Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16 / 1. szám
Kisebbségi önkormányzatok Újpesten I. rész Eljött a „nyitás” ideje Öt esztendeje immár, hogy az országgyűlés elfogadta „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló törvényt. A jogszabály megfogalmazása szerint „kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik, érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul”. A törvény összesen 13 etnikumot sorol fel. A tavaly októberben lezajlott önkormányzati választásokkal egy időben országszerte kisebbségi önkormányzatokat is választottak a településeken. Újpesten az addigi négyről nyolcra emelkedett a kisebbségi önkormányzatok száma. Most induló sorozatunkban valamennyi közösséget szeretnénk bemutatni olvasóinknak. A Kárpátalján pusztító árvíz során az újpesti ukrán kisebbségi önkormányzat tevékenysége a figyelem előterébe került. A kisebbségeket bemutató sorozatúnkat ezért velük kezdjük. ÚJPEST 1999. január 16.______________________I __________. A z újpesti ukrán kisebbség jelöltjei a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület képviseletében kerültek fel a listára. Önszerveződésük a kívülállók szemében előzmény nélkülinek tűnhet, hiszen azok közé tartoznak, akik a városrészben korábban nem alakítottak önkormányzatot. Az időzítés fontosságáról és a közeljövő terveiről Ladányi Sándornéval, az újpesti ukrán “kisebbségi önkormányzat elnökével beszélgettünk.- Miért vált időszerűvé a kisebbségi önkormányzat megalakítása?- Mindössze hét esztendeje annak, hogy Ukrajna elnyerte a függetlenségét. A Szovjetunió felbomlása után az ország, önálló politikai, jogi, közigazgatási irányítás alá került. Napjaink Ukrajnáját talán még azok sem ismerik eléggé, akiknek valamilyen kötődésük van az anyaországhoz. A tradíciók, a néprajz körébe tartozó hagyományok természetesen korábban is éltek, átíveltek a határon, ám mindenki csupán szűk családi körben ápolta a nyelvet, a szokásokat. Azt hiszem, a korábbi évek várakozása után most jött el a „nyitás” ideje. Kíváncsiak vagyunk az élő ukrán kultúrára, az irodalomra.- Milyen elképzelésekkel, tervekkel kezdik a munkát?- Elsősorban szeretném megköszönni azoknak az újpesti polgároknak a bizalmát, akik ránk szavaztak, hozzájárulva ezzel az önkormányzat létrejöttéhez. Ez idáig a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület (MUKE) - mely a VI. kerületben működik - jelentette a mintát. Ez a civil szervezet szinte az ország függetlenné válásával egy időben alakult, a fővárosban jelenleg ez az egyetlen olyan intézmény, ahol szervezett keretek között találkozhatnak az ukrán nemzeüségű, illetve ukrán érzelmű emberek. Terveink között szerepel, hogy vasárnapi iskolát és nyelvtanfolyamot indítunk, filmvetítéseket, irodalmi estéket szervezünk. Tovább színesíti programtervünket az úgynevezett „vecsamyicjá”. Az ukránok vecsamyicjá keretében, beszélgetve, énekelgetve múlatják az időt, beszélik meg bánataikat, örömeiket. (Itt zárójelben jegyzem meg, hogy hasonló szokás más népeknél is létezik, a magyarok például fonás, diótörés közben, a franciák a kávéházak teraszán üldögélve beszélik meg a világ dolgait.)- Kik kezdeményezték az önkormányzat megalakítását?- Képviselőink civilként különböző foglalkozások képviselői: van közöttünk számítástechnikus, pedagógus, külkereskedő, népművelő, építőipari és környezetvédelmi szakember. Mindez jól kiegészíti, színesíti az önkormányzat munkáját, és hasznos lehet a kisebbségünket érintő rendeletek véleményezése kapcsán is.- Milyen programokkal várják a legfiatalabb korosztályt?- A gyerekek, a fiatalok megnyerése nagyon fontos. Szeretnénk megismertetni velük szüleik, nagyszüleik nyelvét, hagyományait. Az idén nyáron az egyesület Baktalórántházán szervezte meg a határmenti országok ukrán gyerekeinek táborát. Horvátországból, Szlovákiából, Ukrajnából és Magyarországról érkeztek a résztvevők.