Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-12-19 / 24. szám

ÚJPEST 1998. december 19. Izraeli útinapló III. rész Sikerrel teljesítettük küldetésünket Nem mindennapi élményben volt része a Babits Mihály Gimnázium kamarakórusának, amikor egy Tel-Avivban működő ifjúsági tánccsoport „cserepartnereként” izraeli koncertturnéra kapott meghívást. A kamarakórus sikerrel szerepelt, és valamennyi fellé­pése színhelyén ráadásszámokkal köszönte meg a vendégszeretetet. A vendéglátók figyelme arra is kiterjedt, hogy az Újpestről érkező énekkarosok és a kísérő tanárok az ország több pontját megismerve szerezzenek tapasztalatot Izraelről. Cikksorozatunkban - melyet a világjárók készítettek - három lapszámon át olvasóinkkal is megosztották élményeiket. büszkélkedhet. Az épületet egy becsapódó rakéta megrongálta, de ma már csak az épü­letben kiállított fényképek emlékeztettek erre. A hangversenyen ismét nagy sikert arattunk. A hallgatóság nagy örömmel fogadta műso­runkat. Az előadást megtekintette Magyaror­szág és Finnország nagykövete is. Hazánk képviselője nagy elismeréssel szólt előadásunk színvonaláról. Az utolsó tel-avivi esténkén hatalmas buli ke­retében köszöntünk el vendéglátóinktól és az ott megismert finn tánccsoport tagjaitól. Október 7. Reggel nehezen vettünk búcsút új barátaink­tól. Szomorúságunkat csak az enyhítette, hogy ma végre megismerhettük Jeruzsálemet. A busz először az Olajfák hegyére vitt ben­nünket, ahonnan a kilátás valóban lenyűgöző volt. Rövid ebédszünet után utunk az óváros­ba vezetett. Ezt a XVI. században Nagy Szu- lejmán török szultán kerítette körül fallal. Az óvárosba hét kapun léphetünk be. Mi a Jaffa- kaput választottuk, amely a Földközi-tenger felől érkező útra néz. Szűk sikátorokon átha­ladva jutottunk fel egy ház tetejére, ahol ve­zetőnk elmagyarázta: ez az a hely, ahol a Je­ruzsálemet átszelő két osztóvonal metszi egy­mást, és ezzel a várost négy vallási részre osztják, a zsidó, a keresztény, az örmény, a muzulmán negyedekre. A zsidó negyeden át­haladva jutottunk a Nyugati falhoz, melyet Siratófalként ismerhetünk. A fal előtti téren hatalmas tömeg volt: különleges öltözékű vallásos zsidók imádkoztak itt. A férfi és női szakaszra osztott fal soha nincs hívők híján. Az idelátogatók papírra vetett könyörgéseket és imákat dugnak a fal repedéseibe, abban a hitben, hogy a halandó ezen a helyen van a le­hető legközelebb Istenhez. Az arab negyedben található, bazárok­kal teli szűk sikátorokon áthaladva jutottunk a keresztény negyedbe. A Via Dolorosa (Ke- resztút) sokaknak lenyűgöző, ám egyesek számára kiábrándító volt. A kereszténység egyik legszentebb helyén bazárok álltak, melyekben számtalan árus kínálta nagy han­gon portékáját. A Via Dolorosát a kereszthez vezető 14 stáció alkotja. Az első két stáció az Elítélés és a Megostorozás templomát magába foglaló ferences épületkomplexum közelében van. Ez valójában még a muzul­mán negyedbe esik. A közeli Ecce Homo boltív alatt látható a korabeli kövesút ma­Október 6. Ezen a napon szabad programot terveztek Tel-Avivban házigazdáink. Ekkor látogat­tunk el a Nahlat Benyamin utcába, ahol kép­ző- és iparművészek kínálgatták munkáikat. Itt találhattunk ezüstből készült ékszereket, festményeket, színes gyertyákat, lakásfel­szerelési dísztárgyakat, ajtóra szerelhető tó­ratartókat, melyek védik a ház lakóit a ron­tástól. A következő utcában található a Car­mel piac. Ez a hangulatában utánozhatatlan zsibvásár lenyűgöző volt számunkra. Egy­más melletti standon vásárolhattunk virágot és japán gyártmányú magnót, kopasztott csirkét és kínai ruhaneműt, élelmiszert és iz­raeli ajándéktárgyakat. Megcsodálhattuk a számunkra ismeretlen gyümölcsöket, meg­kóstolhattuk a friss fügét és datolyát, meg­szagolhattuk a milliónyi különböző fűszer- növényt. Az itt eltöltött órák csak egy pilla­natnak tűntek. A siratófalnál... (Fotó: Dr. Kövesdi István) Este ismét koncertet adtunk a Beth Denny Community Centerben. Ez a hatalmas, mo­dem kulturális centrum a színháztermen kí­vül focipályával és hangversenyteremmel Sikátor Jaffában... (Fotó: Dr. Kövesdi István) radványa, amelyen Krisztust végighurcol­ták. A keresztút végül a Szentsír bazilikában lévő utolsó öt stációhoz vezet. Egy lépcsőn jutottunk fel arra a helyre, ahol egykor Jézus keresztje állt. Megtekintettük azt a már­ványlapot, melyre Jézus testét helyezték, mikor a keresztről levették. Nem messze pe­dig a Szent Sírt láttuk, Jézus temetésének és feltámadásának színhelyét. A bibliai hely le­írhatatlan hatással volt ránk. Élményekkel gazdagon utaztunk szállásunkra a Netív Ha- Lamed kibucba. Október 8-9. A kiadós, finom reggeli után egy fiatal leány mutatta meg nekünk a kibucot. Ez egy döntő­en mezőgazdaságból élő faluközösség. A gé­pek közös tulajdonban vannak, a megtermelt javakat egyenlően osztják el. Ahol mi laktunk, ott tehenet és csirkéket tartottak, fűszerpapri­kát termesztettek, de emellett víztisztítással is foglalkoztak. Nagyon érdekes volt, hogy a ki- buc üzletében mi nem vásárolhattunk, mivel Koncert Tel-Avivban (Fotó: Antal E.) ttii ni 11 .......

Next

/
Oldalképek
Tartalom