Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-02-26 / 4. szám
1999. február 26. ÚJPEST Költségvetés Az igények és lehetőségek tükrében Interjú Hock Zoltán alpolgármesterrel ■ Még az elmúlt év végén kezdődött az a többhetes előkészítő munka, tárgyalássorozat és egyeztetés, amelyet követően első körben az önkormányzat pénzügyi és költségvetési bizottsága elé került Újpest 1999. évi költségvetésének tervezete. Ezt követően || valamennyi bizottság mintegy 120 tagja előtt mérettetett meg az előterjesztés, melynek „végszavazására” február 9-én került sor rendkívüli testületi ülés keretében. Amíg a városházán „előtestületi”-nek is nevezett találkozón 80 perc elegendő volt ahhoz, hogy a bizottságok támogatásukról biztosítsák az előterjesztést, a testületi ülésen több mint öt órás tanácskozás után szavaztak csak a képviselők. Hock Zoltánt, a költségvetés tervezetét beterjesztő alpolgármestert lapunkban a részletekről kérdeztük. • Előző lapszámunk első oldalán gyorshírben jelentettük: az újság nyomdai előállításának idején döntöttek a képviselők a költségvetésről, és szavazatukat követően 1999-ben közel 8 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeg áll a városrész rendelkezésére. A döntés idején még nem volt ismeretes a fővárosi forrásmegosztás eredménye. Az időközben megszületett döntés hogyan befolyásolja Újpest költségvetését?- Valóban, a rendkívüli testületi ülés idején még csak becsléseink voltak arra nézve, mire számíthatunk a forrásmegosztást követően. Mint ahogyan akkor, az anyag előterjesztőjeként is utaltam rá: néhány tízmillió forintnyi az az összeg, amely a fővárosi döntés híján kérdéses volt számunkra. Mivel időközben a fővárosi önkormányzat megalkotta forrásmegosztási rendeletét, számunkra sem kétséges ma már, hogy a döntés eredményeként - ha csekély mértékben is, de - túljutottunk a 8 milliárd forintos bevételi főösszegen. • Milyen bevételi források alakítják az önkormányzat költségvetésének több mint 8 milliárd forintos főösszegét?- A legjelentősebb bevételi forrás a normatív állami támogatás, amely az ország költségvetésében az önkormányzatok számára elkülönített összegként jelenik meg. A költségvetési törvény önálló önkormányzati fejezete azon támogatásokat összegzi, amelyek az állam által „ránk testált” kötelező feladatok elvégzéséért illeti meg a városrészt, vagyis esetünkben Újpestet. Az állami támogatás 3 milliárd forint, és tartalmazza a bölcsődék, az óvodák, az általános és középiskolák működtetéséhez, valamint az egyes szociális ellátások esetében biztosított normatív támogatást. Nagyságrendjét tekintve a második jelentős, mintegy 7,5-2 milliárd forintot kitevő forrás a személyi jövedelemadó Újpesten maradó része. A személyi jövedelemadó osztottan illeti meg az államot és az önkormányzatot, Budapesten ennek elosztása a forrásmegosztási rendeletben történik. További bevételi forrást jelentenek még további normatív jellegű támogatások, valamint a különböző helyi adótípusokból befolyó összegek. Az iparűzési és az idegenforgalmi adóból mintegy 1,5 milliárd forintnyi összeg képződik, és a költségvetést gyarapítja továbbá az a 120 millió forint, amely a gépjárműadó 30 százalékaként marad Újpesten. Az ily módon kikerekedő 6,5 milliárd forintnyi központi forrást tudjuk növelni a helyi bevételekkel, nevezetesen a telek- és építményadóval és intézményeink, valamint a polgármesteri hivatal saját bevételeivel. Számítunk továbbá kamatbevételeinkre, a részvények hozamaira és a bérleti díjakból befolyó pénzekre. S ha már ennyi számadatot mondtam, engedjen meg még egy összehasonlítást: az 1999. évi költségvetésünk nominál értékben 1 milliárd forinttal több mint az 1998-ban rendelkezésünkre álló összeg. Mindezek ismeretében nem látok ellentmondást abban, hogy takarékosan, de mégis kiegyensúlyozottan működtethető lesz a városrész, az előttünk álló feladatok teljesítésére képesek leszünk. Mégpedig oly módon, hogy nem kényszerülünk hitelfelvételre. És ezt manapság kevés önkormányzat mondhatja el magáról. • A költségvetés tervezésekor több mint 10 milliárd forintnyi igény jelentkezett az intézmények részéről.- Valóban, és jómagam újpesti polgárként, sőt képviselőként ezt természetesnek is tartom, hiszen mindenki a fejlődés szemmel is látható elemeit kívánja biztosítani. Ám a városrész pénzügyeiért felelős vezetőként bizonyos realitásokat nem hagyhatok figyelmen kívül. A költségvetés tervezésekor bármennyire is jobb pozíciót eredményezett, hogy növekedtek az adóbevételek, ezáltal nőtt a bevételi főösszeg, ám elköltenünk csak azt lehet, amit „megtermelünk”, és emiatt nem lehetett a kiadási főösszeget 10 milliárd körül meghatározni. Megjegyzem: ennél is többet tudnánk elkölteni, de ennyi a lehetőségünk... • Az elmúlt év decemberében hagyta jóvá a testület az 1999. évi költségvetési irányelveket, amelyek a tervezés alapjául szolgáltak. A tennivalók „sorolásakor” milyen szempontok alapján születik döntés?- A feladatok rangsorolásakor egy időben kell megfelelni a mának és a holnapután követelményeinek. Az elmúlt kilenc esztendőben a döntéseink kialakításában támaszkodtunk a városrészben lakóktól érkező információkra, az intézményeink fejlesztési elképzeléseire, a képviselői fogadóórákon, a közmeghallgatások alkalmából felvetett észrevételekre. Mindezen véleményeket, illetve elvárásokat folyamatosan elemezzük, összevetjük a városrész hosszú távú terveivel és ezek szintéziseként határozzuk meg a költségvetési koncepcióban azokat a prioritásokat, melyek később érvényesülnek a költség- vetési rendeletben. Mindezek a ma működését biztosítják és ahogy mondottam, a holnapután jövőképét alakítják. • Milyen jelentős döntések pénzügyi hátterét biztosítja Újpesten az 1999. évi költségvetés?- Újpesten minden mást megelőző módon biztosítjuk az önkormányzat intézményeinek működtetését. E gondolatkörbe tartozik, hogy az alkalmazottak, nevezetesen a közalkalmazottak és a köztisztviselők törvény által előirt javadalmazását garantálnunk kell. így az elmúlt esztendőkben soha nem kérdőjeleződött meg, hogy mindezt határidőre - vagyis a bérkifizetés napjára - biztosítsuk. Elégedetlen, rosszkedvű munkatársakkal ugyanis nem lehet mindazon közfeladatokat ellátni, amelyet az itt élők és a városrész vezetői elvárnak tőlük. A pedagógusok kötelező béremelésénél az állami normatívák növekménye ugyan nem fedezi az emelés mértékét, a 16 + 3 százalékos béremelést mégis biztosítani tudjuk. A nem pedagógus munkakörben dolgozóknak első lépcsőben 13 százalékot biztosítunk. Költségvetésünkben az Újpest-pótlékkal a megemelt munkabérek további 10 százalékával növeljük az illetményt. Jelentős Tépésnek tartom, hogy a korábbi években megszokottnál 50 százalékkal többet fogunk fordítani az utak, járdák karbantartására, a parkok, zöldterületek fenntartására, a városrész tisztaságának javítására. Nem titkolom, nagyon szeretnénk e témában előrelépni, a lakosság „tisztasági érzetén” jelentősen javítani. Jelentős összeget fordítunk az állagmegóvásra, az intézmények fenntartási, karbantartási költségeinek emelésére. Többéves vágyunk teljesül, amikor ebben az esztendőben az összegyűjtött tárgyi emlékekhez méltó és végleges helyére költöztetjük az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményt, biztosítjuk a káposztásmegyeri részönkormányzat és az ügyfélszolgálati iroda egy helyen történő elhelyezését, és kulturáltabb kiszolgálást nyújtunk azon ügyfeleinknek, akik a városközponti ügyfélszolgálati irodát keresik fel. Az elnöki pulpituson, a költségvetés előterjesztőjeként. Felvételünk az Óceán TV digitalizált technikájával készült. • Van-e olyan terve az önkormányzatnak, amelynek megvalósulása már idei munkát és többéves türelmet feltételez?