- A választás óta eltelt három hónap elegendő időnek bizonyult a munka megkezdéséhez?- Ma még épp csak megalakultunk, költségvetés nélkül egyelőre csak álmaink és terveink vannak. Jelenleg a lakásomban tartjuk a munkaértekezleteket. Nemsokára átvehetjük az újpesti ukránok irodáját, közös klubhelyiségét, amely nyitva lesz mindenki előtt. Itt nem csak az újpesti gyermekekre és felnőttekre gondolunk, hanem mindazokra, akik érdeklődnek az ukrán kultúra iránt, ide értve az észak-pesti régióban élő lakosságot.- Mekkora az ukrán kisebbség aránya Magyar- országon, illetve Újpesten?- Pontos számot természetesen nem ismerünk, hiszen a népszámlálás alkalmával nem regisztrálják a nemztiséget. A becsült adatok sem megbízhatóak, mert az ukránt anyanyelvként beszélők mellett sokan vannak olyanok is, akik a kultúra iránt érdeklődnek. Történelmi kutatások szerint évszázadok óta élnek ukránok Magyarországon, s az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben nőtt az áttelepültek aránya. A szakemberek általában néhány ezer ukránról beszélnek. Újpesten 100-as nagyságrendről beszélhetünk.- Tanulhatnak-e anyanyelvükön az ukrán szülők gyermekei?- A kisebbségi önkormányzatok alulról építkeznek, valamennyit az egyes településeken, helyben hozzák létre. Iskolarendszer megteremtését csak akkor kezdeményezhetjük, ha megalakul az országos ukrán önkormányzat is. Szeretnénk összefogni a többiekkel, hiszen ismerjük egymást: valamennyien az Ukrán Kulturális Egyesület színeiben indultunk a választásokon. Úgy gondolom, együtt sokkal nagyobb eredményre leszünk képesek. És végül élve a a lehetőséggel, az Újpesti Ukrán Kisebbségi Ónkormányzat valamennyi tagja nevében eredményekben gazdag, boldog és sikeres új évet, valamint kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk mindenkinek a mi „időszámításunk” szerint is. Rojkó A. PÁLYÁZAT A Fővárosi Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a Munkaerő-piaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből az 1999. képzési évben munkaerő-piaci képzések támogatására A Fővárosi Munkaügyi Központ - a Fővárosi Munkaügyi Tanács egyetértésével - annak érdekében, hogy a képzés az abban részt vevő személy munkához jutásának vagy munkája megtartásának esélyeit a leghatékonyabban növelje, a sajátos, jellemző munkaerő-piaci folyamatok figyelembevételével 1999. évre vonatkozóan meghatározta azon szakmák körét (képzési irányok), melyekhez tartozó képzésekhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt, figyelembe véve a képzési irányokhoz kapcsolódóan meghatározott támogatásban részesíthetők számát. Egyúttal megjelölte azokat a képzési irányokat, amelyeket nem támogat. A képzők a megjelölt szakirányokon kívül - kellően alátámasztott indokok alapján, pl. munkáltatói szándéknyilatkozat, állásajánlat - piacképesnek tartott képzési ajánlataikat is eljuttathatják az FMK-hoz. A pályázatokról a Fővárosi Munkaügyi Központ mérlegelési jogkörében dönt. 1. Pályázatok benyújtása, határideje Az 1999. évi képzési év időtartama: 1999. április 1.-2000. március 31. A teljes képzési évre vonatkozó pályázati ajánlatok benyújtása: 1999. január 6.-január 20. Pályázatot a megadott határidőn belül postai úton vagy személyesen a Fővárosi, Munkaügy i Központ ügyfélszolgálati irodájában (Bp. Vili., Kisfaludy u. 11.) ügyfélfogadási időben (hétfő-csütörtök: 8.30- 15.00, péntek: 8.30-13.00) lehet benyújtani. Részletes, pályázati anyag átvétele a pályázat megjelenésétől személyesen a Fővárosi Munkaügyi Központ ügyfélszolgálati irodájában. Cím: Budapest VIII., Kisfaludy u. 11. fszt. Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök: 8.30- 15.00, péntek: 8.30-13.00. Kíváncsiak vagyunk az élő ukrán kultúrára, az irodalomra - mondja Ladányi Sándorné. (Fotó: Zalka I.)
