Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-12 / 3. szám

1999. februári ŰIPEST J Szenvedélyes testületi évkezdet (Folytatás az 5. oldalról) A képviselők ezt követően megadták a szót Fokvári Katalinnak, a Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre Egyesület elnökének, aki utalt arra az ismert tényre, hogy egyesületük az elmúlt év tavaszán több mint ezer aláírást gyűjtött az építkezés, és a tervezett lehajtó megépítése ellen, és ez a szám Káposztásme- gyer II: felnőtt lakosságának közel a felét jelenti. A csomópont kérdésében a lakótelep két másik egyesü­lete is támogatásáról biztosította őket, és a lakosság is, véleménye ezek után, hogy Káposztásmegyer la­kosságának véleményét képviselik. Hozzászólásában idézett az UNITEF Tervező Iroda által elvégzett rész­letes hatásvizsgálatából, és a környezetvédelmi intéz­kedési tervből kiemelve: hogy a várható ingatlan le­értékelődés valós probléma. Az elnök asszony többek között utalt arra is: a meg­engedett a zajérték nappal 65 decibel, éjjel 5 decibel amely indokolatlanul magas, és egészségre ártalmas, már így is, ugyanakkor az UNITEF tervdokumentá­ció 78-80 decibel zajterhelést prognosztizál az MO-ás északi szektorának átadása után. A zajvédő fal sem jelent védelmet az inteiíerencia jelenség miatt. A le­vegőszennyezéssel kapcsolatban a szakértő megje­gyezte, hogy a megépítés naponta 25-30000 jármű forgalmát jelenti, és 1 kilométeres útszakaszra vetítve naponta szénmonoxidból 1530,- szénhidrogénekből 528,- nitrogénoxidokból 765 kilogramm kerül a leve­gőbe, s ezek mérgező vegyületek. Szilárd szennyező­désekből 274 kilogramm várható, és súlyosbítja a helyzetet, hogy az uralkodó észak-északnyugati szél­irány e szennyező anyagokat a lakótelepre teríti... A szakértő véleménye továbbá, hogy az úthoz közeli la­kóházak értéküket vesztik, több mint 500 lakás 1 mil­liárd forintot veszít értékéből, a környezet és egész­ségkárosítás pedig felbecsülhetetlen... Értékcsökkenés, zaj... Az elnök asszony utalt arra is: a lakásingatlanok - szakértői becslés alapján - 10-45 százalékos érték- csökkenés közé esnek, sőt egyes ingatlanok forga­lomképtelenné válnak. A forgalom pedig nemcsak az M0 körgyűrű, hanem a rácsatlakozó utakon is erős forgalomnövekedést fog jelenteni. E problé­makört - utalt rá Fokvári Katalin - a polgármester úr a képviselő-testület elé tárta tavaly nyáron, s ezért döntött úgy a testület, hogy a csomópont ne épüljön meg. Ezt a kérést egyébként Katona Kál­mán közlekedési miniszter is tudomásul vette, és ígéretet tett arra. hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva megvizsgálja a kérdést. Ugyanakkor az építők augusztus folyamán folytatták, sőt gyorsítot­ták a lakótelep melletti felüljáró szakasz földmun­káit, ezután terelték el a patakot, megépült a töltés, és a csomópont földmunkái is elkezdődtek. Mivel a kezdeti munkák a lakosság megkérdezése és tájé­koztatása nélkül indultak, úgy vélte, a lakosság ér­dekeit képviselő önkormányzatnak feladata a károk enyhítése, s ezért a testületnek nem hatályon kívül kellene helyezni a nyáron hozott határozatát, hanem megerősíteni azt. Szálkái István képvislő (MSZP) úgy vélte: a kör­nyezetvédelem ügye mindenki számára fontos, ám annak védelmében eljárva lehet különböző adatokkal, tanulmányok megállapításával élni és visszaélni is. Az elnökasszony által felsorolt számadatokat műsza­ki szemmel nézve elfogadhatatlannak tartotta, ki­emelve ama véleményét, hogy egy útszakasz jövőbe­ni várható forgalmát prognosztizálni nem lehet. Azért sem, mert véleménye szerint a szóban forgó útsza­kaszt elsősorban az ott lakók fogják használni. Az MO-ás autópálya környezetvédelmi beruházás, amennyiben a lehajtó megépítését nem támogatják, a körgyűrűnek sincs semmi értelme. A képviselő utalt arra is, egy terület értékét növeli, ha infrastruktúrával jól ellátott, és jól megközelíthető. Képviselőként a döntéshozatalban azok véleményét is el kell fogad­nia, akik a lehajtó mellett foglalnak állást, használni kívánják ezt az útszakaszt, és nem néhány ezer ember érdekét kell figyelembe venni, hanem összességben egy egész kerületét. Fokvári Katalint ezt követően ar­ról kérdezte: munkahelyén milyen kapcsolata volt az építkezéssel? Fokvári Katalin válaszában visszautasította, hogy az építkezéssel kapcsolatban a beruházóval, vagy mással lett volna munkakapcsolata, az összegyűjtött anyagok közel egyéves munkájába kerültek. Albrecht Péter úgy vélte, nem kíván szakmai vitá­ba bonyolódni senkivel, tudomása szerint nem történt semmi olyan esemény, amely jelentős mértékben megváltoztatta volna a helyzetet. Ezért a B variációt javasolta elfogadásra. Ezt követően a képviselők 27 igen, 2 nem, 1 tartózkodás szavazati arány mellett el­fogadták a 6/1999. (I. 26.) számú határozatot és a nyári önkormányzati határozat 1. és 2. pontjain hatá­lyon kívül helyezve tudomásul vették a M0 autópá­lya és a Külső Szilágyi út közötti közvetlen útkapcso­lat megépítését. Több téma A napirend ötödik pontjaként dr. Vitáris