Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-03-28 / 6. szám
■m 1998. március 28. ÚJPEST ÁSZ-vizsgálat Újpesten Tények, tapasztalatok, útmutatók Az önkormányzat képviselő-testülete az elmúlt időszakban három alkalommal tárgyalta - a személyiségi jogok védelme miatt - zárt ülésen azt a vizsgálati jelentést, amelyet az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) készített az államháztartáson kívüli vagyon hasznosításának ellenőrzéséről. A vizsgált időszak az 1995. január elseje és 1997. május 31. közötti időszakot ölelte fel, és a vizsgálatot végző számvevőszéki revizor 1997. szeptember 15. és december 20. között összesen 38 napot töltött a polgármesteri hivatalban. Az Állami Számvevőszék tapasztalatairól, a zárt ajtók mögött zajló testületi üléseken hozott döntésekről dr. Derce Tamás polgármestert kérdeztük. • A napi sajtóból értesülve az Állami Számvevőszék számtalan fővárosi és vidéki önkormányzatnál végzett az utóbbi időszakban ellenőrzést. Mennyire mindennaposak ezek az ellenőrzések?- Az Állami Számvevőszék rendszeresen végez az önkormányzatoknál ellenőrzéseket, a számvevők jelenléte szinte mindennapos a mi életünkben is. Működésükre, megállapításaikra azonban rendszerint akkor irányul fokozott figyelem, ha a vizsgálati jelentés elmarasztalásokat tartalmaz. Az újpesti önkormányzat és az Állami Számvevőszék kapcsolatában most először került sor arra, hogy elmarasztalással végződjön a vizsgálódás. • A vizsgálati jelentés az államháztartáson kívül működő önkormányzati vagyon hasznosításának ellenőrzéséről készült. Mit jelent ez a fogalom és milyen megállapításokat tett az Állami Számvevőszék?- Az Állami Számvevőszék vizsgálta az önkormányzat társasági érdekeltségeinek és egyéb pénzügyi befektetéseinek alakulását, azok nyilvántartását, a vizsgálat tárgyát képező vagyonrészek kezelését és hozamait, majd ezek után összegezte tapasztalatait. Megállapította, hogy az értékpapírokból származó befektetéseket követően 245 millió forint nyereséget értünk el, azonban a jelentés tartalmazta azt is: elérhettünk volna többet is - logikai úton kikövetkeztetett módon mintegy 77,5 millió forint többletet, ha efajta tevékenységünk során nagyobb ellenőrzést tanúsítunk a brókerrel szemben, illetve, ha házon belül, vagyis a polgármesteri hivatalban jobban ellenőrizzük a tanácsadás megbízhatóságát, értékeljük a befektetések hozamát. A jelentésben elmarasztalják az újpesti önkormányzatot azért, mert voltak olyan értékpapírjaink, amelyeket lejárat előtt értékesítettünk, magasabb áron vásároltunk értékpapírt, nem volt pénzforgalmi tervünk, veszteséggel vásároltunk visz- sza értékpapírt, a brókernél többször napokig, egy alkalommal pedig 3 héten át állt lekötetlenül pénz. Elmarasztaltak bennünket azért is, mert pályáztatás nélkül történt a bróker kiválasztása és több szabálytalanságot talált az Állami Számvevőszék az iktatásban-, a könyvviteli nyilvántartásban. Mindezek a negatív észrevételek természetesen elhomályosítják a gazdálkodás e területén szerzett pozitívumot, vagyis a befektetések hasznát. • Az imént úgy fogalmazott a polgármester úr hogy a 77,5 millió forintos összeg - amelyet veszteségnek ítél az Állami Számvevőszék - becslés eredménye. ..- Valóban, hiszen ez a pénz nincs, nem is volt, és hangsúlyozni szeretném: divatos szóval élve nem „elbukott” pénz. Ráadásul utólag, a pénzügyi befektetések hozamát ismerve készült becslés, mondhatnám úgy is: hipotézis eredménye. 0 Lehet-e vitába szállni az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltakkal?- Azokkal, amelyek becslésekre alapulnak, úgy vélem, lehet, ezért is kértem az Állami Értékpapír Felügyelet állásfoglalását is e témában. Nem vitathatom és nem is vitathatjuk az Állami Számvevőszék ama megállapítását, hogy a törvényi előírások be nem tartásáért az önkormányzat vezetőit - s itt a polgár- mester és a gazdasági alpolgármester felelőssége a döntő -, valamint a hivatal vezetőjét és osztályvezetőjét - a jegyző és a pénzügyi osztályvezető tartozik e körbe - felelősség terheli. S mivel a felelősség mértékének megállapítása a munkáltató jogköre, a képviselő-testületi üléseken, valóban zárt ajtók mögött, erről tárgyaltunk. Meg kell mondanom: nehezen jutottunk egyről kettőre. • Milyen megállapításra jutottak a képviselő-testület tagjai?- Valamennyi képviselőnek rendelkezésére állt az Állami Számvevőszék jelentése, és mindaz a levelezés, amelyet személy szerint mi négyen a Fővárosi Régió e vizsgálatot elkészítő számvevőjével váltottunk. A képviselő-testület az első, hajnali öt óráig tartó tárgyalást követően azt a határozatot hozta, hogy mind a négyünk ellen induljon fegyelmi eljárás. Majd a következő testületi ülésen - az előző döntésük ellen formai kifogást emelve és azt megszüntetve - csak a gazdasági alpolgármester elleni fegyelmi eljárás megindítását határozta el a testület. • Vagyis a gazdasági terület mulasztásaként értékelte a testület az Állami Számvevőszék megállapításait?- Igen. És engedje meg, hogy ennek okát is megvilágítsam. Újpesten már az előző választási ciklusban, és most is, az alpolgármesterek száma és személye a város harmonikus működését lehetővé tévő politikai megállapodás eredményeként alakult ki. 1994-ben a személyemre nézve győztes választást követően - az elmúlt időszak tapasztalatára építve - úgy véltem: továbbra sem kizárólagos jogom a vezetés, a döntésbe be kell vonnom az önkormányzatban képviselettel rendelkező pártokat is. így az ön- kormányzat zökkenőmentes működését alapjaiban megteremtő és pozitívan befolyásoló megállapodás alapján született működési elv úgy szól: csináljuk együtt, végezzük együtt a munkát az ágazatok felelős vezetőivel együtt, azokkal a személyekkel, akiknek szakértelmét saját pártjuk is garantálja. A lehető legnagyobb bizalmat kapta meg tehát az induláskor a kezdő három, illetve a jelenlegi négy alpolgármester, és a bizalom töretlen is mindaddig, amíg jogosultak rá. Úgy érzem, a választások négy- évenkénti megmérettetése szűkre szabja a produkció lehetőségét, ám a munkaköri leírásban is garantált ágazatonkénti alpolgármesteri képviselet a hosszú távú elképzelések megvalósítására is alapot nyújthat. A munka, a felelősség megosztása nemcsak az adott szó jogán született, hanem minden párt által aláírt többoldalas politikai megállapodás is rögzíti. Ezért éreztem úgy: bármennyire is elismertem a hivatal jegyzőjével ama felelősségemet, „Nem kalandorságból, hanem kényszerűségből kerül az önkormányzat a gazdasági szférába...” — mondja dr. Derce Tamás polgármester (Fotó: Zalka István) ami bennünket illet, jogtalan dolog a kezdeményezett fegyelmi eljárás. Számomra a politikai megállapodás felrúgását jelentette, amely legalább olyan horderejű Újpesten, mint a már sokat idézett vizsgálati jelentés. A képviselő-testület későbbi szavazatával helyreállította a politikai megállapodást, amikor a gazdasági terület vezetőjét nevezte meg felelősnek és megállapította a büntetés mértékét. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester illetménymegvonásban részesült és sor kerül az ágazatok vezetői közötti munkamegosztás újragondolására. • Mi tehát az ASZ-jelentésben foglaltak tanulsága?- Azt gondolom, jó dolog, ha az Állami Számvevőszék egy-egy terület átvizsgálásával felhívja a figyelmünket olyan hibákra, amelyeket ha most nem küszöbölünk ki, a későbbiekben tényleges károkat okozhatnak. A hivatalban vétett adminisztratív hibákat, iktatási hiányosságokat felszámoljuk, a jogszabályok betartása érdekében több pontból álló intézkedési tervet készítettünk, melynek betartását, betartatását szigorúan megkövetelem. Sajnálom, hogy a vizsgálat megállapításai során sérült Újpest jó hírneve, hiszen ez ideig arra lehettünk büszkék: nem érte szó a ház elejét... Szeretném megjegyezni, az Állami Számvevőszék korábban az oktatási és a szociális területen is vizsgálódott és mind a két ágazatban példaértékű megállapításokat tett... • Többen vélekednek úgy, az önkormányzati léttől idegen a befektetési tevékenység. Osztja ezt a véleményt? — Úgy fogalmaznék inkább: más, mint a hagyományos tevékenysége. Mivel az állam egyre több feladatot ró - pénz leutalása nélkül - az önkormányzatokra, ezzel kikényszeríti azt, hogy számunkra idegen pénzszerzési lehetőségeket kutassunk fel. Nem kalandorságból, hanem kényszerűségből kerül az önkormányzat a gazdasági szférába, példánknál maradva: az értékpapírpiacra. Ha a hitelfelvételt elutasítjuk, a vagyonfelélést nem támogatjuk, marad az értékpapírpiacon való jelenlét. Amely kockázatos. A kockázat csökkentése azonban a mi feladatunk. A továbbiakra az Állami Számvevőszék megállapításai lesznek számunkra az iránymutatóak. Bangha Katalin 3
