Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-12-17 / 25. szám

1999. december 17. ÚJPEST Az MSZP frakcióvezetője - folytatta Albrecht Péter - úgy foglalt állást eb­ben a kérdésben, hogy az igazgató ta­nácsi tag információit közér­dekű bejelentésként kezelte, s erre kidolgozott eljárási módot kívánja alkalmazni. Mit tekinthe­tünk közérdekű bejelentésnek, és kinek a dolga ez­zel kapcsolatban eljárni? Lehet-e közérdekű bejelen­tésként kezelni az önkormányzati tulajdonú részvény - társaságban az MSZP által delegált, de a testület ál­tal választott tisztségviselő saját frakcióvezetője fülé­be súgott információt? Albrecht Péter úgy vélte: a szerződés mindvégig zárt ajtók mögött tárgyalták, győzött a jobb ajánlatot adó. A vesztes fél azonban a szerződés jogerőre emelkedéséig ellenérdekű a szer­ződés létrejöttében, a MATAV (a másik ajánlatot té­vő fél ... a szerk. megj.) pedig ezen idő alatt telefa­xon megismételte ajánlatát, és arra hivatkozott, hogy a szerződés teljesítése körül gondok vannak. Kiss Sándor frakcióvezető az interpelláló szerint konzul­tációt folytatott a MATAV képviselőjével, megkapta azt a telefaxot, amelyet a MATAV az önkormányzat­nak küldött, a testületi ülésen tagadta, hogy a jelzett információ birtokában van, később - miután leleple­ződött - bevallotta azt. Albrecht Péter ezért arra várt többek között választ: lehetségesnek tartja-e minde­zek ismeretében a polgármester, hogy az információk a testületi tagok részéről kerültek kiszivárogtatásra, milyen jogi-, erkölcsi szankciók alkalmazhatók az önkormányzat érdekeit sértő képviselővel szemben, milyen törvények vonatkoznak arra az esetre, ha egy képviselő az ellenérdekű féllel folytat konzultációt, természetes dolog-e ha egy ellenérdekű fél egy képvi­selőt gazdasági akcióról tájékoztat, annak iratait át­adja, milyen lehet a politikai szereplők között az új­pesti ügyekben az összhang, ha bebizonyosodik, hogy a frakcióvezető nem szavahihető? - eddig az Újpest lapból átvett idézet. Az interpelláció szó szerinti ismertetését követő­en Simonfi Sándor, az interpellációra adott válasz el nem fogadását követően létrejött eseti bizottság el­nöke számolt be arról: talán első hallásra furcsa, de 3,5 alkalommal üléseztek, három alkalommal tár­gyalták az ügyet, majd a bizottság tagjaiból alakult szövegező „albizottság” fogalmazta meg a tételes választ, a bizottság állásfoglalását. (A szerk. megj.: az előző testületi ülésen felállított eseti bizottság tagjai sorába valamennyi önkormányzati frakció delegálta egy-egy önkormányzati képviselőjét. A de­legálással és ezáltal a bizottság munkájában való részvétel lehetőségével egyedül az MSZP frakció nem élt.) Az eseti bizottság jelentése A bizottság Kiss Sándor frakcióvezető számára két lehetőséget is felkínált a személyes meghallgatásra, ám az érintett nem kívánt élni ezzel. A bizottság ezért a vizsgált időszak testületi üléseinek szó szerinti jegyzőkönyveit tanulmányozta át, így adott választ a feltett kérdésekre és tett javaslatot. A válaszok nyomán az eseti bizottság az alábbi válaszokat fogalmazta meg, illetve a következő hatá­rozati javaslatot tette: 1. Az eseti bizottság az elhangzott interpellációra vonatkozóan a kérdések sorrendjében az alábbi vála­szok elfogadását javasolja a Képviselő-testület felé. 2. az interpelláció második kérdéscsoportjára az alábbi válasz elfogadását javasolja a bizottság: A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos szabá­lyokat és eljárásokat az 1977. évi I. tv. szabályozza. Ennek alapján sem tartalmilag sem formailag nem lehet az interpellációban idézett bejelentést közérde­kű bejelentésként kezelni. 