- Igen, Újpesten a szociális bérlakásokban élők által befizetett lakbérek és külön szolgáltatások díjai nem fedezik a lakásfenntartás költségeit. A különbözetet az ön- kormányzat fizeti, s ez a tétel mintegy 400 millió forintos kiadást jelent. A veszteség felszámolása nem megy egyik évről a másikra, ezért szeretném, ha a képviselő-testület még ebben az évben kidolgozhatná és jóváhagyhatná azt a programot, melynek nyomán az elkövetkező öt éven belül elfogadható mértékűvé tudnánk visszaszorítani a szociális bérlakásoknál keletkező veszteséget, és csak az ön- kormányzat akaratából - a szociális rendelet alapján - juthatnának támogatáshoz az arra rászoruló családok. Ugyanakkor szigorúan szankcionálni kívánjuk azokat, akik nemtörődömségből, hanyagságból, vagy urambo- csá’ heccből nem vállalják a díjfizetéseket. Amennyiben nem tudjuk a jelenlegi költségvetés 5 százalékát kitevő veszteséget felszámolni, komoly gondokkal kell szembenéznünk. Biztos vagyok abban is, hogy az önként vállalt feladatainkról ez esetben le kell mondanunk, és ez jelentős visszalépést eredményezne az újpestiek életében. • Milyen önként vállalt feladatokat kíván ellát- f ni 1999-ben az önkormányzat?- Önként vállalt - vagyis az állam által nem kötelező - feladatunk, hogy csak néhányat említsek, az Újpest Színház, az Újpest Galéria működtetése, a közalkalmazottak Újpest-pótlékának biztosítása, mintegy 70 millió forintot szánunk az 1999/2000-es tanévre készülve a tankönyvtámogatásra, az egészségügyi ellátó rendszer keretén belül például a gyermek- és felnőtt korú lakosság ultrahangos vizsgálatainak biztosítására. Mivel a költségvetésünk az önként vállalt feladatok ki- szélesítését nem garantálja, a tervezéskor a meglévő eredmények megőrzését tűztük magunk elé, és a fontolva haladás jegyében, ha erre lehetőségünk adódik, szeretnénk'előbbre lépni. 9 A költségvetés „végszavazásakor” az előterjesztés - és személy szerint ön - egyfelől elismerő tapsot kapott, és 11 tartózkodó szavazatot is. Hogyan értékeli e többhetes munka lezárását?- A fejlett polgári demokráciákban a költségvetés elfogadása nem kizárólag szakmai, hanem politikai, bizalmi döntés. A többséget alkotó politikai erők el. szokták fogadni, a nyíltan ellenzéki szerepet vállaló politikai erők, bár szakmailag egyetértenek - esetünkben a testületi ülésen elhangzott hozzászólások is ezt bizonyították - a polgári demokrácia működésének megfelelően elutasítják a költségvetést, a többség számára mintegy jelezve az ellenőrzés igényének fenntartását. Ennek megfelelően all tartózkodást alapjában véve pozitív gesztusnak is tekinthetem, hiszen az MSZP és a Munkáspárt frakciója nem utasította el az előterjesztést, hanem tartózkodott a szavazásnál Ez önmagában hasznos is lehet, hiszen az igenlő szavazatokkal a költségvetést elfogadó többséget arra kell hogy sarkallja, hogy munkáját még körültekintőbben, még jobban végezze. Ezeket a tényeket elfogadva, meggyőződésem, hogy a költségvetésben elhatározott célok, az erre biztosított pénzeszközök a városrész egészének érdekét fogják szolgálni. A költségvetés elkészítésében részt vevő hivatali és intézményi dolgozóknak pedig engedje meg, hogy - az újság által biztosított nyilvánosságot is felhasználva - köszönetét mondjak, ezúton is. Bangha Katalin 7
