Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16 / 1. szám
ÚJPEST 1999. január 16. ...című rovatunkban megjelenő írásokat képviselők írják. Az írásokat szerkesztőségünk változtatás nélkül adja közre... Az újpesti önkormányzatról az utolsó kilencszázas év elején Az eltelt néhány hónap talán már higgadt, összefoglaló véleményt is lehetővé tesz az 1998 őszi önkormányzati választások után az eredményekről, az új önkormányzat „felállásáról”, és arról, hogy milyen akaratok hogyan érvényesülhetnek? A választási eredményekről Az önkormányzati választásokon Újpesten sok párt versengett, de igazán csak két politikai erő volt a meghatározó szereplő. Az egyik Polgári Szövetség, amely négy politikai erő választási szövetsége volt (Fidesz-MPP, MDF, FKGP, Újpestért Egyesület), amelynek polgármester-jelöltje dr. Derce Tamás volt, és minden egyéni körzetben állított jelöltet. A másik a Magyar Szocialista Párt, amelynek polgármester-jelöltje Vajda Pál volt és szintén minden körzetben volt jelöltje. Mind a tizenkilenc egyéni körzetben e két politikai erő jelöltje végzett az első vagy a második helyen. A „polgári szövetség” programja alapvetően a „folytatásra” épült, illetve a „Mi összefogtunk Újpestért” szlogenre, amely valójában a hatalmi pozíciók megszerzésére, az érdekérvényesítésre törekvést fejezte ki. Az MSZP programjának középpontjába Újpest dinamikus fejlesztését, illetve lehetőségének megteremtését helyezte, és minden körzetben önálló jelöltet állított, nem volt szövetsége senkivel. Az MSZP lehetőségeit jelentősen gyengítették a „nyári belső viták és konfliktusok”, a „régi" önkormányzati képviselők többségének dezertálása. A választásokon a Polgári Szövetség jelentős győzelmet aratott. Polgármesterré ismételten Dr. Derce Tamást választották. A tizenkilenc egyéni jelölt közül 14 nyert, és a kompenzációs listáról kettő mandátumot is szereztek, valamint a polgármesteri plusz mandátummal a 33 fős képviselői testületben abszolút - azaz tizenhét fős - többséggel rendelkezik a „Szövetség”. Az MSZP jelöltjei 5 egyéni körzetben nyertek, a kompenzációs listáról kaptak még öt mandátumot és tíz képviselővel vannak jelen á képviselő-testületben. Mandátumot szerzett még: az SZDSZ kettőt, a MI- ÉP-KDNP kettőt, a Munkáspárt és az SZDP egyet-egyet. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a két meghatározó politikai erőnek milyen a társadalmi támogatottsága. A „Szövetség” polgármesterjelöltje kapta a szavazatok 69%-át, az MSZP jelöltje 39%-ot tudhatott magáénak. Az egyéni körzetekben a „Szövetség” jelöltjei az összes szavazatok 37%- át, az MSZP jelöltjei 33%-át kapták meg (illetve néhány tizeddel többet!). Azaz a két politikai erő az összes szavazatok több mint 70%-át kapta meg! Nem túlzó tehát az a következtetés, hogy Újpest választópolgárai ezt a két erőt tartják „kormányzóképesnek’'. A „Szövetség” ügyesen kihasználta az összefogás lehetőségeit, addig az MSZP-t jelentősen gyengítették a „dezertőrök”, a volt szocialista alpolgármester és több volt szocialista önkormányzati képviselő, akik a legnagyobb szolgálatot tették a polgári oldalnak! Az egyéni körzetekben ugyanis a „dezertőrök” indulása elvette a szavazatokat a szocialista jelöltektől és így a polgári jelölt győzhetett, ha minimális különbséggel is. Hogyha pártonként is megvizsgáljuk a mandátumok számát, akkor érdekes következtetésre juthatunk. A „Polgári Szövetség" nem pártunió, hanem csak választási szövetség, így a képviselő-testületben négy önálló frakcióként van jelen! Így a Fidesz-MPP-nek 6, az MDF-nek 3, az FKGP-nek 4, az UE- nek 3 plusz 1 képviselője van. Az MSZP-nek 10, az SZDSZ- nek 2, a MIEP-nek, a KDNP-nek, a Munkáspártnak és az SZDP-nek egy-egy képviselője került be a testületbe. Tehát a legnagyobb pártfrakcióval rendelkezik az MSZP^ azaz a legnagyobb támogatottsággal ez a párt rendelkezik Újpesten. Egy rendkívül komoly legitimációs probléma is van! Az MDF és az FKGP rendelkezik-e olyan támogatottsággal Újpesten, mint ahány mandátumot szerzett? Nem ismerek olyan szavazási eredményt, amely ezt alátámasztaná hiszen a fővárosi listára adott szavazatok jóval az öt százalék alatti eredményeket mutattak e két pártnál, nem feltételezhető, hogy Újpesten ennél jóval nagyobb lehet a támogatottságuk! Akkor hogyan juthattak üyen jelentős mandátumhoz? Ez bizonyára a „polgári Szövetségen” belüli viszonyok függvénye, amelyet én pontosan nem ismerek! Minden esetre elgondolkodtató, hogy a két jelzett párt milyen meghatározó szerepet kaphatott az önkormányzati tisztségek elosztásánál is! Az új önkormányzat „felállásáról” A választások után az alpolgármestereket villámgyorsan megválasztották, szakítva azzal a többéves hagyománnyal, hogy valamennyi jelentős politikai erő részt vesz a szűkén vett városvezetésben! Ez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZP-t nemkívánatosnak tartja a városvezetésbe a polgári oldal. Sőt az abszolút többség birtokában csak igen vonakodva kezdett tárgyalásokat az önkormányzati egyéb tisztségek elosztásáról is, és eléggé megalázó ajánlatokat tett a szocialista tárgyaló delegációnak. A tárgyalások során azonban enyhült az arrogancia, persze az is tény, hogy az MSZP mandátumarányánál jóval kisebb mértékben kapott lehetőségeket! Ügyesnek is tekinthető - persze inkább cinikusnak - az a hagyomány, illetve arra hivatkozás, mely szerint valamennyi pártfrakciónak szerepet kell biztosítani minden bizottságban, miközben a „Polgári Szövetség” mindenhol abszolút többséget akar!!! Az abszolút többség biztosítása mellen, a polgári oldal még az arányosnál jóval több lehetősége adott az SZDSZ- nek és a MIÉP-nek is, sőt az SZDP-nek is, feltételezhetően azért, hogy a szocialisták mozgásterét még tovább szűkítse. A Fidesz-MPP-nek az önkormányzati tisztségek elosztásában bizonyos hátrányát a gazdasági társasági tisztségeknél kompenzálták. Összességében a polgári oldal abszolút meghatározó, sőt kizárólagos szerepre törekedett, és ezt jórészt meg is valósította. Ezzel persze a felelősséget is magára vállalta! Az MSZP-frakció lehetőségei Az MSZP elismerve a választások eredményét, azt a tényt, hogy jelentősen meggyengült akaratérvényesítő képessége, két alapvető lehetőség közül választhatót* Élesen szembehelyezkedik a „győztesekkel”, nyílt és határozott ellenzéki szerepet vállal, az esetleges konfliktusokat is nyílttá teszi, és amennyiben nem a demokratikus szabályok szerinti mandátumarányos lehetőségeket biztosítja a polgári oldal, akkor megpróbálja akadályozni az önkorTisztelt SZ. B.! Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a Káposztásmegyeri Tükör hozzám eljutó számait, mert a helyi és országos politika alakulásáról frissen számol be, bár elsősorban nem híreket, csak kommentárokat közöl. Ez így egyszerűbb, belátom, nem kell széles körű információgyűjtés, macerás kérdezősködés, a tények többoldalú megvilágítása. Elég egy papír, egy toll, a megfelelően alátámasztott üléspont, és máris kész az álláspont. Ezt tükrözi a Tükör november 20-i számában megjelent „Alakul(gat)unk” című olvasói? vagy írói levél. Gyanítom, az SZ. B. monogram nem a szakszervezeti bizottság rejtőzködő írói álneve. Gyanítom, hogy a monogram fölött, a szocialista színekben induló, egyébként független lapkiadó főszerkesztői írói munkássága húzódik meg. Mindegy, hogy ki az író, mert részben egyetértek vele. Leírta a képviselő-testület ülésrendjét, tehát jó megfigyelő. Helyesen állapította meg, hogy baloldali, szociáldemokrata programmal indult a választáson a Szociáldemokrata Párt és bejutott egy képviselője, olvasottságához tehát nem férhet kétség. Demokratikus beállítottságát bizonyítja az a mondata, hogy „mindenki oda ül, ahová gondolja”. mányzat működését is. Volt erre példa több önkormányzatban, ezt tette a FIDESZ fővárosi frakciója is. A másik lehetőség, hogy amennyiben a polgári oldalnál is van fogadókészség, megpróbálni valamilyen politikai megállapodásra, konszenzusra jutni, a kölcsönös engedmények jegyében. Újpest érdeke azt kívánta, hogy ez a második lehetőség váljon reálissá, hiszen alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy az önkormányzat és szervei viszonylag gyorsan újra működőképesek legyenek (pl.: költségvetés előkészítése). Az MSZP-frakció tehát nyitott volt és készen állt a konstruktív együttműködésre, de nem fogadta el az arroganciát, a hatalmi fölényeskedést. Tudatában kellett azonban lenni, hogy ellenzéki szerepre kell felkészülni, és ezt nem biztos, hogy könnyű megemészteni, és még nehezebb a megfelelő magatartásformát megtalálni és alkalmazni. Milyen magatartásformát követhetünk? • Ha nem is vagyunk meghatározóak, de az MSZP igen jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik Újpesten, és ezt a „győzteseknek” is tudniuk kell. Sőt ezt a támogatottságot reményeink szerint még növelni is tudjuk és fogjuk is. • Álláspontunkat, véleményünket saját értékrendünk alapján teljesen szuverén módon fogjuk kialakítani és képviselni. Azaz a korszerű szociáldemokrata értékrendnek, egy baloldali politikai pártnak megfelelve kívánunk az önkormányzatban politizálni. 9 Reményeink szerint fennmarad a párbeszéd lehetősége a polgári oldallal, és meg tudjuk találni a közös érdekeket és célokat, amelyeket együttesen is képviselni tudunk. A polgármestertől és a polgári oldal vezető tisztségviselőitől erre elhangzott ígéret, amely reményeink szerint nem marad csak ígéret! Mi, ha nem teljesen azonos módon is, de az újpesti lakosság érdekeit képviseljük és az önkormányzat lehetőségeinek jobb ki- és felhasználására törekszünk annak érdekében, hogy városrészünk fejlődése dinamikusabbá váljon. • Az MSZP-frakció tagjainak a lehető legszorosabb kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a civil szervezetekkel azért, hogy az érdekeket jobban és pontosabban tudja felismerni és képviselni. Ügyanakkor a lehetőségek korlátját is tudni és tudatni, ismertetni kell. Ezért a képviselőink és szakértőink felkészültségét, kommunikációs készségét ebben az irányban is javítani szükséges. • Az sem lehet titok, hogy belső viszonyainkat is rendezni szükséges, hiszen a „dezertőrök” bizony zavarokat, kétségeket okoztak sorainkban is. Értékrendünk szerint az egyéni célokat és törekvéseket csakis közös céljainkkal együtt lehet kezelni, egyéni ambíciók nem lehetnek meghatározóak, amelyeknek akár az egész frakció tevékenységét is alá lehet rendelni! Az MSZP-frakciónak tehát mindazok mellett, hogy a választók érdekeit képviselik és megpróbálják érvényesíteni, még sok egyéb összetett feladatnak is meg kell felelni! Én úgy gondolom, az MSZP-frakció minden tagja tudatában van ennek és eleget is fog tenni ennek a sokirányú elvárásnak. Kiss Sándor önkormányzati képviselő MSZP Mélyen egyetértek azzal a gondolatával is, miszerint a képviselő hovatartozását nem az ülésrend, hanem szavazataiban megnyilvánuló álláspontja határozza meg! Teljes lenne az összhang, ha a cikk nyomán nem figyelek fel a tényleges ülésrendre, amely kis finomságokkal eltér a leírtaktól. Nem tudom érdemes-e helyrecsúsztatni az ülésrendet, de hát a pontosságnak tartozunk ennyivel. A MIEP-KDNP képviselői nem a Fidesz mögött, hanem folytatólag egy sorban ülnek vele. Az SZDSZ két képviselője nem a MIÉP-KDNP-vel ül egy sorban, hanem mögötte foglalnak helyet. Az SZDP képviselője önmaga nem tudja zárni a sort, mert az SZDSZ két képviselőjével ül egy sorban. A terem rendezői jobb oldalán a tíz szocialista képviselő mellett nem ül senki, viszont mögöttük tényleg a Munkáspárt foglal helyet. Ezek után egyértelmű, hogy mindkét oldalon az ön- kormányzati képviselők mögött a kisebbségi önkormányzatok képviselői ülnek. Ha valaki az üléspontokból próbál következtetni az állás pontokra, az legalább az ülésrendet figyelje meg pontosan. Albrecht Péter önkormányzati képviselő, SZDP Üléspontok - álláspontok
