Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-12-19 / 24. szám

1998. december 19. (Folytatás a 6. oldalról) Az előző témához kapcsolódó második napirendi pont azt a levél tervezetet tartalmazta, melyet lapoldalunkon teljes terjedelmé­ben teszünk közzé. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztőként jelezte: a testület döntését követően természetesen a levelet- megismerésre -elküldi vala­mennyi kerületi polgármesternek. A törvénymódosí­tás kapcsán szakmai háttérrel is szolgált az előter­jesztő. Dr. Kató Balázs ügyvédnek a testület megad­ta a szólás jogát ílymódon tájékoztatást hallhattak a szakértőtől. Kiss Sándor frakcióvezető azt hangsúlyozta: párt­ja nem tudja elfogadni az előterjesztést, hiszen a tes­tület korábbi kezdeményezése nyomán, ha a forrás­megosztásról szóló törvénytervezetet módosítják, akkor ezek a forrásmegosztás részét képeznék. Vagyis a törvény kiterjesző hatású lesz a jelen előter­jesztésre is. Nem tartotta továbbá elfogadhatónak a törvényhozókkal való állandó levelezést, mivel a testület azt vallja, hogy az egész finanszírozási mó­dot újra kell gondolni. Az átfogó szabályozás ezt is tartalmazza. Dr. Derce Tamás polgármester úgy vélte: nem ért­hetnek egyet azzal, hogy “csak jószerencse kell és semmi más...”, sajnos nincs más mint a törvényi ga­rancia a főváros megállítására.A törvénymódosítási beadvány célja, hogy az építmény- és telekadó ma­radjon meg önálló kerületi bevételnek. Korondy Marica az FKGP nevében egyetértett az előteijesztéssel. Hock Zoltán az MDF frakcióvezetőjeként úgy összegzett: fontos lépés volt, hogy az első napiren­di pontot megszavazta a testület, hiszen fővárosi rendelet ne korlátozza a kerületek önállóságát. Ter­mészetes dolog, hogy a főváros szeremé a forrása­it növelni, ez önmagában még érthető folyamat. De az államháztartás reformja 6-7 éve várat magára. Ez a fajta jogalkotási kezdeményezés fontos lépés lenne, hiszen a főváros már 1997-ben deklarálta, hogy a főváros egységesítése érdekében lépett. Új­pesten a telek és építményadó bevétele a költ­ségvetés 5-6 százalékát teszi ki, s ez lenne 1999- ben is. Ha ezt kiveszi a főváros Újpest költségveté­séből, akkor finanszírozhatatlanná válik a városré­szünk. Az újpesti képviselők közül senki sem érde­kelt abban, hogy a most működő dolgokat kelljen korlátozni.A helyi adó beszedési kötelezettség- a fővárosi előterjesztés szerint- egyébként a helyi önkormányzatot terhelné, mi szednénk be tehát, más nevében. Kérte, hogy ebben az összefüggés­ben támogassák a képviselők az előterjesztést. Alb­recht Péter képviselő -támogatva az előterjesztést- azzal a módosító javaslattal élt, hogy a határozati javaslatba szövegszerűen is kerüljön bele, a testü­let felkéri a polgármestert, hogy a törvénymódosí­tás kezdeményezése érdekében keresse meg a vá­rosrész önkormányzati képviselőit - Csizmár Gá­bor és Kiss Péter urakat, hogy járjanak el a tör­vénymódosítás kezdeményezése érdekében. A vita végén -ügyrendi javaslatként Hock Zoltán javasolta: e nagy horderejű kérdésben név szerint szavazzon a testület. Ennek megfelelően 19 igen és 9 tartózkodás szavazattal elfogadták az előterjesz­tést. A bejelentések között Opavszky Szilárd arról szólt: az előző testületi ülésen tett javaslatára - amely az árvízká­rosultak támogatására vonatkozott - végiggondolva arra a meggyőződésre jutott: elképzelése olyan formában nem valósulhat meg. Ugyanakkor továbbra is úgy gon­dolja: lépni kell és meg kell oldani az árvízkárosultak se­gítségnyújtását. Javaslatát oly módon fogalamzta meg: a ÚJPEST Rendkívüli ülésen testület szavazzon meg 1 millió forintot e célra és keres­sen kormányszintű megoldást az összeg eljuttatására. Simonfi Sándor (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy véleménye szerint egy testvérvárosi kapcsolat teremtés is az eljuttatás módja: a jó szándék ezáltal jobban megjelenne. A kormányszintű elosztásról Kovács Sándor (SZDSZ), Szabó Béla (MSZP) cse­rélt még véleményt, majd a testület határozatban mondta ki: 1 millió forint támogatás nyújt a Kárpá­talján élők megsegítésére, kérve a kormányt, hogy nevezze meg azt a szervezetet, amelynek az összeget eljuttatva a leghatékonyabban lehet eljárni. A testület döntött arról is, hogy testvérvárosi kap­csolatot kezdeményez egy kárpátaljai településsel, továbbá más önkormányzatokat is hasonló eljárásra kér.E javaslatot 25 igen , 1 tartózkodás szavazati aránnyal fogadta el a testület.-bk­Levél a Magyar Köztársaság belügyminisztere részére Tisztelt belügyminiszter úr! Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat képviselő­testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör­vény 101. §-ának (1) bekezdésében biztosított felterjesztési jo­gával élve az alábbi kezdeményezéssel fordul Önhöz: A képviselő-testület kezdeményezi a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-a (2) bekezdésnek módosítását, ak­ként, hogy kerüljön visszaállításra a kerületi képviselő-testü­letek egyetértési joga a fővárosi közgyűlés helyi adóztatással kapcsolatos rendeletének megalkotása (módosítása) során. Indokolás: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (2) bekezdése 199?. december 31. napjáig az alábbi rendelkezést tartalmazta: „A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók kivetésére jogosultak körét (fővárosi közgyűlés vagy kerületi képviselő-testület) a fővárosi közgyűlés rendele­tében. a kerületi képviselő-testületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.” Ezen törvényhely szövegét a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló - ma már nem hatályos - 1991. évi XXIV. törvény 31. §-ának (1) bekezdése állapította meg 1991. július 10-ei hatályba lépéssel. A törvényhely szövege 1997. de­cember 31-ig változatlan maradt. A helyi adók bevezetéséről jelenleg a fővárosi közgyűlés - többszőr módosított - 5/1991. (II. 19.) Főv. Kgy. számú rende­leté rendelkezik. A Htv. !. §-ának (2) bekezdését 1998. január 1-jei hatályba lépéssel módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCI1I. tör­vény. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjármű­adóról szóió 1991. évi LXXXU. törvény módosításáról szóló 1997. évi CIX. törvény 10. §-a. Ennek megfelelően a jelenleg is hatályos rendelkezés az alábbiakat tartalmazza. „A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fővárosi közgyűlés rendeletben, a kerületi képviselő-testűietek véleménye kikéré­sével határozza meg.” A módosítás megvonta a kerületi képviselő-testületeket ko­rábban megillető egyetértési jogot, helyette bevezetve a lénye­gesen gyengébb jogosítványt biztosító véleményezési jogot. A helyi adók bevezetése, illetve a helyi adók rendszere (részlet- szabályozása) nem tekinthető kizárólagosan fővárosi önkormány­zati ügynek. A helyt adókból származó bevételek a kerületi önkor­mányzatok gazdálkodásában is igen jelentős szerepet töltenek be. Az egyetértési jog érdemi beleszólási jogot, valódi közremű­ködési lehetőséget biztosított a kerületi képviselő-testületeknek az őket is nagymértékben érintő helyi adóztatás rendszerébe vé­delmet és garanciát nyújtott a fővárosi önkormányzat közpon­tosító törekvéseivel szemben. Az új szabályozás szerinti véle­ményezési jog erre már nem ad lehetőséget. A jelenlegi szabályozás egyoldalú döntési jogot, egyolda­lú beleszólási lehetőséget biztosít a fővárosi közgyűlésnek a kerületek gazdálkodásába. Ez ellen a kerületeket megillető véleményezési jog sem ad garanciát. A kerületek