Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-05-08 / 9. szám

1999. május 8. ÚJPEST Kisebbségi önkormányzatok Újpesten VI. rész: Cigányok Anyanemzet híján több évszázadon át vándoroltak országról országra, kontinensről kontinensre. Mindenhol otthon vannak a világban, hazára mégis csak kevesen találhattak közülük. Romantikus szerzők: Jókai, Verdi, Johann Strauss regényben, operában, operettben mutatták be idealizált világukat, a valóságban azonban elkülönülés, elzárkózás, merőben más értékrend és szokásvilág választja el egymástól a cigány és a nem cigány közösséget. A kölcsönös előítéletek nyomán még hosszú az út a konfliktusmentes együttélésig. A nemzetiségi törvény elfogadásával 1993-ban a cigányság „etnikai csoportból” nemzetiséggé léphetett elő, s ezzel megteremtődtek önszerveződésének feltételei. Csóka Jánossal, az Újpesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével eredményeikről, problémáikról és terveikről beszélgettünk. 9 A múlt században egyes tudósok még „ a fáraó népé­nek” vélték a cigányságot. Azóta már jóval több tény szól amellett, hogy e népcsoport őshazája India...- Az első nomád, vándor csoportok valószínűleg gazdasági kényszer hatására hagyták el Indiát. A tör­ténészek szerint az 5-10. században kerekedtek fel; útvonalukat - az írásos források bizonytalansága mi­att - csupán a cigány nyelv szerkezete alapján azono­sították. A mai Irán, Törökország és a Balkán vidéke­in keresztül érkeztek a Bizánci Birodalom területére. Európában a birodalom széthullása idején szóródtak szét, addigra azonban mindenütt megszilárdult az ál­lamberendezkedés. A cigányság kívül rekedt a társa­dalmon, és megváltozott környezetében, újabb évszá­zadokra megőrizte korábbi közösségi szabályait. • A magyar falvak lakói évszázadok óta együtt él­tek az alvégek vályogvető, szegkovács, kosárfonó, muzsikus cigányaival. A hazai krónikák mikor tettek először említési a cigányokról?- A cigányok magyarországi megjelenésének idő­pontja vitatott, de legkésőbb a 15. század első negye­dére tehető. Kb. a 18. század végéig folyamatosan ér­keztek csoportjaik, amelyek idő közben - részben vagy egészben - letelepedtek. Többségük továbbra is elkülönülten, zárt közösségben élt. Mária Terézia ren­deletben tiltotta meg csúfneveik használatát, s kezde­ményezte asszimilálásukat. Ezek az intézkedések azonban rendre megbuktak a helyi hatóságok eljárása következtében. Fokozódtak az előítéletek, és a ci­gányságban is erősödött az ellenállás. 9 Véleménye szerint milyen okok játszottak közre a két népcsoport között elmélyült konfliktusokban?- A cigánykérdés kialakulásának egyik fő oka a nagymértékű bevándorlás volt. A hatalom sohasem volt képes úrrá lenni a helyzeten, mert a cigán/ok a maguk törvényeit tekintették elsődlegesnek. Míg a Monarchi­ában jelenlétük elsősorban közigazgatási problémákat okozott, a 19-20. század fordulóján elkezdődött a ci­gányság diszkriminációja. A második világháború után a hivatalos hátrányos megkülönböztetés megszűnt ugyan, de továbbra sem tekintették a cigányság helyze­tét külön politikai és társadalmi problémának. A fejlő­dő iparnak szüksége volt a szakképzetlen munkaerőre, így nagyfokú elvándorlás indult meg az ipari centru­mok irányába, az 1960-as asszimilációs politikát köve­tően kaptuk 1984-ben az „etnikai csoport” megjelölést, és újabb két év telt el, amikor először felmerült a nem­zetiségi státus biztosítása. A magyarországi cigányok 1989-ben hozhatták létre első független, önálló szerve­zeteiket. Hozzá kell azonban tennem, hogy a cigánysá­gon belül létezik bizonyos kasztrendszer. A romungrok, a beások, a lovári cigányok máshonnan érkeztek, más dialektusban beszélnek. 9 A népszámlálás során nem gyűjtenek adatokat a nemzetiségi hovatartozásról, erre vonatkozóan csak becslések léteznek. A cigány szervezetek, illetve a tu­dományos kutatók szerint mekkora a hazai cigányság lélekszáma?- Szakértői becslések 400-850 ezer fő közé helyezik a mai cigányság létszámát, ez az összlakosság 4-8%-át teszik ki. A fővárosban körülbelül 100 ezer, Újpesten mintegy 5-6 ezer a cigány származásúak száma. 9 Milyen gyökerekkel kötődnek a városrészhez az újpesti cigányok?- Újpesten valaha nagyon sok vendéglő és zenés kávéház működött, jó néhányban a helyi muzsikus ci­gányok szórakoztatták a vendégeket. Másoknak a vá­ros több tucat gyára biztosította a megélhetést. Hosszú ideig a kovácsok is találtak munkát, ám ez a korszak elmúlt. 1989-ig a városrész még szinte gyárvárosnak számított, ahol betanított munkával megkereshették a kenyérre valót. Ma már nehéz mindezek helyett alter­natívát kínálni. Napjainkban ha nagyberuházás létesül Újpesten, máshonnan hozzák ide a munkásokat. A ci­gányságon belül magas a munkanélküliek aránya, és a felmérések szerint a regisztrált munkanélküliek több­sége nem fejezte be a 8 általánost. A korábbi időszak­ban - az önkormányzattal kötött együttműködési szer­ződés alapján - közhasznú munkásaink végezték el a városrész bizonyos karbantartási feladatait. Mostaná­ban inkább időszakosan jutnak munkához. 