Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-03-11 / 5. szám

1999. március 11. ÚJPEST Testületi ülésen Újpest önkormányzatának képviselő-testülete március 2-án tartotta legutóbbi ülését, amelynek során az „egye­bek" napirenddel együtt 10 napirendet kívántak tárgyal­ni. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnö­ke jelezte: a napirendek tovább bővülnek, mert: Sajóhe- lyi Gábor (Fidesz) képviselő jelezte interpellációs szán­dékát, Boruzs András (SZDSZ) képviselő pedig egy ha­tározati javaslatot kíván előterjeszteni. Mindezekre az egyebek napirend keretében került sor. Dr. Derce Tamás polgármester a napirendi pontok előtt az önkormányzat gazdasági bizottságát érintő témá­ban kérte a testület állásfoglalását, illetve szavazatát. A jelenlévők ennek nyomán a bizottság tagjává választot­ták Jóri Tamást, az MSZP által delegált személyt, és az Újpestért Egyesület képviseletében pedig Buzna Feren­cet. (Mint ismeretes, a bizottság tagja volt a nemrégiben elhunyt Burza Gábor, Honti Ferenc pedig lemondott tag­ságáról.) Első napirendi pontként ezt követően Hock Zoltán alpolgármester kérte a testület egyetértését és támoga­tását a IV. kerületi önkormányzat intézményei és a pol­gármesteri hivatal 1998. évi költségvetéséről és a vég­rehajtás szabályairól szóló - a 10/1998. (V. 4.), a 16/1998. (VII. 1.) és a 21/1998. (IX. 16.) számú rende­letekkel módosított - 5/1998. (III. 3.) számú rendelet módosítására. Az előterjesztő alpolgármester szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: az 1998. évi költségve­tési beszámoló elkészítéséhez közeledve, áttekintve a gazdálkodás során az előirányzatok pénzügyi teljesíté­sét, szükségesnek mutatkozik a módosítás végrehajtá­sa. A bevételi oldalon kimutatható emelkedés (kamat- bevétel, építményadó-, iparűzésiadó-, gépjárműadó-, áfa-bevétel) az üzemeltetésre átadott lakások bérleti dí­jának, valamint az ingatlanértékesítésből származó be­vételek alulteljesítésének előirányzati csökkentését fe­dezi. A teljesítéshez képest a tervezés több tétel esetén eltér, ennek feloldására átcsoportosításra van szükség, amelyet a rendeletmódosítás tartalmaz. Jelezte: a mó­dosítás csak a költségvetés belső szerkezetét érinti, a sarokszámokat nem. A rendelettervezethez dr. Benkő László (MSZP) tett fel kérdést, melyre Hock Zoltán előterjesztő adott vá­laszt, jelezve: az e szakaszt érintő változtatások egy ko­rábban történt könyvelési hiba korrekcióit jelentik, mely­re 1998-ban többek között az Állami Számvevőszék vizsgálata is rámutatott. Ezt követően a testület tagjai 28 igen szavazattal elfogadták a rendeletmódosítást. Útépítés, közművesítés Második napirendi pontként - továbbra is Hock Zol­tán alpolgármester előterjesztésében - az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló önkormányzati ren­delettervezetet vitatták meg a jelenlévők. Kiemelte: ugyan az elmúlt időszakban a Bajza utcában és annak környékén jelentős csatomaberuházások történtek, az eh­hez szükséges forrásokat az újpesti önkormányzat azon­ban egyedül nem tudja biztosítani. Újpesten csatornázás­ra, szilárd burkolatú útra vár a Wesselényi utca és kör­nyéke, vízközmű-építésre a Labdarúgó utca, gázra pedig Megyeren van igény. Mivel az útépítéssel és a közműve­sítéssel az érintett ingatlanok értéke jelentősen megnő, indokolt és kívánatos, hogy a törvényi felhatalmazással élve - a testület rendeletben szabályozza a lakossággal való közös teherviselést. A rendelet hatálya az ezek által közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira terjed ki. Az előterjesztő utalt arra is: a szabályozás alapjául a Hár­fa utcai beruházást tekintették, amely az önkormányzat által kezdeményezett beruházás volt, s amelyből a lakók is részt vállaltak. A rendelettervezet által megfogalma­zott 140 ezer forintos közműhozzájárulás az összes költ­ségek 15-16 százalékát fedezi, a többit az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza. Dr. Benkő László a rendelettervezet 1. paragrafusával kapcsolatban kérdezett, majd egy dátum helyességére kér­dezett rá, valamint azt tudakolta: a rendelet alkalmazását Jelentős döntések követően milyen nagyságrendű bevételt vár az önkormány­zat? Választ vár arra is, van-e lehetőség a szociális szem­pontok mérlegelésére? Dr. Derce Tamás polgármester je­lezte: mivel az önkormányzat saját illetékességi területére alkothat rendeletet, eme rendelet hatálya Újpestre teljed ki. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetőjeként, utalva a polgármesterrel korábban lezajlott beszélgetésére, az iránt érdeklődött, mit kell önkormányzati beruházás alatt érteni, illetve az ÉPÍT Rt. esetében miként kell a közmű- beruházásokat érteni, hiszen az rt. számára a területfej­lesztés nehézségét okozza például, hogy a befektetést megdrágítja a csatornázás hiánya. Véleménye szerint pontosítani kellene a megfogalmazást oly módon, hogy „közvetlen önkormányzati beruházásban és újonnan megvalósuló útépítésekre és közművesítésre” teijedjen ki a rendelet hatálya. Az anyagiakról Monori Józsefné (Fidesz) mint a kertvárosban lakók önkormányzati képviselője úgy vélte: az önkormányzat elkésett ezzel a rendelettervezettel, hiszen az érintettek 20-30 éve várnak csatornázásra, s most, amikor lehető­ség lenne rá, igen nagy összeg ellenében lehet megolda­ni. A sok alacsony nyugdíjjal rendelkező kertvárosi pol­gár nem tudja, vagy csak nehezen előteremteni erre az anyagiakat. Mivel a hozzájárulás adóként behajtható költség, lehetővé kellene tenni legalább a két részletben való fizetést, ezért nem ért egyet a rendelettervezettel sem. Módosító indítványként javasolta: hogy a polgár­mesternek legyen lehetősége arra, hogy a szociális szem­pontokat figyelembe véve méltányosságot gyakoroljon. Dr. Derce Tamás polgármester más véleményen volt, kiemelte: ez nem szociális rendelet, s nem minősül a költség adónak, csupán amennyiben nem fizetik be a tu­lajdonosok, akkor a telekkönyvben rögzítésre kerül. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) nemcsak arról tá­jékoztatta a jelenlévőket, hogy frakciója támogatja a ren­delettervezetet, hanem arról is: jómaga is 30 éven át várt a Bajza utcában csatornázásra, a lakosság pedig örömmel fogadja a közműberuházásokat és szívesen áldoznak rá, és a rendelettervezet 8. paragrafusa intézkedik a részlet- fizetés lehetőségéről is. Kovács Sándor (SZDSZ) arról szólt: a közművesítést követően, a megemelt árakat fi­gyelembe véve egy család két év alatt „behozza" a beru­házás költségeit. Mivel az általa megkérdezettek is örömmel fogadták a közműberuházást, jómaga is támo­gatta a tervezetet. Dr. Derce Tamás polgármester azzal érvelt: amennyi­ben az utcában ott van a közmű, a lakók saját költségü­kön kell hogy elvégezzék - és kötelező jelleggel - a rá­csatlakozást. Az önkormányzat pedig jelentős összeggel támogatja most ezt a tevékenységet. Zárszavában az előterjesztő, válaszolva a dr. Benkő László és Monori Józsefné által felvetettekre, jelezte: nem kívántak a rendelet tervezésekor szociális mérlege­lést tenni, erre az önkormányzat szociális rendeleté hi­vatott. A rendelet 8. paragrafusa a polgármesternek ad felhatalmazást arra, hogy nagyon indokolt esetben rész­letfizetést adjon. A rendeletnek már valóban meg kellett volna születnie, de ez nem lehet indoka és magyarázata a további késlekedésnek. Példaként említette a bevéte­lekről szólva, hogy a Hárfa utcai beruházás 26 millió fo­rintba került, ehhez a lakók mintegy 3 millió forinttal já­rultak hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, a rendelet Új­pest egészét érinti, az más kérdés, hogy vélhetően a kert­városban lakók fognak először élni vele. Kiss Sándor felvetésére elmondta: a gazdasági bizottság ülésén volt ugyan egy módosító indítvány, amely azt célozta, hogy az önkormányzat vállalja fel, amennyiben teljes mérték­ben önerős beruházásban készül a közmű, akkor az ön- kormányzat a beruházás 20 százalékát térítse meg a be­ruházónak, ám ezt a javaslatot a bizottság elvetette. Az 1. paragrafus kizárja, hogy az újpesti önkormányzat az önkormányzattól független beruházások esetében ki­adásra kényszerüljön. Az ÉPÍT Rt.-nek speciális helyze­te van, mivel Káposztásmegyeren az alapközművek költsége tekintélyes összegű. A több évvel ezelőtt az új­pesti és a fővárosi önkormányzat között köttetett keret- szerződés, amely létrehozta az ÉPÍT Rt.-t, valamint sza­bályozta a gazdálkodást, kivonta az önkormányzatok hatásköréből ezen közműberuházásokat. Hock Zoltán előterjesztőként nem támogatta Monori Józsefné módo­sító indítványát, majd ezt követően a testület 3 igen, 22 nem, 3 tartózkodás szavazati aránnyal sem értett egyet azzal, hogy a megállapított hozzájárulási összeget a kö­telezett 36 hónap alatt fizethesse meg. A rendeletterve­zetet viszont 28 igen, 1 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták a képviselők. Ezt követően került sor a testület véleménynyilvání­tására a IV. kerületi rendőrkapitányság vezetőjének ki­nevezése ügyében. Dr. Derce Tamás polgármester utalt arra, törvény mondja ki: a kerületi rendőrkapitány kine­vezése előtt meg kell hallgatni a helyi képviselő- testület véleményét. Ismeretes, hogy Újpesten Práger Ferenc rendőr alezredes augusztus vége óta megbízott kapitányként tevékenykedik, a Belügyminisztérium vi­szont kezdeményezte az alezredes végleges kinevezé­sét. A napirendi pont tárgyalásán jelen volt dr. Kökénye­st Antal rendőr ezredes, Budapest rendőrfőkapitánya is. A jelenlévők széles konszenzussal értettek egyet azzal, hogy Práger Ferenc rendőr alezredes véglegesen kine­vezték. Kiss Sándor (MSZP) többek között arról, hosszú ideig szomszédok voltak, e közegben is volt le­hetősége megismerni Práger Ferencet, s a polgárőrök­kel szoros kapcsolatot ápoló személyként is támogatni tudja kinevezését. Célszerűnek tartotta volna, ha az ön- kormányzat közbiztonsági bizottsága lehetőséget adott volna az alezredes úrnak egy közbiztonsági helyzettel kapcsolatos áttekintésre, valamint a jövőbeni tervek is­mertetésére. Práger Ferenc megbízott rendőrkapitányt méltatta frakciótársa, Szabó Béla is. Opavszky Szilárd, a közbiztonsági bizottság tagjainak véleményét ismer­tette, akik úgy nyilatkoztak, hogy támogatják a rendőr­kapitányi kinevezést, és ezt erősítette meg a maga és a MIÉP-frakció nevében is. Buzna Ferenc úgy vélte, mi­vel a rendőrkapitányi kinevezéssel kapcsolatban meg­egyezik a testület tagjainak véleménye, ezért ügyrendi javaslatként a vita lezárását javasolta. Korondy Marica alpolgármester asszony az FKgP frakcióvezetőjeként támogatta a kinevezést, Hock Zoltán alpolgármester ar­ra utalt: többéves munkakapcsolata alapján városveze­tőként támogatja a kinevezést. Ez a frakciója vélemé­nye is. Nem értett viszont egyet a Kiss Sándor képvise­lő által hiányolt bizottsági áttekintéssel. Tájékoztatta a testületet, hogy a városvezetés a jövőben is támogatni kívánja a kerületi kapitányság munkáját, és a költségve­tési rendelet módosítását követően erre lesz is mód. Utalt arra is: Práger Ferenc rendőr alezredes úr már ed­dig is nagyon sokat tett a közbiztonság javításáért a drogprevenciós program támogatásáért. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) és Sajóhelyi Gábor is méltatta a rendőr- kapitányság vezetőjének eddigi tevékenységét. Támogatták a jelölést Práger Ferenc rendőr alezredes arról szólt: érzi és ér­tékeli azt a bizalmat, amely feléje árad, és munkája so­rán az előző kapitány, Szabó Péter ezredes által megkez­dett utat kívánja folytatni. Szót kért és kapott a testületi ülésen dr. Kökényesi Antal rendőr ezredes, Budapest rendőrfőkapitánya is, aki elmondta: régi munkakapcso­lat alapján és a nyár végén kapott kapitányságvezetői megbízás óta volt alkalma arra, hogy figyelemmel kísér­je Práger Ferenc rendőr alezredes eddigi tevékenységét. Az eltelt hónapok tapasztalatai is megerősítették abban, hogy Práger Ferencet jelölje a kapitányságvezetői poszt­ra. Kérte, hogy a testület a kinevezést követően is adja meg a támogatást a kapitánynak. A testület ezt követően 31 igen szavazattal egyetértett ajelölt kinevezésével. (Folytatás a 6. oldalon.) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom