Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-11 / 5. szám
ÜI PEST 1999. március 11. — Honvédönkéntesek és adományozók 1848-49: - Újpesten I Az 1848-as esztendő históriája a magyar történelem egyik legszebb fejezete, ekkor virradtak fel közös múltunk dicső napjai. A „daliás idők azonban az utókor számára messzi ködbe vésznek, ha a történelem krónikásai a népmozgalmak, csaták és viharos ostromok leírása közben nem tudósítanak a falvak és városok hétköznapjairól. Az iskolai tankönyv lapjain az egykori boltossegéd, a kocsmáros, a menyecske, a napszámos, a diák, a suszter az események taglalásakor „a nép” masszájába olvad. A magyar forradalom és szabadságharc története jelképesen több tízezer családi és helytörténeti kalendáriumot is magában foglal. 1848-49-ben Újmegyert - a későbbi Újpestet - épp úgy megérintették az események, ahogyan az ország valamennyi települését... A Szent István-hegyen jó ideje termőre fordult a szőlő, amelyet nyolc évvel korábban az első telepesek ültettek. A hegyközség hírnevet szerzett a környéken, és itt voltak már a bőrösök, a faiparosok valamint az első kereskedők, akik vízi és közúton tartották a kapcsolatot a világgal. Járt már a vasút is, melyet Petőfi versben köszöntött. Alig nyolc éve száradt meg a tinta gróf Károlyi István Alapítólevelén, s az egykori Megyeri puszta lakossága megháromszorozódott. Újpest község iskoláival és templomaival immár jelentős településnek számított. '48 tavaszán Károlyi gróf az első pillanattól aktívan segítette a Batthyány-kor- mány munkáját. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye főispáni helytartójaként fenntartotta a rendet, fóti birtokán nemzetőrséget szervezett, majd a délvidéken maga is hadba vonult. Később jelentős összeggel támogatta a tüzérséget és saját vagyonából felállította a 16-os Károlyi-huszárezredet. (E témával részletesen foglalkozott Buda Attila írása az Újpest 1998. március 13-i számában.) Az uradalom feje hatalmas összeget áldozott az áprilisi törvények megvalósításáért, ám Újmegyer lakói sem tétlenkedtek. Levéltári dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a besorozott honvédek mellé önkéntesek is csatlakoztak. A feljegyzések szerint 1848 szeptemberében öt legény csapott fel önként katonának. Érdekesség, hogy anyanyelvűk és származásuk szerint egyikük sem magyar, mégis fegyvert fogtak a szabadságharc védelmében. Nevüket megőrizte az egykori toborzólista: „Mayer Mihály, 31 éves kőműves, sertingi születésű, beszél: németül, Turitsek Ferenc 27 éves asztalos, rudolsdorfi születésű, beszél: németül és tótul, Pfau János 27 éves kéményseprő, vidingai születésű, beszél: németül és tótul. Czitir János 19 éves bádogos, bécsi születésű, beszél: tótul, Snitzki János 24 éves kocsis, szepesme- gyei születésű, beszél: németül.” A besorozottakat a község ruházattal is ellátta, ezt tanúsítja Wolf Ignác korabeli elismervénye. (A szöveg nyelvhelyességi hibája általános lehetett a vegyes nemzetiségű Újmegye- ren): „Alulírott bizonyítom, hogy az én Pesten férfiruha kereskedésemben 5 drb. katonai öltönyt azaz öt köppenyeg, öt atti- la, öt nadrág, öt mellény, összesen 81 pengő nálam vétetett és kifizettetett. Költ Pesten szeptember 3. 1848.” Egyéb anyagi áldozatoktól sem zárkózott el a község lakossága, hiszen a nemzeti kormány által kivetett járulékon felül adományokkal is támogatta a hadsereget. Fennmaradt „Az újpesti őrsereg szabad adakozási jegyzéke, mire minden szerető honfi kegyesen megkéretik”. A lista szerint 1849- ben 43 újpesti személy összesen 125 forinttal és 32 krajcárral járult hozzá a táborban lévő magyar katonaság ellátásához. A legkisebb adomány 15 krajcár, míg a leg„Az újpesti lakosok által történt adakozások jegyzéke. A táborban lévő magyar katonaság számára. 1849-évben." Adakozók neve o frt kr. Adakozók neve g o frt kr. Steighoffer Jakab biró ,2 39 Grolek Flórián25 Király Antal jegyző 2 30 Weiser Pál 2 2— Spitzer Salamon 3 45 Wentzel János 1 40 Markovics János 5 — Hoffmaun Ignác 2 30 Krisztovics János — 50 Morigia József 10 — Panek Lőrinc 2 30 Réma József 2 30 Lőwy Bemát 12 30 Duchon Antal — 30 Wolfner Lajos 10 — Frommer Dávid 1 15 Neumann Izsák 12 30 Morigia Vince 10 — Hanis Ferenc 2 30 Sitkovszki Károly 1 30 Lőwy Emánuel 10 — Mildenberger Mártonné — 15 Szvetenay Márton 3 30 Schwartz Izsákné — 25 Csekeő Alajos ispány 2 30 Grab Dávid — 37 Hans Gerson 2 30 Kutsera Dániel 1 15 Hlavacsek János 1 i — — Steiner Jakab 2 30 Müller János 1 1 — — Vladár Imre 1 15 Káplán Ferenc 2 30 Landeszmann József — 30 Polmann Erzsébet — 50 Frommer Moizesné __ 5 0 Hermann Vencel — 50 Ludvig Ferenc 2 30 Streliczki Náthán 2 30 Frommer Hermann 1 1 __ __ Léderer Adolf 1 15 Hoffmann Ferenc — 25 Blum Ignác 2 30 összesen: 5 5 125 32 magasabb összeg 12 forint 39 krajcár volt. Ez utóbbit Steighoffer Jakab bíró ajánlotta fel. Ismerjük azoknak a nevét is, akik ruhaneműket („inget és gatyát”) készíttettek, illetve küldtek a katonaságnak. Külön gyűjtést rendeztek „Nevezetesen zászló megvételére”. Ennek alkalmával 31 személy - közöttük ott található Mildenberger Márton, az első telepes neve is -, 24 forint 13 krajcárt adott össze. „Nevezetesen zászló megvételére” Az adakozó neve kr. Az adakozó neve frt kr. Király Antal 1 15 Vladár Imre 24 Szvetenai Márton 2 30 Káplán Ferenc 1 15 Markovics János 1 40 Morigia József 1 15 Rózsa György 1 — Kardos Mihály 50 Sitkovszki Kari 1 — Mildenberger Márton 25 Felber Joachim 1 — Balogh József 50 Kovács Mihály 30 Paulitits István 50 Katona György 1 30 Diósi Gábor 30 Szeretsek János 30 Balis Sándor 30 Beretz Pál 30 Petrovits Mátyás 30 Kamotsai András 50 Kuntz Ferens 30 Mayer Miháiy 30 Krisztovics János 25 Venczel Joachim 50 Dabis Lajos 25 Jozeph Peti 50 Fapp Traub 25 Türinger Ferenc 30 Kalmár János 15 Lorencz Panek 1 15 összesen: 24 13 Ugyancsak pontos lista összegzi azoknak a nevét, akik fegyvereiket ajánlották fel a haza szolgálatára. A nevek mellett olvasható a fegyver típusa: puska, pisztoly vagy kard, a darabszám és a harci eszköz becsült értéke. Újpest területén 1848-49-ben kisebb összecsapások is folyhattak - erre utal a képviselő-testület 1888-ban készült jegyzőkönyve. Egressy Géza képviselő ugyanis indítványozta, hogy a vasút és a nagy posta között keletkezett új utcát - a szabadságharc idején itt folyt csatározások emlékére - nevezzék el Szabadság utcának. A testület kimondta, hogy „örömmel adózik a lefolyt események megörökítéséhez”. Az új közterületet előbb szabályozták, majd valóban hosszú időn át viselhette a Szabadság utca nevet. Ki tudja miért, később Verbőczy utcára keresztelték át... Az egykori Szabadság utca ma Kiss János nevét viseli. Összeállította: Rojkó Annamária A táblázatokat Ugró Gyula Újpest című monográfiájából vettük át wmmm MM— . .fr .. ____fi_________________fi___:i A nevezetes „Kossuth-bankó”. (Illusztrációnkat az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény bocsájtotta rendelkezésünkre).