gazdálko­dásába való beleszólás lehetősége olyan jogosítványt bizto­sít a fővárosi önkormányzat részére, amely álláspontunk sze­rint komoly alkotmányos aggályokat is felvet. A főváros ré­szére biztosított egyoldalú szabályozási jog sértheti a kerüle­teket, mint települési önkormányzatokat megillető Önálló gazdálkodás jogát, illetve a feladatokkal arányos bevételek­hez való jogot. Á kerületi képviselő-testületek érdemi beleszólási jogát (egyetértési jogát) az is indokolja, hogy a helyi adóztatás alap­jául szolgáló vagyontárgyak, illetve tevékenységek legalább annyira kötődnek a kerületekhez, mint a főváros egészéhez. Mindezeken túlmenően a korlátozástól mentes egységes fővá­rosi szabályozás nem tenné lehetővé a kerületi sajátosságok, el­térő adottságok kellő mértékű Figyelembe vételét. A kerületi egyetértési jog megvonása a Htv. preambulumá- ban megfogalmazott alábbi alapelvek sérelmét is okozza: „A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rend­szere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására felen kezdeményezésünk összhangban van a képviselő-tes­tület fővárosi forráMnegosztással kapcsolatos - már Önhöz ko­rábban eljuttatott - törvény kezdeményezésével is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ának (4) bekezdése értelmében a helyi adókból származó bevételek a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormány­zatokat osztottan megillető bevételek körébe tartoznak. Állás­pontunk szerint az Ötv. ezen rendelkezésének módosítását ’is megfontolás tárgyává kell tenni, hiszen a helyi adókból szárma­zó bevételek az önkormányzatok költségvetésében betöltött sú­lya (aránya) mindenképpen indokolttá teszi, hogy ezen bevéte­lek két önkormányzat közötti megosztása törvényi szinten és egyértelműen kerüljön szabályozásra. így álláspontunk szerint a helyi iparűzési adót és a kommunális jellegű adókat meg le­hetne tartani a - törvényileg szabályozott - forrásmegosztás rendszerében, ugyanakkor a vagyoni típusú adók (építménya­dó, telekadó) mindenképpen a kerületi önkormányzatok kizáró­lagos bevételét kell hogy képezzék, hiszen ezen adótárgyak te­kintetében jelennek meg leginkább a kerületek közötti különb­ségek, eltérő adottságok, sajátosságok. Ezúton is szeretnénk felajánlani önkormányzatunk közre­működését és segítségét a kezdeményezett törvénymódosítás kidolgozásában, és az önkormányzatok közötti egyeztetés le­folytatásában. Dr. Derce Tamás polgármester j Karácsonyra... j Az önkormányzat népjóléti és lakásügyi bizottsága 1998. december hónapban az átmeneti segélyben részesü- 1 lók közül 300 fő részére 5000 Ft/fő értékű átmeneti segélyt állapított meg, karácsonyi csomag formájában, az át- I meneti segélykeret terhére. A támogatottak köre elsősorban: egyedülálló nyugdíjas, nyugdíjas házaspár, gyermekét egyedül nevelő szülő, I több gyermekes család. Az NLB a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek 1998. december hónapra emelet öszeg- I ben határozza meg a támogatást. Az ünnepekhez kapcsolódó támogatás mértéke: gyermekenként a már megálla- ! pított rendszere» gyermekvédelmi támogatá összege, melynek kifizetése a gyermekvédelmi támogatás-keret ter- I hére történik. I Az NLB az időskorúak járadékában részesülőknek, valamint a rendszeres szociális segélyben részesülők kö- 1 zül, akik a 18. élvetévüket betöltötték, de aktív korúak és munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztették, il- I letve vakok személyi járadékában részesülnek, 1998. december hónapban 13 700 Ft/fő ünnepekhez kapcsolódó I támogatást állapít meg. A támogatás kifizetése az időskorúak járadéka, valamint a rendszeres szociáis segély ke- I rét terhére történik. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom