Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-05-08 / 9. szám
■ ÚJPEST 1999. május 8. „Egy bajba jutott városrész” erőfeszítései Területfejlesztés és munkahelyteremtés I .. .címmel, április 20-án, harmadik alkalommal rendezett konferenciát Újpest Önkormányzatának foglalkoztatáspolitika bizottsága. A Gyermek- és Ifjúsági Ház színháztermében politikusok, szakmai és civil szervezetek vezetői tartottak eszmecserét. Az elhangzott előadások és korreferátumok jól tükrözték a különböző intézmények álláspontját, véleményét, terveit és javaslatait. A tanácskozást Kiss Sándor, a foglalkoztatáspolitikai bizottság elnöke vezette. Összefoglalónkban beszámolunk a tanácskozáson elhangzott legfontosabb gondolatokról. Dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere megnyitóbeszédében a rendezetlen törvényi és gazdasági szabályozókra utalt. Napjainkban fontos a területfejlesztés - mondta —, ugyanakkor ebben a köztes állapotban még mindig a szokásjog működik írásos törvények nélkül. A fejlesztéshez egyértelmű szabályokra van szükség, hogy a feltételek megléte esetén megnyíljanak az állami alapok. Újpest beépíthető területét hiába nyilvánították ipari parkká, a jogi bizonytalanságok miatt nem tolonganak a befektetők. A fejlesztés nem képzelhető el csupán önkormányzati erőből, mindehhez vállalkozói tőkére és állami támogatásra is szükség van. Napjainkban Újpest keresőképes lakosságának 8-10%-a munkanélküli. A polgármester úgy vélte, egy-két éven belül nem lesz érzékelhető változás, ezért a munkahelyteremtésben az államnak fontos szerepet kell vállalnia. Az eddig tett helyi erőfeszítésekről szólva így nyilatkozott: „egy bajba jutott városrész kétség- beesett tenniakarása, hogy valami történjen”. Gazdasági növekedés - apadó juttatások Oiy Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára a munkahelyteremtésre vonatkozó kormányelképzeléseket ismertette. Előadását egy paradoxon magyarázatával indította: a választási programban megfogalmazott növekedésbarát gazdaságpolitika önmagában még nem jelenti munkahelyek teremtését, ugyanakkor az új munkahelyek támogatása gazdasági növekedéssel jár. Kidolgozták a foglalkoztatáspolitikai irányelveket, amelynek szellemében a kormány a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer módosítására készül. Elemzések szerint - fejlett technológiájuk miatt - a multinacionális cégeknél kizárólag ott van esély a munkahelyteremtésre, ahol beszállítóként közép- és kisvállalkozókat is foglalkoztatnak. A cél e gazdasági szereplők megerősítése, valamint - állami feladatként - időleges munkalehetőségek megteremtése. A vállalkozói kedvet elsősorban az adminisztratív kötelmek, és a béreket sújtó adó- és járulékterhek csökkentésével kívánják erősíteni. E terv végrehajtása elkezdődött, megjelent a költségvetési irányelvek megfogalmazásakor, és figyelembe veszik a jövő évi költségvetés készítésénél. A jelenlegi helyzetből a közép- osztály támogatása jelentheti a kitörési pontot. Ez a cél csak egyéb juttatások csökkentése árán valósítható meg. Ugyanakkor a kormány összhangot kíván teremteni az oktatási rendszer és a munkaerőpiaci rendszer között, ezért jelentős anyagi forrást biztosít a versenyképes tudás megszerzéséhez. Az oktatásnak, képzésnek, átképzésnek fejlesztésre, állami segítségre van szüksége. A szaktárca a közeljövőben elemzi a kamarák tevékenységét. A vállalkozók egy része elégedetlen a kamarák működésével, tény azonban, hogy „bizonyos formában” szükség van a szakmai érdekvédelmi szervezetekre. A már említett időleges munkalehetőségek között a másodlagos munkaerőpiac működtetése ugyancsak állami feladat. Ide sorolhatók a közhasznú munkák, a rész- munkaidő bevezetése. Támogatandó egyes intézmények, technikák összekapcsolása. A településfejlesztés országos és helyi tervezésekor elengedhetetlen a forráskoordináció, míg az egyes területek közötti kiegyenlítődés érdekében kulcsfontosságú a regionális gondolkodás. Somodi Jánosné, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara foglalkoztatáspolitikai tanácsadója - reagálva az államtitkár kamarákat érintő megjegyzésére - a szakmai szervezetek fontos és hasznos tevékenysége mellett érvelt. A BKIK taglétszáma jelenleg több mint 312 ezer fő, akik állami beavatkozás nélkül, saját szervezetükön belül képesek megoldani problémáikat. Előadásában a kamarákban működő szolgáltatás- és területfejlesztési csoportok tevékenységét ismertette. Szakembereik a kerületi tagcsoportokon keresztül folyamatosan kapják és nyújtják az információkat. Felméréseik szerint az utóbbi hónapokban tovább nőtt a nem regisztrált munkanélküliek száma. A legfontosabb munkahelyteremtők a kis- és középvállalkozások. Az 1990-es évek elején - a privatizációs időszak kezdetén, az állami nagyvállalatok bezárását követően - több mint 400 ezer privát munkahely létesült, később lelassult a növekedés. Nem regisztrálták, hogy a vállalkozók között milyen arányban voltak főfoglalkozásúak, mellékfoglalkozásúak, nyugdíjasok. Míg korábban a többség kisiparral, kiskereskedelemmel foglalkozott, ma a szellemi foglalkozásúak vannak a legtöbben. A BKIK egyik célja a vállalkozások élénkítése, ezért hitelekkel, PHARE-támogatásokkal és egyéb pénzügyi konstrukciókkal segítik tagjaikat, és az induló vállalkozások számára fedezetet is nyújtanak. Munkatársaik - adataik birtokában - rendszeres foglalkoztatáspolitikai tanácsadást nyújtanak az érdeklődőknek. A prognózis nem túl biztató Vass István, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója előadásában munkaerőpiaci előrejelzést adott a konferencia résztvevőinek. Az elmúlt év szeptemberében, illetve idén márciusban, Budapesten 72 munkaadót vontak vizsgálatuk körébe (munkaerő-állományuk összesen 20 168 fő). Az adatfelvétel után megállapították, hogy a munkaerőpiaci mozgás csökkenő ütemű létszámleépítést mutat. A gazdaság helyzetét a megkérdezettek 3,8% ítélte jónak, 76,9% közepesnek, 20%-a rossznak. A Fővárosi Munkaügyi Központ az elmúlt évben 2,4 milliárd forint támogatást kapott a foglalkoztatás elősegítésére. Ebből az összegből fedezték a közhasznú munkások bérezését, valamint a különféle képzések kiadásait és a bértámogatásokat. Újpesten tavaly 482 fő fordult meg a központ által fenntartott 250 közhasznú munkahelyen. Az észak-pesti térségben 933-an részesültek képzési támogatásban, a támogatás összege 112 millió forint volt. Kiemelt feladatot jelent a pályakezdők munkaerőpiaci képzése, mivel a munkanélküliek 30%-a közülük kerül ki. Az újpesti kirendeltségen több mint ezer munkaadó jelezte munkaerőigényét, közülük kb. 300-zal rendszeres kapcsolatban állnak. Néhány esztendeje még a városrész munkaadóinak közel fele a Kassai utcai kirendeltségen keresztül oldotta meg munkaerőigényét, ma ez az arány mindössze 15%. A legfrissebb helyzetkép szerint az ügyfelek 22%-a tartós munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek egyharmada jövedelempótló támogatásban részesül: tartós munkanélküliek, akik nem tudnak önállóan kilépni a rendszerből. Az önkormányzat, a családsegítő szolgálat, a civil szervezetek és a munkaügyi központ összefogására van szükség, hogy ezeken a családokon segíteni tudjanak. Dr. Perger Éva, a budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács elnöke, korreferátumában a területfejlesztésre létrehozott szervezet munkáját mutatta be. Elmondta, Szakemberek, politikusok, civil szervezetek képviselőijelentek meg a rendezvényen. (Fotók: Fodor Péter) .. .Nagy István népjóléti alpolgármestert, Újpest ön- kormányzata miért tartotta feladatának a „ terület- fejlesztés és munkahelyteremtés” témakörű konferencia megrendezését?- A tanácskozás szervezője az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai bizottsága volt, amelynek tagjai immár harmadik alkalommal találkoztak a téma szakembereivel. Az előadások, elemzések segítségével pontosabb kép alakult ki a városrész munkaerőpiaci helyzetéről, ugyanakkor a személyes kapcsolatok az együttgondolkodásra, cselekvésre ösztönzik a résztvevőket. A téma egyik aktualitása, hogy a közhasznú foglalkoztatás új koncepcióját a közeljövőben tárgyalja a képviselő-testület. A közhasznú munka a főváros önkormányzati struktúrájában nehezen működtethető. Szeretnénk létrehozni egy közhasznú szervezetet, amely üzleti tevékenységet folytathat, bevételre is szert tehet. Újpesten jelenleg 250-en dolgoznak közhasznú munkásként. Tevékenységük nyomán megújult néhány orvosi rendelő, iskola és sorra megszűnnek az illegális • • • szemétlerakó helyek. A jelenlegi rendszerben egy éven túl csak a halmozottan hátrányos helyzetűek juthatnak valamilyen támogatáshoz, szeretnénk a legjobb munkaerők számára védett munkahelyet biztosítani. A konferencia másik témaköre a településfejlesztés. Újpest egyedülálló lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren. Itt található a főváros legnagyobb összefüggő, beépítetlen szabad területe, amelyet a befektetők számára vonzóvá tehet az M3-as autópálya és az MO-ás körgyűrű közelsége. A városrész az agglomerációval összenőve, a nyugati mintákhoz hasonlóan, logisztikai központtá válhat. Számomra példaértékű a Székesfehérvár mellett létesített ipari park, amely munkahelyeket biztosít a lakosságnak, ugyanakkor elősegíti a térség fejlesztését. A városrészünkben működő Épít Rt. számára ugyanez a feladat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás térségünkben is megnyitja a kereskedelmi lehetőségeket, s ez jelentősen megváltoztathatja napjaink helyzetképét.- r Megkérdeztük Hárman a konferencia résztvevői közül: Ory Csaba államtitkár, Kiss Sándor levezető elnök, valamint dr. Derce Tanyás polgármester |