9 Az Újpesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat hogyan segíthet az egyén, a család és a közösség egé­szének problémáin?- A kerületi kisebbségi önkormányzatok tevékeny­ségét a Roma Parlament fogja össze. Újpest cigány kisebbségi jelöltjei - csakúgy mint négy esztendeje - a Szocialista Romák Szervezete keretében indultak az önkormányzati választásokon. Sikerült ismét meg­szereznünk a szükséges szavazatokat, így töretlenül folytathatjuk a korábban megkezdett munkát. Önkor­mányzatunk vezetősége olyan szakemberekből áll, akiknek tevékenysége révén előrelépés érhető el a he­lyi gondok orvoslásában. Helyettesem, Giczy Béla - a Langlet Waldemár Utcai Általános és Felnőttképző Iskola igazgatója - hosszú ideje sikerrel küzd az isko­lából kihullottak, kimaradtak képzéséért. Vezetőink között jogász, nyomdaipari dolgozó és alkalmazott található. Magam anyai ágon szegkovács famíliából származom, ma vállalkozóként dolgozom. Probléma- mentes a kapcsolatunk szinte valamennyi újpesti ki­sebbségi önkormányzattal, kiemelném azonban a né­meteket, akik szakmai és baráti tanácsaikkal gyakran a segítségünkre sietnek. Milyen eredményeket értek el a köz- és a szakok­tatás területén?- Úgy gondolom, a cigányság esélyegyenlőségé­nek legfontosabb feltétele az oktatás, a képzés. Ki­sebbségi önkormányzatunk egyértelműen erre helye­zi a hangsúlyt. Az újpesti Langlet Waldemar Utcai Általános és Felnőttképző Iskola tanulói létszámának mintegy 50%-a cigány származású. Minden tanévben jó néhány gyerek került ki az iskolából úgy, hogy 16 éves kora ellenére nem tudta elvégezni a nyolc osz­tályt. Elsősorban rájuk gondoltunk, amikor 1995-ben a Kisebbségek Házában kihelyezett osztályt indítot­Vallom, hogy e különleges sorsú nép képes a fel- emelkedésre, miközben megőrizheti évezredes kulturális tradícióit - mondja Csóka János, az Új­pesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke (Fotó: Zalka I.) tunk. Bizonyítvány nélkül ma már senkinek sincs esélye az elhelyezkedésre, ezért megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy a fiatalok elvégezzék az általá­nos iskolát. Ma már minimális a lemorzsolódás. A gyerekek oktatása mellett a nevelésre, a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésére is szeretnénk ráirá­nyítani a családok figyelmét. Szervezésünkben éven­te többcsoportnyi gyerek nyaralhat Balatonszemesen és Soltvadkerten. Nyár utcai helyiségünkben lehető­séget kínálunk néhány szakma elsajáítására is. Egy oktató cég szakemberei rendszeresen hegesztő-, ka­zánfűtő- és targoncavezető-tanfolyamokat szervez­nek, ezeken a kisebbségi önkormányzatunk tagjai díj­mentesen vehetnek részt. Nem mindennapi példaként említem, hogy a közelmúltban egy munkanélküli ze­nész bácsi becsülettel elvégezte az ívhegesztő tanfo­lyamot és szakképesítést szerzett. A cigányságnak nagy szüksége van diplomás értel­miségiekre, de erre a szintre ma még csak kevesen ju­tottak el. Napjainkban már nem titkosak azok a a kuta­tások, tanulmányok, amelyek feltárják a cigányság szo­ciális helyzetét és megpróbálnak támpontokat adni az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Az Újpesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjjal támogatja két romológia szakos egyetemista tanulmányait, akik to­vábbi pályájukon pedagógusként segítik munkánkat. 9 A helyi lakosság körében mennyire ismert, elis­mert a kisebbségi önkormányzat tevékenysége?- Azt kell mondanom, ha szerencsétlen helyzetbe kerülnek, vagy segítségre szorulnak, megkeresnek minket. 1995-ben valósággal elözönlötték az irodát, amikor a képviselő-testület rendezte a jogcím nélküli lakók helyzetét. Az önkormányzat elfogadta a lakásü­gyekkel kapcsolatos egyszeri jogharmonizációs ren­deletet, űrlapokkal, igazolásokkal, kérelmekkel telt meg két hatalmas páncélszekrény. Az emberek ránk bízták ügyeik intézését. Ha ennyien nem is, de szép számmal látogatják kulturális rendezvényeinket. Kiállításainkat, műsora­inkat legtöbbször társszervezetekkel közösen rendez­zük. Márciusban az Újpest Galériában került sor a CigányKEPpen című országos roma képzőművészeti kiállításra, április 14-én, a Kisebbségek Házában iro­dalmi műsorunk vendége Kovács József Hontalan költő-újságíró volt. A költészet napja alkalmából, a szerző a közelmúltban megjelent verseskönyvét mu­tatta be. Vallom, hogy e különleges sorsú nép képes a felemelkedésre, miközben megőrizheti évezredes kulturális tradícióit. Rojkó Annamária 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom