Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-10-22 / 21. szám

ÚJPEST 1999. október 22.

Kiállítás a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban

Képek

és dokumentumok 1956-ról

Az írott krónikánál, számtalanszor átfogalmazott történelmi értékelésnél sokkal többről mesélnek egy korszak emlékei. Egy fotó, amelyen bőrkabátos férfiak ügyelik a rendet. Egy másik, amely a Sztálin szobor ledöntésekor készült. Felvonuló és tüntető tömeg, romok és halottak a korabeli pesti utcán. Egy tábla, amely a szovjetek távozását sürgeti. A kamera nemzedékek közös élményét örökítette meg. Hiteles tanúk a megsárgult újságoldalak is. Nemcsak a Szabad Nép, hiszen az október végén újraalakult történelmi pártok mindegyike saját lapot jelentet meg. E hasábokon üzentek a Corvin köz harcosai, a munkástanácsok képviselői. A katolikus egyház híradója Mindszenty hercegprímás kiszabadulását üdvözli, a honvédség lapja a katonai helyzetet elemzi. A személycserék, a tüntetések, a külföldi kommentárok napi hírként szerepelnek az oldalakon, a vezércikkek helyén az előző nap elmondott beszédek állnak. Az ólombetűvel szedett hírlapok között néhány írógéppel készült röpcédula is a forrongó napokat idézi. Nyolc héttel későbbről már kizárólag a hivatalos pártlap közli azoknak a névsorát, akiket korábban „tévedésből" tartóztattak le, és akiket hamarosan szabadon engednek. Nem kevésbé érdekes a korszakot hivatalosan lezáró kormányzati elismerés: a Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetés, amelyet 1957 tavaszán a régi-új karhatalmi erők legaktívabb tagjai vehettek át.

A fotók, újságok és kordokumentumok 1956. október 11-étől december 31-ig követik nyomon a forradalom eseményeit. A gyűjtemény tulajdonosa Szarka Zsolt, 1956. október 29-én született, számára tehát kétszeresen is érdekes e néhány hét történéseinek hiteles dokumentálása. A Káposztzásmegyeren élő gyűjtő eredetileg okmánybélyegekkel foglalkozott, ezekkel kapcsolatban kezdett formanyomtatványok, űrlapok gyűjtésébe. A folyóiratok, hírlapok később kerültek látókörébe, s az anyagot folyamatosan gyarapítjaA Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ emeleti galériáján látható kiállítás azokhoz is közel hozhatja a több mint négy évtizeddel ezelőtt történteket, akiknek eddig nem volt módjuk részletesen megismerni az eseményeket. Az iskolás korosztály számára rendhagyó történelem óra keretében ajánljuk e tárlat megtekintését. A kiállítás október 31-ig látogatható, hétköznap 8 és 1 8 óra között.- r. a.Polgármesterek közös sajtótájékoztatóján:

Egy téma, négyféle szemszögből

Újpest és a XII. kerület vezetői a III. kerületben megtartott sajtótájékoztatón (Fotó: Fodor Péter)

Négy polgármester közös sajtótájékoztatóra hívta a sajtó képviselőit október 7-ére. Óbuda-Békásmegyer polgár- mesteri hivatalában Tarlós István polgármester házigazdaként nyitotta meg a sajtótájékoztatót és indokolta is, hogy kollégáival együtt: dr. Derce Tamás újpesti, György István kőbányai, valamint a XII. kerületi Mltnyan György polgár- mesterekkel négyük által tolmácsolva, talán nagyobb hangsúllyal jeleníthetik meg véleményüket a fővárosi forrásmegosztási reform tervezetével kapcsolatban.

Tarlós István polgármester úgy vélte: félreértések, egymás szavainak félremagyarázása jellemzi a kétszintű ön- kormányzat, vagyis a fővárosi és a kerületi önkormányzatok viszonyát. Nem véletlen, hogy közös sajtótájékoztatók segítségével is megpróbálják folytatni a párbeszédet, illetve tájékoztatni a fővárosban lakókat véleményükről. Úgy vélte: jó dolog, hogy a főváros a korábbi bázisszemlélettel szakítva - amely nem felelt meg a feladatrészletezés szabályainak - új koncepciót tárt a kerületek elé. Kétségtelen, hogy a tervezett reformnak van egy-két előnye, ilyenek a kiegyenlítő szerepre törekvés, a bázisszemlélet megszüntetése, s az, hogy legalább koordinálja az egyeztetési rendszert. Ám hiányossága többek között, hogy nem jelzi az alapszolgáltatásoknál, például az oktatásban, szociális gondoskodásban milyen súlyt biztosítson, nem jelzi álláspontját a színvonalra nézve, a helyi feladathoz fővárosi elosztásban rendeli a pénzt, a helyi- és az iparűzési adók beszedése központosítást jeleznek, nyitott kérdést jelentenek a visszaosztás bizonytalanságai. A kerületi polgármesterek jelentős része úgy véli: nem helyes, ha a főpolgármester mindössze 4 - a kerületek által delegált - polgármesterrel egyeztetne, mind a 23 önkormányzatot képviselő polgármesterrel egyeztessen. Óbuda-Békásmegyer polgármestere úgy vélte: ha a reformtörekvések a főpolgármester úr őszinte törekvései lennének, akkor minden kerülettel egyenként kellene tárgyalnia.

Mitnyan György, a XII. kerület polgármestere többek között hangsúlyozta: örömteli, hogy a forrásmegosztás reformja előtérbe kerül, ám nem jó, ha kerületek a fővárossal szembeni pozícióját pusztán „befizető szerepre” korlátozzák. A kerületek polgármestereinek az ön- kormányzati törvényben meghatározott alapfeladatokat - például oktatást, egészségügyet - kell megoldania, elsősorban ezeket kell biztosítania, utána jöhetnek a szabadon választott feladatok. Ugyanakkor a feladatok nincsenek világosan meghatározva. Mint a fővárosi közgyűlés tagja, saját tapasztalata alapján

vélte úgy: a fővárosi közgyűlés tagjainak hiányos információi vannak egy-egy döntést megelőzően.

György István, a X. kerület polgármestere kiemelte: a sajtótájékoztató nem politikai indíttatású volt, véleménye szerint ebben az önkormányzati rendszerben is lehet másként dolgozni, a kétszintű önkormányzat is lehet működőképes, ha az ehhez szükséges forrásokat megkapják. Az önkormányzati törvény 1994-es módosítása, amikor többek között a kerületek egyetértési jogát megszüntették, a mai napig érezteti - negatív - hatását. Az adó tervezett egységesítése azt jelzi, hogy a főváros adópolitikájában az adókulcs a lehetséges maximumra kerül. Az olyan törekvésekre pedig, amelyek a külső kerületek részéről fogalmazódnak meg, azokra nem érkezik válasz. Nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az adó nemcsak bevételt teremt, hanem fejlesztő hatásúnak is kell lennie.

A sorrendben negyedik előadó: dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere elmondta: a forrás- megosztással kapcsolatban a kerületi polgár- mesterek mindig elfogadták a kerületek többségének akaratát. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 1991 óta, vagyis a forrásmegosztás óta, egyre erősödött a fővárosi önkormányzat, az önkormányzati törvény 1994-es módosítása is ehhez az erősödéshez járult hozzá. A fővárosi döntések úgy történnek, hogy a főváros számára szükséges pénzt leveszik, a maradékot újraosztják. Ezért úgy véli: nem fővárosi rendeletben kellene az elosztást szabályozni, hanem törvényi szabályozásra lenne szükség.

Ráadásul azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenleg működő közigazgatási rendszernek semmi köze nincs a valósághoz. Újpest polgármestere úgy vélte: amíg nincs politikai szándék a változáshoz, addig nem fog semmi történni.-bk4