Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-02-27 / 4. szám
—immmmmmmmmmmmm—mm 1998. február 27. ölPESF ß „Ötször születtünk újra” Az Újpesti Ipartestület egykor és ma Hajdan az ablaktisztítótól a zsibárusig tartott az a közel háromszáz mesterséget tartalmazó lista, amely Újpest iparosait és kereskedőit sorolta fel. A hagyományos foglalkozások között akadt néhány ma már elfeledett mesterség is; ilyen volt a cselédszerző, a gombkötő, a kártya-, a kaptafakészítő vagy a szegkovács. Az ipartestületet 1885- ben létrehozó polgárok maguk építették fel székházukat, sőt később egy iparossegéd-szállót is berendeztek. A századfordulón hitelszövetkezetet alapítottak, majd megnyitották az iparosotthont. Mindebből mára csupán a Deák Ferenc utca 28. szám alatti székház, néhány szép emlék és hagyomány maradt. Az Újpesti Ipartestület közelmúltjáról és jelenéről Pap Judit titkárral beszélgettünk. • Vajon a régi mesterségekkel együtt tűnt el az egykor virágzó iparváros tekintélyes intézményhálózata? Esetleg a gazdasági átalakulás mellett a történelem és a politika okozta ezt a fordulatot? - A nagy hagyományokkal rendelkező Ipartestület - száz esztendeje ugyanúgy mint napjainkban - az iparosok önkéntes tagságára épül. Újpesten sohasem léteztek céhek, ezt kizárta a település alapító oklevele. Az iparral foglalkozók száma folyamatosan növekedett, és egy idő után mindannyian szakmai szervezetbe tömörültek. Ahány politikai rendszerváltás történt századunkban, annyiszor verték szét, tiltották be, oszlatták fel az ipartestületeket. Legalább ötször „születtünk újra”. A második világháború után sokáig semmiféle szervezet sem működhetett, majd létrehozták a Kisiparosok Országos Szövetségét, amely 1989-ig az iparos réteg egyetlen képviseletét jelentette. • Ez volt tehát az új korszakhatár. Az utolsó negyven évben szinte teljesen eltűntek a polgári szerveződések, az önkéntes szakmai érdekvédelemre létrejött szervezetek, mint amilyen az Ipartestület is volt. Honnan lehetett elindulni?- Az ezt követő időszakban már nem volt kötelező a tagság, visszatértünk az alapítók eredeti szándékához és önkéntes alapon szerveztük meg az ipartestületet. A köztestületi feladatok ellátására a törvényhozók létrehozták a gazdasági kamarákat, amelyeknek azonban nem feladatuk a hatósággal szembeni egyéni érdekvédelem. A régi iparosok a gazdasági átalakulás után felismerték, hogy tartozniuk kell egy általuk alkotott, saját szervezethez is. • A KIOSZ annak idején nem kapott állami dotációt, az Ipartestület sem számíthat ilyenre...- A kötelező kamarai tagság miatt számos ipartestület megszűnt. A szervezet nem részesül állami támogatásban, tagdíjakból és a szolgáltatásokért befolyó összegekből tartjuk fenn magunkat. Az átalakulás mindezek ellenére nem okozott komolyabb gondokat. A KIOSZ újpesti szervezete 1986-ban 1400 taggal rendelkezett, a mai 380-as létszám azt hiszem, elfogadható. Tagságunk többsége újpesti, néhányan az észak-pesti régió más városrészében tevékenykednek. Az iparosok mellett kereskedők és társas vállalkozások „erősítik” a szervezetet. • Újpest mai Ipartestülete miben különbözik hajdani elődjétől?- Az Ipartestület az összetartó vállalkozók, iparosok szervezete, tagjai között nincsenek „kényszervállalkozók”. A 13 főből álló elnökség valamennyi tagja kívülről-belülről egyaránt ismeri a problémákat. Napjainkban két területet szeretnénk kiemelten kezelni: a közösségi szervezőmunkát és az érdekvédelmet. Fontosnak tartjuk az idős emberek alkalmi találkozóját éppúgy, mint az aktív iparosok ügyes-bajos gondjainak megoldását. A régi tagok közül ketten az 50 éves tagságért járó aranygyűrűvel, többen pedig a 25 évért járó ezüstgyűrűvel rendelkeznek. Négy alkalmazottunk naprakészen ismeri a szakmai jogszabályok, az adótörvények, a társadalombiztosítás és a könyvelés legfrissebb változásait. Szívesen tájékoztatjuk a hozzánk fordulókat. Szolgáltatásként könyvelést is vezetünk, sőt hadd mondjam el, hogy az általunk használt számítógépes könyvelést kiválóra értékelte az adóhivatal revizora. • Az érdekvédelmi munka is ennyire eredményes?- Ha Ipartestületünk tagjához ellenőr érkezik, az illető kérheti, hogy érdek-képviseleti szervként részt vegyünk az ellenőrzésben. Amikor a testület képviseltette magát, eddig egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy elmarasztaló jegyzőkönyv született volna. • Az egykori Újpest a bőrösök, fafeldolgozók, olajosok és szerszámkészítők virágzó iparvárosa volt. Napjainkban vannak-e „őshonos” szakmák a városban?- Ma már nem beszélhetünk meghatározó, jellemző szakmákról, sőt időközben jószerivel a termék- előállíLásTis megyünk Újpesten á szolgáltatók és kereskedők alkotják'a többséget. Azt hiszem, az Ipartestület jó értelemben vett zártkörű szérvezet. Ide könnyű bekerülni, de akinek a mesterségbeli teljesítménye nem megfelelő, azt hamarosan kiszűri a szakma. Rojkó A. „Az Ipartestület az összetartó vállalkozók, iparosok szervezete” - mondja Pap Judit, az Újpesti Ipartestület titkára (Fotó: Zalka István) Újpesti diák az MLSZ díszelnöke! A lokálpatriotizmus megbocsátható tulajdonság. Bennem is ez az érzés tört fel először, amikor meghallottam, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség történelminek is nevezhető tisztújító közgyűlése első ténykedéseként a legnépszerűbb sportág tiszteletbeli elnökévé a volt újpesti diákot, dr. Szepesi Györgyöt választotta. S bár tudom, hogy nem azért, mert ő máig is a Megyeri úti stadion nézőterének állandó tagja, hanem a magyar futball érdekében egy fél évszázadon át idehaza és a nagyvilágban kifejtett hervadhatatlan érdemeiért - mégis büszkék lehetünk rá! A Tanoda téri Könyves Kálmán Gimnázium egykori diákja hosszú utat tett meg, amíg ez a kimagasló megtiszteltetés érte. Igaz, a futballvilág már jóval hamarabb felismerte kimagasló képességeit, hiszen volt ő két cikluson át is az MLSZ elnöke, majd a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának, s ma már a FIFA örökös tagja. Idehaza azonban csak most nyerte el azt a rangot, amely őt méltán megilleti!- Nem tagadom, jólesett a személyem iránt megnyilvánult egyhangú bizalom, mint ahogy az is, hogy elsőként Újpestről hívtak fel és gratuláltak - mondja jól ismert hangján, amely mintha újra régi fényében csengene.- Igen, újpesti diák voltam. Szusza Ferivel jártam egy iskolába, s talán az ő csodálatos játéka is hozzájárult ahhoz, hogy az életem így alakult. Persze, nemcsak erre emlékszem vissza, hanem nagyszüleim Mikszáth Kálmán utcai családi házára is, az első diákszerelmemre, szóval mindenre, ami máig Újpesthez köt. S ami ezután jön... Az emlékek mellett azonban most új terveknek is helye kell, hogy jusson „Gyuri bácsi” életében. Mert őt ma már így köszöntik szerte az országban, s változatlanul bíznak, hisznek benne. Ezt bizonyítja az elnökválasztást követő első 24 óra visszhangja is, amelyből néhány szófoszlányt feljegyeztem.- Amikor meghallottam, hogy Szepesi Györgyöt tiszteletbeli elnökké választotta a futballparlament, megnyugodtam, mert tudtam, hogy az ő személye, jelenléte a magyar labdarúgás legfelsőbb vezetésében garancia arra, hogy az eddigi kiváló nemzetközi kapcsolatrendszerünket, még élő tekintélyünket megőrizhetjük, s a szakmai és erkölcsi megújulásnak nem lesznek kikerülhetetlen buktatói - mondotta Lukács Sándor, a lila-fehér színek Blaha Lujza utcai tántoríthatatlan híve. A magyar futball felemelkedésében bízik az Újpest ifjú szakvezetője, a korábbi sikeredző, Várhidi Pál fia, Péter is:- Bölcs döntés volt Szepesi Gyuri bácsit átmenteni a jövőre, mert ő sokat segíthet az új vezetésnek jól hangzó terveik megvalósításában. A csapat szempontjából az új célok nem jelenthetnek legyőzhetetlen akadályt, hiszen a mi egyesületünk az elsők között látott munkához, hogy igazi profi klubbá váljék. S minél hamarabb valósul ez meg, annál gyorsabban és eredményesebben tudunk a szurkolóink számára örömet okozni. A Külvárosi Kávéházban, az újpesti futballszurkolók törzshelyén az olimpiai válogatott kapitányával, Dunai Antallal is találkoztunk, aki nyugodtan fogadta a választás eredményét.-Az olimpiai csapat sorsa egy pillanatig sem forgott veszélyben, és a jövőben sem kell attól tartania, hogy ne támogatnák kellően a célkitűzéseiben - mondotta Dunai Antal, az újpestiek egykori aranycsapatának ellenállhatatlan gólvágója. - Az új vezetés ugyanazt akarja, mint mi: kijutni a következő olimpiára is! A fiatalok között sok a tehetség, s ha a hazai futballközeg profibb lesz, annak a játékosok is hasznát látják. Mint Újpest-szurkoló pedig csak azt mondhatom, hogy az egyesület jó kezekben van, és a lila-fehér színek - bárhogy alakuljon is a jövő - meghatározóak lesznek a jövőben is! Az amatőrök győztek, mondják sokan az MLSZ új elnökének ismeretében, de tévednek. A valóság kerekedett felül. A futballt a világon mindenütt a tömegek és nem a profik képviselik igazán. A névtelen labdarúgók óriási többségben vannak a neves játékosokkal szemben, de vesztükre egy szövetségben tömörülnek. S miután a futball mára jól jövedelmező iparággá változott, az üzletembereket csak egy szempont vezérli: pénzt csinálni a gólokból! Sajnos, ez egyre jobban sikerül nekik! Idehaza is... Nos, az amatőrök ez ellen lázadtak fel, s amikor végre találtak egy olyan embert, akit eddig nem sároztak be a különböző mendemondák, mögé álltak és nekivágtak az általa meghirdetett útnak. Az egyéni érdekektől vezérelt profik azonban az utolsó pillanatig, az MLSZ tisztújító közgyűlésének végeredményéig kétségessé tudták tenni a labdarúgást a játék tiszta öröme miatt imádó kis egyesületek képviselőinek elszánt törekvését. A titkos szavazás azonban meghozta a döntést - a többség javára! S ez nem azt jelenti, hogy Kovács Attila győzött, és ő kitűnő elnök lesz, hanem igazságot szolgáltatott a „névtelen bajnokoknak”. Lehet, sőt biztos, hogy máról holnapra nem változnak meg az eredményeink, de most végre jó esélyt nyertek a labdarúgás hívei, hogy újra örömüket leljék a játékban. A magyar labdarúgás a mélyponton kapott egy lehetőséget, hogy elölről - és alulról - kezdődhessen a sportág megújulása. De ez egyelőre csak egy esély!... Vándor Kálmán „Elsőként Újpestről hívtak fel” - mondja Szepesi György 7
