Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-06-18 / 12. szám
1999. június 18. újpest Kisebbségi önkormányzatok Újpesten VII. rész: Horvátok Úgy tartja a legenda, Nagy Lajos király idejében három tenger mosta Magyarország „partjait”. A történelmi tények cáfolják e jól csengő kijelentést, a valóságban csak az Adriával volt határos a XIV. századi Magyarország. A király hódításai nyomán azonban Horvátország és Dalmácia a magyar uralkodóház tartományai közé tartozott. A két nép történelmi kapcsolata a következő évszázadokban is szorosan összefonódott. Előbb a török támadás elleni védekezés, majd a monarchia sajátos politikai berendezkedése határozta meg a szomszéd viszonyt. A hazánkban élő horvát nemzetiségű települések alapítói több hullámban érkeztek hozzánk. Hagyományaik, népművészetük ma is különböző, közösségüket azonban összetartja a nyelv, amely napjainkban a független anyaország kultúráját hirdeti. A horvát tradíciókról és a nemzetiség helyzetéről az Újpesti Horvát Kisebbségi Önkormányzat tagjaival beszélgettünk. • Mely vidékekről vándoroltak Magyarországra az itt élő csoportok?- A sajátos „kaj” nyelvjárást beszélő Mura menti horvátok a szomszédos Muraközből költöztek át Zala megyébe. Magam is a környékről, Molnáriból származom - mondja Gál Istvánné, a kisebbségi önkormányzat elnökasszonya. - A gradistyei (határvidéki) horvátok elsősorban Vas megyében élnek, falvaik többsége a XVI-XVII. században földesúri jobbágytelepítéssel keletkezett. A hagyomány szerint egykor Zrínyi Miklós birtoka volt e környék. A mai határon átívelve, az itt élőknek közös gyökereik vannak az alsó-ausztriai. burgenlandi horvátokkal. Nyelvjárásuk a „cakavstina”. Dalmáciából, Hercegovinából származnak a Baja környéki bunyevácok, Bosznia és Hercegovina a Baranya megyei sokácok őshazája. A rác-hor- vátok Pest megyében, míg a Dráva mentiek Somogy megyében, illetve Siklós környékén élnek. Valamennyiünk közös jellemzője a római katolikus vallás. • E sokszínű nemzetiség valamennyi ága eljutott Újpestre?- Újpesten elsősorban Mura menti és gradistyei származású horvátok élnek - veszi át a szót Halász Katalin. - Az. 1970-es évektől Nagykanizsán működik az Egyesült Izzó (Tungsram) egyik gyáregysége, amely munkát és megélhetést biztosított a környék - így a horvát falvak - lakóinak is. A jobb megélhetés reményében sokan úgy gondolták, a fővárosban, illetve Újpesten, a cég központi üzemében próbálnak elhelyezkedni. • Magyarországi nemzetiségek között milyen arányt képviselnek a horvátok?- Csak becslésekre hagyatkozhatunk, hiszen korábban a horvátokat, a szerbeket és a szlovéneket egységesen „délszláv” nemzetiségként kezelték. A szakemberek szerint 25 ezer és 85 ezer között mozog azoknak a száma, akiket valamilyen módon érint a horvát kultúra. A fővárosban néhány száz horvát családról beszélnek. Az Újpesti Horvát Kisebbségi Ön- kormányzat rendezvényeit, alkalmanként negyvenen, ötvenen látogatják. • A korábbi Jugoszláviában a szerb, illetve horvát nyelvet megpróbálták egységesíteni. Míg írásban jól elkülönült egymástól a szerb cirill, illetve a horvátok által használt latin betű, a beszélt nyelvben erőltetet- ten gyarapították a közös kifejezéseket. Vajon Horvátország függetlenségének kikiáltása óta zászlót bontottak a nyelvújítók?- Már a reformkorban előfordultak olyan törekvések, amelyek megpróbálták egymáshoz közelebb vinni a két nyelvet. A szerbeknél Vük Karadzid, a horvá- toknál Ljudevit Gaj állt e mozgalom élén. Nyelvtörténeti kutatások azonban egyértelműen bebizonyították, hogy sok évszázados fejlődése során a szerb nyelvre az orosz és a török, míg a horvátra az olasz, a német és a magyar kultúra hatott erősebben. A horvátok már a reneszánsz és barokk korban önálló irodalmi nyelvet beszéltek. A nemzeti mozgalom legfontosabb orgánuma: a Horvát Újság, 1836-ban jelent meg először. Véleményem szerint nincs szükség nyelvújításra, inkább a rég elfeledett kifejezések újrafelfedezéséről beszélhetünk. • Melyek azok a hagyományok, amelyeket ma is őriznek a magyarországi horvát falvak lakói?- Szülőfalumban ma is élő népszokás a cerafa állítás - mondja Gál Istvánné. - A vőlegény és barátai a legénybúcsú napján kivágják az erdő legmagasabb fáját, amelyet a lakodalom helyszínén hajnalban egy kendővel és egy üveg borral feldíszítve felállítanak. A helyi zenekar hívására a násznép együtt költi el a reggelit, majd a menet elindul a templomba. Az esküvő után az első vőfély zászlóval a kezében köszönti az ifjú párt. A vőfély és a nyoszolyóasszony (pucne bala) a cerafa alatt kezdik a táncot. Eközben a nyoszolyóasszony férje megpróbálja kivágni a cerafát, munkáját azonban két markos ember akadályozza. A hagyomány szerint minél később vágják ki a fát, annál tovább tart a házasság... Különleges szokás a farsangot követő torkos csütörtök, amikor a falubéli lányok és asszonyok a szőlőhegyen forralt bort iszogatva mulatnak. Ha egy férfi közéjük merészkedik, az könnyen megjárhatja, mert a nők nyomban levetkőztetik.- Nálunk a szüret befejezéseként az utolsó tőkére minden évben rátűzték a szőlőszemeket, hogy legyen jó a bor, és bőséges a következő termés - folytatja a sort Burka Sándorné, aki ugyancsak Molnáriban nevelkedett. - Farsang napján a legények fakanállal járták a házakat, annak nyelére húzták a frissen sütött fánkot.- A Vas megyei Szentpéterfán a húsvéthétfő számított igazi ünnepnek, olyankor a falu apraja-nagyja hoz- ta-vitte egymásnak az ajándékokat - meséli Chipkó Józsefié. • Milyen tervekkel, célokkal hozták létre az Újpesti Horvát Kisebbségi Önkormányzatot?- 1994-ben, a német és a cigány önkormányzattal egyidőben alakult meg az Újpesti Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Ez a választási ciklus adott módot első ízben a kisebbségi képviselőjelöltek megválasztására - válaszol Burka Sándorné. - Az első két esztendő volt a legnehezebb, hiszen senki sem rendelkezett elegendő tapasztalattal. Az elinduláshoz meg kellett teremteni az adminisztrációs alapokat. Hálásak vagyunk a helyi önkormányzatnak, hiszen a Budapesten megalakult horvát kisebbségi önkormányzatok közül mi újpestiek kaptuk meg elsőként a helyiségünket.- A feltételek megteremtése után valamennyien megpróbáltuk hasznosítani személyes és szakmai kapcsolatainkat, hogy élettel teljen meg a Kisebbségek Háza -folytatja az elnökasszony. - Mindenekelőtt testvér- kapcsolatot létesítettünk Molnárival, hiszen így kölcsönösen segíthetjük egymás közösségeit. Elmondhatom, hogy Újpesten is több alkalommal élvezhettük a molnári gyerekszínjátszók, kórusok előadását. Rendszeresen részt veszünk az ottani falunapokon, kiállításokat szervezünk, sőt, a helyi erdei iskola fogadta az újpesti Testnevelés Tagozatos Általános Iskola egyik osztályát. Ugyancsak együttműködési szerződést kötöttünk a horvátországi Kotoriba településsel. A muraközi falu alapításának 110. évfordulójára meghívást kaptunk a polgármester úrtól, és azóta is mindig ott vagyunk, ha egy-egy ünnepélyes alkalomra megnyitják a kishatárt. Crkvenicával szintén hivatalossá tettük a kapcsolatfelvételt. Amikor két esztendeje küldöttségünk náluk járt, jelentős mennyiségű horvát nyelvű könyvet és hanganyagot kaptunk ajándékba. A következő alkalommal az újpesti horvátok fogadták a kotoribai művészeti csoportot. Csáktornyával is jó a kapcsolat, hiszen a városban működik a külföldön élő horvátok intézete. Kevésbé közismert, hogy Újpest város díszpolgára, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonája: Lebstück Mária ugyancsak horvát származású. Büszkék vagyunk rá és őrizzük a vele kapcsolatos hagyományokat. Legnépszerűbb programunk az ingyenes horvát nyelvtanfolyam, amely immár három esztendeje vonzza a fővárosból Újpestre az érdeklődőket. Idén tovább folytatjuk a kurzust.- Szülőfalumban, Szentpéterfán az emberek újra elkezdtek horvátul tanulni - veti közbe Chipkó Józsefié. - Gyakran rászólnak a gyerekekre is, ha magyarul mondanak valamit. Úgy tartják, a magyar nyelvet mindenképp megtanulják majd, az anyanyelv ápolására nagyobb gondot kell fordítani.- Ebben az évben a néprajzi, népművészeti hagyományokat szeretnénk bemutatni -folytatja Halász Katalin. - Kiállítást szervezünk a magyarországi horvát falvak használati tárgyaiból, szeretnénk népdal-, népzene és néptánc klubnapokat tartani. Június 17-én vendégünk lesz Horváth Ágnes, a Magyar Rádió Rt. külföldi adásainak főszerkesztője, aki Horvátországról tart ismeretteijesztő előadást. Az Újpesti Városnapok rendezvénysorozatára ismét vátjuk a molnári gyerekeket. Ősz elején Kotoribába vagyunk hivatalosak. • Kik alkotják az újpesti horvát önkormányzatot?- Nyugat-Magyarország számos vidékéről kerültünk Újpestre. A véletlen úgy hozta, hogy a vezetőség hölgyekből áll, de rendezvényeinken természetesen itt vannak a férfiak is. A vezetőség — amelynek tagjai között pénzügyi előadó, óvónő, bérelszámoló, TB-ügyintéző, irodavezető, értékesítési menedzser egyaránt található - alkalmanként jól hasznosíthatja szakmai ismereteit a kisebbségi munkában is. • Milyen kapcsolatban állnak a többi újpesti kisebbséggel, illetve más szervezetekkel?- Korrekt, jó a kapcsolat. Fontosnak tartanánk, hogy a korábban megalakult Kisebbségi Kerekasztal ismét megkezdje működését. A helyiek mellett folyamatosan értesülünk a Budapest más városrészeiben - összesen 14 kerületben - tevékenykedő horvát kisebbségi önkormányzatok munkájáról. Már az előző ciklusban is. majd 1998-ban újra delegálhattunk küldötteket a Fővárosi, illetve az Országos Horvát Kisebbségi Ónkormányzatba. Rojkó Annamária A horvát falvakban ma is őrzik a nemzetiségi hagyományokat - módja Gál Istvánné, az Újpesti Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnökasszonya. (Fotó: Zalka I.) 9
