programjukat, amelyeket szakértőkkel történő egyeztetést, vizsgálatot követően, várhatóan a júniusi testületi ülésen tárgyalnak majd a képviselők. Az alpolgármester kiemelte: Újpest óvodáiban gyermekcentrikus, az önkormányzat által támogatandó nevelési munka folyik. Ezért az óvodákban nagy változtatásokra nincs szükség. Több óvoda országos nevelési programmal működik. A demográfiai előrejelzések alapján várhatóan csökkenni fog a gyermeklétszám Újpesten, ennek következményeként az önkormányzatnak az intézményhálózatot is a szolgáltatást igénybe vevőkhöz kell igazítania. Egerszegi Krisztina (MSZP) kiemelte: az óvodai nevelés programja szerint az óvoda nevelési intézmény, a gyermekek testi, lelki fejlődésének harmóniáját a játék keretében tudja biztosítani. Ezért lényeges, hogy még az iskolai előkészítő foglalkozások keretében sem javasolt az oktatási tevékenység. Lényeges szempont az előterjesztésben, hogy olyan programok szervezésére nem ad lehetőséget, amely az óvoda nevelési programjában nincs deklarálva. A fejlesztési program tartalmazza az egyéni fejlesztés fontosságát, és hogy az önkormányzat 20-25 fős csoportok fenntartását tartja célszerűnek. A képviselő asszony támogatta az úszásoktatással kapcsolatos elképzelést, és mint mondotta, megnyugvással töltötte el a bizottsági ülésen kapott alpolgármesteri tájékoztató, amit a tagóvodákkal kapcsolatban kapott. Ezért elfogadásra javasolta az előterjesztést. Jelentős A testület tagjai ezt követően 30 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést Tizedik napirendként Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében azt a javaslatot tárgyalták meg a képviselők, amely a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ pedagógiai programjának és alapító okiratának módosítására készült. Az előterjesztő utalt arra, a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ vezetője és az általános iskola igazgatója több alkalommal kezdeményezte - a nevelőtestülettel egyetértésben - a pedagógiai program és az alapító okirat módosítását Az iskola két tannyelvű (angol) képzést kíván beindítani az 1999/2000. tanévtől, évfolyamonként egy osztályban. A program tartalma, pedagógiai irányultsága a hagyományos pedagógiai szemlélettől jelentősen eltér és a szakemberek állásfoglalása is különbözik a tekintetben, hogy a gyermekek anyanyelvi, fogalomalkotó fejlődését milyen mértékben vagy egyáltalán megzavatja-e a két tannyelvű képzés. Ugyanakkor nagy kihívást jelent az az össztársadalmi igény, amely már mintegy harminc budapesti két tannyelvű, illetve nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézmény létrehozását kényszerítene ki. Ezért az előterjesztő által megfogalmazott határozati javaslat úgy szólt: a képviselő-testület jóváhagyja a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ pedagógiai programját kísérleti jelleggel, valamint kiadja az intézmény alapító okiratát azzal a kikötéssel, hogy kötelezi magát döntése 2001 tavaszán történő felülvizsgálatára. A határozati javaslatot 27 igen, 3 tartózkodás szavazati aránnyal fogadták el. Katolikus általános iskola Tizenegyedik napirendi pontként az egykori Tanoda Téri Általános Iskola épületének hasznosítására készült javaslatot terjesztette elő Hock Zoltán alpolgármester. Kiemelte: 1997-ben két alkalommal is foglalkozott a testület a Tanoda Téri Általános Iskola sorsával, majd elfogadta a közoktatási intézmények középtávú fejlesztési programját, melyben úgy határozott, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt az intézményt bezátja és a gyermekeket a jogutód általános iskolában, az Erzsébet utca 31. szám alattiban helyezték el. A testület döntött arról is, hogy az épületet nem értékesíti, nem idegcníu el, hanem kifejezte azon óhaját, hogy az épületet továbbra is oktatási célra kívánja hasznosítani. Ezt a célt kívánja biztosítani az a javaslat, hogy az 1999/2000. tanévtől az Eszter- gom-Budapest Főegyházmegye katolikus általános iskolát működtetne az épületben. Szeptembertől az alsó tagozat indításával, felmenő rendszerben indulna az oktatás. Erre az iskolatípusra nagy az igény, az épület kedvező fekvése, jó közlekedési lehetősége miatt az újpestieken kívül a szomszédos kerületek és az agglomerációban élő családok gyermekei is igénybe vennék. Az alpolgármester úgy vélte, hogy az önkormányzat sokféleképpen tudja szolgálni polgárait, a maga eszközrendszerével kötelessége elősegíteni az igények kielégítését. Éppen ezért kérte a testület tagjait, értsenek egyet azzal, hogy a megszűnt Tanoda Téri Általános Iskola épületét az Eszter- gom-Budapest Főegyházmegye használatba vegye 50 évre, általános iskola működtetése céljára, hatalmazza fel a polgármestert, hogy a szerződést kikérve a gazdasági bizottság véleményét is - alánja. Dr. Bodrogi Jenő arra kért választ, kik érdeklődtek még s milyen ajánlatot tettek a Tanoda téri épület hasznosításával kapcsolatban. Valamint választ várt arra is, a gazdasági bizottság miért nem tárgyalta meg előzetesen ezt a témát? Hock Zoltán alpolgármester arról tájékoztatta a képviselőt, hogy volt olyan cég, amely posztgraduális képzést kívánt az épületben indítani, egy másik magániskolát szeretett volna idetelepíteni, mintegy 200 ezer forintos éves tandíj igénylésével. Az alpolgármester véleménye az volt, ezt az újpesti családok többsége nem lett volna képes megfinanszírozni, ezért esett a választás a katolikus általános iskolára, amelynek létrehozására a polgárok részéről is megvan az akarat. Mivel a döntés 4