Edit jegyző lőterjesztésében döntött úgy a testület, hogy enge­délyezi az Újpest szó használatát az Újpest Consul­ting Bt., az Autó-Újpest, és a Manócska Kábítószerel­lenes Alapítvány Újpestért cégek, illetve alapítvány elnevezésében. A napirend hatodik pontjaként a képviselők támo­gatták Nagy István népjóléti alpolgármester előter­jesztését a Rendelőnkért Alapítvány kérésével kap­csolatban. Az alapítvány a kéréssel fordult a testület­hez, hogy engedélyezze, hogy székhelyét a Hargita utca 1. szám alatti háziorvosi rendelőbe helyezhesse át. A testület - visszavonásig - helyt adott a kérelem­nek, kikötve, hogy az alapítvány további jogot ezzel kapcsolatban nem alapíthat és követeléssel sem lép­het fel az önkormányzattal szemben. Dr. Derce Tamás polgármester tájékoztatta a testü­letet arról, hogy a felhatalmazásnak megfelelően a decemberi ülést követően a kormány segítségét kérte arra nézve, mely szervezet számára utalják át azt az 1 millió forintos összeget, amelyet az árvízkárosultak megsegítésére szántak. Az önkormányzat nevében a fenti összeget a Magyarok Világszövetsége alapítvá­nyának utalta át, a kárpátaljai magyar épületek újjá­építése érdekében. Az alapítvány júniusig megteszi beszámolóját a pénz felhasználásáról. Tájékoztatta a testületet arról is, hogy levelet ka­pott Olcsvaapáti polgármesterétől, aki arról számolt be, hogy falujuk 3 folyó találkozási helye és az árvíz az egész falut elöntötte. A polgármester anyagi se­gítséget kért. Dr. Derce Tamás kérte a testület utóla­gos tudomásul vételét abban, miszerint a vezetői ér­tekezlet egyetértésével ötszázezer forintot a falunak átutaltak. Szálkái István városfejlesztési tanácsnok arról tájé­koztatta a testületet, hogy előterjesztést készített a testület részére, melyet az ülés előtt ki is osztott. Si- monfi Sándor a gazdasági bizottság elnökeként arról adott tájékoztatást, hogy az előterjesztés illeszkedik a bizottság koncepciójába, viszont módosítaná a hatá­rozati javaslatot oly módon, hogy a tartalékolt keret­összeg felhasználását a gazdasági bizottság hagyja jóvá. Albrecht Péter kérdése az volt, hogy a költség- vetés tárgyalásakor ezen összeghez a testület hozzá- nyúlhat-e? Hock Zoltán arról szólt: célszerűnek látta, hogy ezt a javaslatot még a költségvetési rendelet előtt tárgyalják meg és testületi határozattal erősítsék meg eme igényt. A határozati javaslatot - Simonfi Sándor módosító indítványával támogatta. Ezt követően a testület önkormányzati határo­zatban rögzítette és 29 igen szavazattal elfogadta, hogy az 1999. évi költségvetési rendelet elkészíté­sekor 10 millió forintot elkülönít a fejlesztési cél­tartalék keretében térinformatikai fejlesztésekkel összefüggő költségek fedezésére. A tartalékolt ke­retösszeg felhasználását a gazdasági bizottság hagyja jóvá. A képviselők ezt követően szociális fellebbezések­ről, és a Felügyelő Bizottsági tagságról tárgyaltak - a személyiségi jogokra való tekintettel - zárt ülésen.-bk­Olvasóink kérdezték: Ki kaphat támogatást az önkormányzattól? Az új esztendő első heteiben többen is érdek­lődtek szerkesztőségünkben, hogy milyen támo­gatási, illetve segélyezési formák vehetők igény­be Újpesten? A pontos választ egy többször módosított ön- kormányzati rendelet részletesen közli. A 18/1997. (XI. 1.) számot viselő „Rendelet a szo­ciális rászorultságtól függő pénzbeli és termé­szetben nyújtott szociális ellátásokról” egyes fe­jezeteiben ismerteti, hogy kik jogosultak az egyes támogatási, segélyezési formákra. Idéz­zük a 12. és 13. szakaszt, amelyek a támogatá­sok és segélyek köréről teljes körű felsorolást közölnek: A pénzbeli szociális ellátások a következők: I. Rendszeres (havonta folyósított) ellátások: a) rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) rendszeres szociális segély, c) munkanélküliek jövedelempótló támogatása, d) lakásfenntartási támogatás, e) ápolási díj, f) időskorúak járadéka. II. Eseti ellátások: a) átmeneti segély, b) temetési segély, c) beiskolázási segély, d) kamatmentes kölcsön, e) díjhátralék kiegyenlítő támogatás, f) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, g) háztartási tüzelőolaj-támogatás. A természetben nyújtott szociális ellátások a következők: a) gyógyszerutalvány, b) vízóra-hozzájárulás, c) köztemetés, d) egészségügyi szolgálatra való jogosultság, e) közgyógyellátási jogosultság méltányos­ság alapján, f) étkezési támogatás. Aszociális rászorultságot a mindenkori minimál- nyugdíjhoz viszonyítják, ennek összege jelenleg 15 350 forint. Az egyes segély-, illetve támoga­tási formák igénybejelentésekor a rendeletben közzétett szorzószámokkal dolgoznak. A rende­let teljes szövege megtekinthető a Polgármeste­ri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (István út 14.), a jogosultságot igazoló igénylőlap a Pol­gármesteri Hivatal népjóléti osztályán (a Király utca 12-14. szám alatt), valamint a Káposztás­megyeri Ügyfélszolgálati Irodában (Galopp utca 10-12.) vehető át. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom