Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-12-19 / 24. szám
1998. december 19. cijPEsr ban az utóbbi időben kialakult helyzetet sem. Tény - és ezt eddig sem vitathatta senki hogy az autópálya építésének előkészítése, a tervek kidolgozása, egyeztetése és jóváhagyása minden tekintetben szabályos volt még akkor is, ha utólag sokan (joggal vagy alaptalanul) vitatják is a végső formájában elfogadott és azóta jelentős részben megvalósult tervek tartalmát. Úgy gondolom, hogy mint szinte minden városfejlesztési akciónak, az MO-s autópálya létesítésének is lehetnek (sőt bizonyára vannak is) kedvezőtlen következményei, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a folyamat pozitív hatásait sem. Biztos vagyok abban is, hogy egy-egy ilyen kérdés eltérő pozitív és negatív következményekkel járhatnak. Az alternatív lehetőségek feltárása, figyelembe vételével - a választott testületeké, illetve az illetékes hatóságoké. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól sem, hogy az MO-ás autópálya északi szektorának tervezése során az Újpesti Önkormányzat csak az egyike volt azoknak a szervezeteknek, melyek véleményt mondtak, a döntés tényleges előkészítése a Kormány, illetve a Fővárosi Önkormányzat feladata volt. A döntéshozóknak az újpesti mellett természetesen figyelembe kellett venniük az autópálya ezen szakaszával érintett valamennyi önkormányzat sajátos szempontjait és érdekeit, valamint az ügyben eljáró (szabhatóságok szakmai érveit is. Újpest Önkormányzata a később véglegesen jóváhagyott tervekre pozitív választ adott, ám hozzájárulásában számos feltételt is támasztott, melyek a terv egészét végső soron Újpest érdekeinek megfelelően módosítottak, így az MO-ás építéséhez kapcsolódóan sor került az Óceán-árok út meghosszabbított vonalának kiépítésére, a 2. sz. főút Fóti útig terjedő szakaszának szélesítésére. Rendkívül sajnálatos, de valós tény, hogy az általunk támasztott feltételek közül csak nagy késéssel és csak részben történt meg az autópálya nyomvonalával párhuzamos erdősáv telepítése és az is kétségtelen tény, hogy a káposztásme- gyerieknek kényszerűen el kellett viselniük az építés folyamatával együtt járó kedvezőtlen hatásokat, a zajt, a port, az átmenetileg rendezetlen és piszkos környezetet. Újpest Önkormányzata 1998 nyarán hozott elvi döntése alapján az Önkormányzat vezetése az autópálya továbbépítésének feltételeiről tárgyalásokat kezdeményezett a Kormányzattal, mint a beruházás gazdájával. Ezek a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, ugyanakkor ha ilyen horderejű változtatás igénye egyáltalán felmerül, a döntések előkészítésekor elkerülhetetlen a tervekben foglalt elképzelések ismételt, komplex átgondolása. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy az újpesti önkormányzat elviekben elfogadta a polgár- mester azon javaslatát, mely szerint az elmúlt harmadfél év tapasztalatait figyelembe véve vizsgáljuk meg a hatályos rendezési terv egyes fontos elhatározásait és ha az szükségesnek látszik, intézkedjünk a tervi elhatározások célszerű mértékű korrekciójáról. A rendezési tervek jellemzően a területfelhasználás, illetve az azzal szorosan összefüggő városi hálózatok térbeli rendjét határozzák meg. Amikor tehát egy-egy terv felülvizsgálata esetenként szükségessé válik, ezeket az elemeket egymással összefüggésben, illetve egymásra gyakorolt hatásaik függvényében komplex módon kell áttekinteni. A még be nem épített káposztásmegyeri térségek hasznosításáról a rendezési terv úgy rendelkezik, hogy a teljes „városi” lét minél teljesebb feltétel- rendszerének megteremtésével alapvetően három területfelhasználási forma jelenjen meg a térségben. Ezek egyike az ún. „vállalkozói negyed", melynek helye a terv szerint a Megyeri út, az Óceán-árok út meghosszabított vonala, valamint a Megyeri patakot szegélyező zöldterület közötti térség, a teljes beépítetlen terület közel egyötöde. A másik az a kertvárosi lakóterület, mely a Megyeri-patakkal párhuzamos zöldterületi sáv keleti és déli oldalán helyezkedne el, és a be nem épített terület közel felét foglalná el. Ezek mellett a harmadik fontos ilyen egység a városrész ellátását jelentős mértékben javító, városias jellegét kiemelő intézményterület, mely egyrészt a Farkaserdő északi vége és a Megyeri út közötti területet, másrészt a Megyeri út két oldalát foglalná el és igénybe venné a beépítetlen terület maradék részét. Amikor tehát szóba kerül a rendezési terv stratégiai felülvizsgálata, lényegében arra kell választ adni, hogy vajon megfelelő-e a területfelhasználás ilyen (hármas) tagolása, valamint hogy a felosztás arányai valóban megfelelnek- e a befektetők által támasztott keresletnek. Az eddigi két és fél év tapasztalatai jellemzően azt bizonyítják, hogy ugyan a területhasználat javasolt tagolása általában helyes, az egyes egységek szabályozott területe (vagyis a hármas területhasználat belső arányai) valószínűleg felülvizsgálatra szorulnak. Egyértelműnek látszik, hogy a lakóterületek iránt a kereslet lényegesen kisebb, mint amire a prognózisokból számítani lehetett, a vállalkozói területek, illetve az intézményi beruházások iránt azonban jóval nagyobb az érdeklődés az eredetileg feltételezettnél. Amikor a terv korrekciója felmerül, nem csupán a területfelhasználás arányainak változását, hanem azoknak az infrastruktúra-hálózatokra gyakorolt közvetett hatását is vizsgálni kell. Az előttünk álló feladat lényege ennek a széleskörű vizsgálatnak és elemzésnek a lefolytatása, majd olyan - feltételezhetően módosított - javaslatok kínálatának előállítása, melyek a mai ismereteink szerint fedik a terület hasznosítására vonatkozó beruházói igényeket, egyben összhangban vannak az itt élő lakosság elvárásaival is. Mindezt azért tartottam fontosnak ebben a rövid dolgozatban feltárni, hogy valamennyiünknek legyen lehetősége felkészülni ennek a feladatnak a minél színvonalasabb és életszerűbb megoldására. Ennek szellemében született az az elhatározás is, hogy - felelevenítve a korábbi terveket - a '96-ban jóváhagyott tervet ismételten közszemlére függesszük. Erre várhatóan 1999. január második felében, két helyszínen, egyidejűleg fog sor kerülni, nevezetesen a Karinthy Frigyes ÁMK-ban, illetve a Homoktövis utcai iskolában. A kiállítás pontos idejéről az újság egy későbbi számában részletesen hírt fogunk adni, sőt pontosítani fogjuk azt is, hogy a kifüggesztés időtartama alatt mely szakterületet illetően és kivel tudunk az érdeklődőknek konzultációs lehetőséget biztosítani. Addig is kérem az Olvasókat, hogy akinek a rendezési terv - általa ismert - tartalmával, vagy a jelenleg tapasztalt adottságokkal kapcsolatban bármilyen javaslata, gondja, vagy észrevétele van, úgy azt szíveskedjen a hivatal munkatársaival (ha lehet írásban) közölni, egyrészt azért, hogy ha lehetséges már most megtehessük a szükséges lépéseket, másrészt azért, hogy a terv majdani felülvizsgálata során azokat a lehető legnagyobb „hatásfokkal” hasznosítani tudjuk. Berényi András főépítész Az MO-ás autópálya létesítésének is lehetnek kedvezőtlen következményei, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a pozitív hatásait sem A meghosszabbított 14-es villamos sokat javított a tömegközlekedésen