3. Az interpelláció harmadik kérdéscsoportjára az alábbi válasz elfogadását javasolja a bizottság: Az első kérdésben felvetett lehetőséggel a bizottság nem kíván foglalkozni, mivel vizsgálata alapján a ki­szivárogtatást tényszerűen sem megerősíteni sem cá­folni nem tudja. A második kérdés alapján a bizottság megállapítja, hogy az önkormányzat érdekeit sértő képviselővel szemben jogi szankciók nem, kizárólag erkölcsi szankciók alkalmazhatók. A további kérdésekkel kapcsolatban egyértelműen megállapítja a bizottság:- Kiss Sándor a vonatkozó szerződés létrejötté­ben ellenérdekű félként szereplő MATÁV-val fel­hatalmazás nélkül kapcsolatfelvételt kezdeménye­zett ajánlatkérés céljából ezáltal megsértette az Önkormányzati törvényt (Ötv.) és a Képviselő-tes­tület SZMSZ-ét.- Beigazolódott, hogy Kiss Sándor a Képviselő- testület ülésén a MATÁV által küldött telefaxszal kapcsolatban nem mondott igazat. Ez volt a kérdéscsoportokra adott válasz, illetve válaszjavaslat a testület elé. AII. csomag: Az eseti bizottság az interpellációra adott válaszai­hoz kapcsolódóan az alábbi megállapításokat és ja­vaslatokat teszi a Képviselő-testület felé: 2. A bizottság egyértelműen megállapította: • Kiss Sándor képviselő úr felhatalmazás nélkül a szerződéssel kapcsolatban ellenérdekű féllel a kap­csolatot felvette ajánlatkérés céljából. • Kiss Sándor a MATÁV telefaxával kapcsolatban nem mondott igazat. • Kiss Sándor álta a szerződés módosítással kap­csolatos híresztelések fonásaként megnevezett dr. Csíki Szász Elemér határozottan tagadta ebben Kiss Sándor állítását. • Kiss Sándor képviselő úr nem jelent meg a bizott­ság előtt, nem segítette elő az ügyek még pontosabb megismerését, feltárását. Ezzel megsértette az Ötv-t és a Képviselő-testület SZMSZ-ét, valamint megkérdőjelezhetővé tette sza­vahihetőségét. Ennek alapján javasolja a Képviselő- testületnek, hogy szólítsa fel Kiss Sándor képviselőt a mandátumáról való lemondásra, mivel a képviselő hitele megrendült a testület előtt, tekintettel ana, hogy képviselői tisztéhez méltatlan tevékenységet folytatott, magatartást tanúsított. Javasolja továbbá, hogy a Képviselő-testület von­ja vissza 161/1999. (VI. 29.) sz. határozatának azon részét, melyben Kiss Sándor az ÉPÍT RT IT tagjának jelölte. A Bizottság jelentéséhez kapcsolódóan határozati javaslatokat is megfogalmazott. Az első határozati ja­vaslat: 1. A Képviselő-testület az eseti bizottság jelentését elfogadja. A 2. pont nem nyílt ülésre tartozik. 3. A Képviselő-testület elfogadván az eseti bizottság jelentését, miszerint egyértelműen megállapítja, hogy • Kiss Sándor képviselő úr felhatalmazás nélkül a szerződéssel kapcsolatban ellenérdekű féllel a kap­csolatot felvette ajánlatkérés céljából. • Kiss Sándor a MATÁV telefaxával kapcsolatban nem mondott igazat. •A Kiss Sándor által a szerződés módosítással kap­csolatos híresztelések forrásaként megnevezett dr. Csíki Szász Elemér határozottan tagadta ebben Kiss Sándor állítását. • Kiss Sándor képviselő úr nem jelent meg a bizott­ság előtt, nem segítette elő az ügyek még pontosabb megismerését, feltárását. Eddig egyhangú volt a Bizott­ság támogatása. A következőt pedig az első bekezdést egy tartózkodással, a másik két bekezdést egy ellensza­vazattal fogadta el a Bizottság. Körmendi József képvi­selő megkapta az előterjesztést, de nem tudott részt venni a bizottság ülésén, viszont a bizottsági elnöknek jelezte, hogy bár hivatalosan nem vehetik figyelembe a szavazatát, de természetesen a bizottság határozatainak' minden pontjával egyetért és a megállapításaival is egyetért. S akkor jön a három bekezdés, szintén a 3. ha­tározati javaslathoz kapcsolódóan. Ezzel megsértette az Ötv-t és a Képviselő-testületi SZMSZ-t, valamint megkérdőjelezhetővé tette szava­hihetőségét. Mindezek alapján Kiss Sándor képviselőt méltatlan­nak találta a képviselői tisztség ellátására, s ezért a kép­viselőségéből eredő valamennyi választott megbízatá­sából visszahívja: úgy mint az Újpesti Önkormányzat Foglalkoztatáspolitikai Bizottsága elnöki tisztéből, a Közművelődési és Oktatási Bizottság, valamint a Köz- biztonsági Bizottság tagságából és a fővárosi küldötti mandátumából, valamint érvényteleníti a 161/1999. (VI. 29.) számú határozatának azon részét, amely Kiss Sándort az ÉPÍT Rt. Igazgató Tanács tagjának jelölte. S végül egyidejűleg felszólítja Kiss Sándort, hogy 30 napon belül képviselői mandátumáról mondjon le. Ez a Bizottság határozata s javaslatsorozata. - mond­ta Simonfi Sándor. Méltatlan a képviselői tisztség ellátására Buzna Ferenc képviselő úgy vélte: Kiss Sándor meg­szegte önkormányzati esküjét, valótlant állított és megvádolta dr. Csíki Szász Elemért. Kovács Sándor úgy vélte, az MSZP frakcióvezető­jének magatartását az SZDSZ és a Munkáspárt bizottsági képviselője is elítélte, ettől a pillanattól kezdve nem lehet azt mondani, hogy ez egy politikai támadás az MSZP ellen.. Opavszky Szilárd többek között arról szólt: szen­nyes mocskolódás folyik felsőbb pártkörökben. Ezért ezt az esetet példaértékűnek tekinti. Saját er­kölcsi értéke szerint, aki elvállalta, hogy mások ér­dekeit képviseli, elvárható, hogy szavahihető le­gyen, hitelét ne veszítse. Gáspár Károly, az eseti bizottság FKGP-s tagja­ként elmondta: elszomorító számára, ha egy képvise­lőcsoport frakcióvezetője, aki ráadásul egy önkor­mányzati tulajdonú részvénytársaság igazgatótaná­csában is vezető posztot tölt be, megengedheti magá­nak az ilyen cselekedetet. Véleménye az volt: mond­jon le képviselői mandátumáról. Simonfi Sándor annyi kiegészítést tett: a bizottság határozati javaslata szűkszavú, de javaslatukat min­den testületi ülés szó szerinti jegyzőkönyveivel ala­pozták meg. A képviselő-testület zárt ülésű anyagai a képviselők számára hozzáférhetőek, nyitottak. Nyu­godt lelkiismerettel szavaznak. Példa nélküli Dr. Derce Tamás polgármester zárszavában úgy vél­te: az önkormányzatiság 10. événél tartanak, ez a határozati javaslat példa nélküli. Ám az eset az 1998. elejéhez történtekhez kísértiesen hasonlít. Az önkor­mányzatnak nem lehet célja, hogy a testületben lévő pártok közül valamelyik is kivonuljon, ennek negatív következményei lesznek. Egyetértett Opavszky Szi­lárddal abban, hogy felsőbb pártkörökben „divat” ez a politizálás, de nem jó, ha ezt Újpesten is alkalmazni kívánják. A szavazás során a testület jelenlévő tagjai 22 igen szavazattal elfogadták az eseti bizottság jelentését és a fentebb közzétett határozati javaslatok mindegyikét. A nyolcadik napirendi pontként tárgyalták a képvi­selők dr. Derce Tamás polgármester előterjesztése nyomán az ÉPÍT Rt. alapszerződésének módosítására tett javaslatot. Az előterjesztő utalt arra az ülés dél­előttjén még konkrét elképzelései voltak a megoldás­ra, azonban egy időközbeni telefonbeszélgetés után, amelyet Székely Gáborral és Kardos Mártonnal foly­tatott, világossá vált számára: a főváros csak abban az esetben járul hozzá az igazgató tanácsi státusz betöltéséhez, amennyiben a jelölt az MSZP sorából kerül ki. A polgármester úgy vélte: a döntést a testület (Folytatás a 8. oldalon) 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom